�j bejegyz�s Friss�t�s

2019.05.09. 10:26 j�nosk�m

A FERTÕZÕ BETEGS�GEK EPIDEMIOL�GI�JA 1. V�dõolt�sok relat�v kontraindik�ci�i L�zas betegs�g, immunol�giai k�rosod�s, s�lyos olt�si sz�võdm�ny kor�bbi elõfordul�sa, terhess�g (elsõ trimeszterben csak a legindokoltabb esetben v�gezhetõk olt�sok, �lõv�rust tartalmaz� vakcin�k nem adhat�k), korasz�l�ttek, splenectomiz�ltak, vakcina b�rmely �sszetevõj�vel szembeni t�l�rz�kenys�g, hiperszenzit�v/anafilaxi�s reakci�k, immundeficienci�ban, malignus betegs�g k�vetkezm�nyes immunszuppresszi�j�n�l. 2. Melyik betegs�g teljes eradik�ci�ja val�sult meg sz�zadunkban?Melyik folyik napjainkban? Teljesen: feketehimlõ (m�g r�gebben), poliomyelitis (2002), folyik: kanyar� 3. Melyik az a v�dõolt�s, amelynek bead�sa k�telezõ, ha olyan orsz�gokba utaznak, ahol a betegs�g endemi�s v.epid�mi�s? S�rgal�z. (Theiler f. 17 D t�rzset tartalmaz) 4. Sz�nyog a vektora: S�rgal�z 5. Meningitis elleni v�dõolt�sok è Haemophilus influenzae b elleni (Hib) k�telezõ olt�s 2, 3, 4, 18 h�naposan. è Neisseria meningitidis ellen -> Poliszacharid vakcina > 2. �v – bivalens (ac), tetravalens (ACW135Y) konjug�lt vakcina <2 �v alatt (c szerot�pus ellen) ->Mikrobiol�giai laborat�riumok azonmunkat�rsainak, akik - purulens meningitisben, septikaemi�ban szenvedõ betegek liquor�t �s/vagy haemokult�r�j�t rendszeresen vizsg�lj�k. - a N. meningitidis t�rzsek tov�bbi r�szletes vizsg�lat�val rendszeresen foglalkoznak. ->Fertõzõ agyh�rtyagyullad�sos betegek ell�t�s�ra kijel�lt k�rh�zi fertõzõ �s/vagy intenz�v oszt�lyok munkat�rsainak, akik ezen betegek ell�t�sa r�v�n fokozott expoz�ci�nak vannak kit�ve. 6. A meningitis epidemica j�rv�nytana: K�rokoz�ja a Neisseriameningitidis. Fõk�nt a 15 �vesn�l fiatalabbakban. Lappang�si ideje 2-10, �ltal�ban 3-4 nap. S�rgõss�ggel is jelentendõ („Meningococcus okozta megbeteged�s” n�ven). Laborat�riumi vizsg�lat k�telezõ (steril liquor, v�rminta). Contagiosit�si index 0,1 %. K�telezõ v�dõolt�s nincs (csak aj�nlott), kiv. laborat�riumi dolgoz�k. 7. Van-e a B szerocsoportba tartoz� Neisseria meningitidis ellen v�dõolt�s? A �s C ellen m�r van, B ellenm�g csak tesztel�s alatt. (Teh�t: nincs) 8. Mit nevez�nk afrikai meningitis �vnek? Afrika Szahara alatti ter�leteit (Nigeria, Burkina Faso, Mali, Niger) – a j�rv�nyos meningitis szempontj�b�l legkritikusabb ter�letek. 9. Haemophilus influenzae (purulens meningitis) j�rv�nytana T�bbnyire 4-5 �vesn�l fiatalabb gyermekekmegbeteged�se. A t�li-tavaszi h�napokban a leggyakoribb. A k�rokoz� „b” szerot�pusa okozza. Lappang�si idõ: 2-4 nap. A kezdeti felsõ l�g�ti hurutos folyamathoz magas l�z �s fokoz�d� meningealis izgalmi t�netek t�rsulnak. Jelentendõ, laborvizsg�lat k�telezõ. 10. Milyen �ton t�rt�nik a meningitis purulenta fertõz�s terjed�se �s kik azok, akik a fertõz�st terjesztik? Fertõz�s forr�sa: A beteg vagy a k�rokoz�-hordoz� szem�ly. Terjed�si m�d: Cseppfertõz�s, fertõz�tt k�rh�zi l�gt�rben porfertõz�s, kontakt �ton orr-, torok-, k�ld�kv�lad�kkal, fertõz�tt k�zzel, fertõz�tt �pol�si kell�kek �s mûszerek �tj�n, �jsz�l�ttekn�l any�t�l, sz�lõutakon val� �thalad�s k�zben. Haematogen sz�r�d�s t�voli 8 gennyes g�cokb�l (septicaemia), k�zeli g�cok �tterjed�se (mastoiditis, otitis media, mell�k�reg-gyullad�sok). Traum�k eset�ben k�zvetlen fertõz�s (koponyat�r�s stb.). 11. Meningitisre mi hajlamos�t? Kock�zati t�nyezõk: nasopharyngealis hordoz� �llapot, cs�kkent immunit�s, egy�ttes fertõz�s jelenl�te, k�rnyezeti t�nyezõk, demogr�fiai t�nyezõk, szociol�giai �s gazdas�gi t�nyezõk. 12. Mik a cholera elleni v�dõolt�sok? Az or�lis cholera-vakcin�k: Jelen pillanatban h�rom olyan or�lis cholera-vakcina el�rhetõ, amelyek biztons�gosnak, hat�konynak �s immunog�nnek bizonyultak. Ezeket a vakcin�kat t�bb orsz�gban forgalmazz�k, �s fõleg utaz�knak aj�nlj�k, de j�rv�nyok eset�n is alkalmazz�k azokat. Az egyik vakcina az O1 szerocsoport� V.cholerae teljes sejtj�t el�lt form�ban �s a cholera toxoid tiszt�tott rekombin�ns B-alegys�g�t tartalmazza (WC/rBS). Van egy olyan v�ltozat, amely nem tartalmazza a toxoid B-alegys�g�t, ezt csak Vietn�mban alkalmazz�k. A harmadik t�pus� or�lis vakcina �lõ, attenu�lt, genetikailag m�dos�tott V.cholerae O1 t�rzset tartalmaz (CVD 103 HgR). 13. Hogyan kontroll�lj�k az enter�lis megbeteged�sek terjed�s�t? A betegs�g megelõz�se �s kontrollja f�gg: a szem�lyi higi�n�s gyakorlatt�l, a rendelkez�sre �ll� iv�v�z mennyis�g�tõl, minõs�g�tõl, az �lelmiszer biztons�gt�l, a k�zeg�szs�gi infrastrukt�ra �llapot�t�l. 14. Az E. coli t�rzsek jellemz�se sor�n mit jelentenek az EPEC, ETEC, EIEC, EHEC, EAEC r�vid�t�sek? Enteropathogen (EPEC)/salmonellosisszerû/, Enterotoxint termelõ (ETEC)/choleraszerû/, Enteroinvaz�v (EIEC)/dysenteriaszerû/, Enterohaemorrhagi�s (EHEC), Enteroaggregat�v (EAEC) 15. A gastrointestinalis fertõzõ betegs�gek primer megelõz�s�re K�rnyezet-eg�szs�g�gyi: megfelelõ infrastrukt�ra ki�p�t�se, szennyv�z �s hullad�kok biztons�gos elhelyez�se, tiszta iv�v�z biztos�t�sa, �lelmiszerbiztons�g. Szem�lyi higi�n�: k�zmos�s, ne igyon nem kezelt iv�vizet, ne egyen olyan �lelmiszert, amely szennyezett lehet. 16. A gastrointestinalis fertõzõ betegs�gek szekunder megelõz�s�re J�rv�ny�gyi vizsg�latok. Betegek be- �s kijelent�se. Betegek elk�l�n�t�se, kezel�se. Laborat�riumi vizsg�lat k�telezõ (felszabad�t� vizsg�lat). Ha a beteg k�rokoz� �r�tõ, 0-6 �ves k�z�ss�gbe nem mehet, illetve nem dolgozhat „vesz�lyeztetett munkak�rben” (gyermekk�z�ss�g, �lelmiszer-elõ�ll�t�s, feldolgoz�s). Betegekkel �rintkezetteket j�rv�ny�gyi ellenõrz�s al� kell vonni. Felv�teli z�rlat gyermekk�z�ss�gekben, k�rh�zakban. 17. Mi a teendõje syphilises beteg �szlel�se eset�n? / Elõsz�r is: nem lefek�dni vele - S�ri megfontoland� tan�csa!! :D / St�diumf�ggõ kezel�s, BNGI-ben. Penicillin (penicillinG, procain-penicillin, erythromycin, azithromycin, doxycyclin). Gondoz�s: szûr�s (kontaktus, terhesek, STD betegek), szerol�giai k�vet�s (1. �v negyed�vente, 2.�v f�l�vente), z�r�vizsg�lat 2. �v (belgy�gy�szat, szem�szet, neurol�gia, liquor). Nemi beteg gondoz�, bejelent�s, kezel�s, kontroll. 18. Nevezzen meg min. 4 szexu�lis �ton terjedõ fertõzõ v�rusinfectiot! HSV, HIV, HPV, HBV 19. Mik a HIV t�netei, st�diumai? T�netek: l�z, megnagyobbodott nyirokcsom�k, pharyngitis, �z�leti �s izomf�jdalom, leverts�g, bõrt�netek (maculopapulosus ki�t�sek, roseoliform ki�t�s, utricaria, monocutan ulceratio), idegrendszeri t�netek (fejf�j�s, perif�ri�s neuropathia, Guillain-Barre szindr�ma, meningoencephalitis, �rz�szavarok), GIT t�netek (hasmen�s, h�nyinger, h�ny�s), l�gzõszervi t�netek (k�h�g�s). St�diumai: 1. szakasz: inkub�ci�s idõ, 3-4 h�t 2.szakasz: �lt t�netek, gen. nycs. megnagyobbod�s, kanyar�szerû ki�t�sek. 1-2h�t 3. szakasz: kr�nikus t�netmentes szak, 3-8 �v 4.szakasz: t�netes HIV: 1 h�napn�l tov�bb tart� hasmen�s, l�z, fogy�s, nycs megnagyobbod�s, �vs�m�r, sz�jpen�sz 5. szakasz: AIDS betegs�g: Kaposi sarcoma, gomb�s bõrfertõz�s, t�dõgyullad�s. 9 20. Az AIDS / HIV �tvitel�nek a m�dja? Szexu�lis kontaktus (homo- �s hetero-), v�r �s v�rk�sz�tm�nyek, injekci�s tûk, fecskendõk, vertik�lisan. 21. Mi a HIV fertõz�s verifik�ci�s vizsg�lata? Szerol�gia (ELISA), molekul�ris biol�gia (PCR, Western blot), sejtteny�szetben (cytopathi�s hat�s, v�rusizol�l�s). Tesztanyagok: v�r, nyirokcsom�, csontvelõ, l�p, sperma, cervicalis �s h�velyv�lad�k, ny�l, k�nny. 22. Milyen betegs�gek utalhatnak AIDS-re? (min. 4) Candidiasis, extrapulmonalis cryptococcosis, CMV infekci�, HSV infekci�, Kaposi sarcoma, Mycobacterium avium �s kansasii betegs�gek, Pneumocystis carinii fertõz�s, progressz�v multifok�lis leukoencephalopathia, agyi toxoplasmosis. 23. Sorolja fel az AIDS betegs�get k�s�rõ daganat t�pusokat! Kaposi sarcoma, Non-Hodgkin limphoma, primer agyi lymphoma, invaz�v cervixcarcinoma 24. Milyen v�delmi int�zked�seket ismer a v�rtranszf�zi�k biztons�goss� t�tel�re? V�r- �s plazmak�sz�tm�nyek szerol�giai vizsg�lata, alvad�si faktor koncentr�tumok hõkezel�se, donor-szûr�s anamn�zis alapj�n. 25. HBV �tvitel�nek m�djai �s labordiagnosztiz�l�sa? �tvitel m�dja: szexu�lis, parenter�lis, perinat�lis. Magas koncentr�ci�ban kimutathat� a v�rbõl, sz�rumb�l, sebv�lad�kb�l. K�zepes koncentr�ci�ban az ond�b�l, h�velyv�lad�kb�l �s a ny�lb�l. (antiHBsAG titer) 26. A hepatitis B fertõz�s kialakul�s�nak megelõz�se HbsAg pozit�v any�k �jsz�l�ttjeiben! A HBV perinat�lis �tvitel�nek megakad�lyoz�sa, �jsz�l�ttek rutin v�dõolt�sa - > amennyiben 2000 g feletti s�ly�, akkor 12 h bel�l akt�v �s passz�v immuniz�l�sban kell r�szes�teni. (Megelõz�sben fontos m�g -> fokozott kock�zatnak kitett gyerekek v�dõolt�sa, serd�lõk v�dõolt�sa, fokozott kock�zatnak kitett felnõttek v�dõolt�sa. ) 27. Melyik hepatitis terjed v�zzel? HAV, HEV 28. Milyen �ton terjedhet a Hepatitis C? Percut�n �tvitel: intrav�n�s k�b�t�szer haszn�lat, v�ralvad�si faktorok a v�rus inaktiv�l�si idõszak elõtt, transzf�zi�, transzplant�tum fertõz�tt donort�l, ter�pi�s, foglalkoz�si. Permucosal �tvitel: perinat�lis, szexu�lis. 29. Milyen v�rusos fertõz�sek vezethetnek daganatok kialakul�s�hoz (legal�bb 4)? HPV, HBV, HCV, EBV 30. Hogyan terjed a mononucleosis infectiosa? Mindk�t v�rus (EBV �s cytomegalo v�rus) k�zvetlen kontaktussal terjed, leggyakrabban ny�llal. Ez�rt is kapta a besz�des "kissing disease" (cs�kol�z� betegs�g) nevet is. 31. Hat�rozza meg az inapparens �s az abort�v fertõz�st! T�netszeg�ny vagy abort�v fertõz�s: ha fertõz�s nem j�r a jellegzetes (specifikus) t�netekkel, hanem csak a betegs�gekre �ltal�ban jellemzõ, �ltal�nos t�neteket – l�z, hõemelked�s, h�nyinger, rossz k�z�rzet, tagf�jdalmak, stb. – mutatja. N�ma vagy l�tens fertõz�s - inapparens: ha klinikai – l�that�, egyszerûen �szlelhetõ – t�netek nincsenek, s a fertõz�s fenn�ll�sa vagy lezajl�sa csak laborat�riumi vizsg�latokkal (szerol�gia reakci�k, Ig koncentr�ci� v�ltoz�s) k�s�rhetõ figyelemmel. 32. �jrat�mad� �s �jonnan t�mad� betegs�gek okai? K�rnyezeti t�nyezõk v�ltoz�sa, demogr�fiai �s magatart�sv�ltoz�sok, nemzetk�zi utaz�s �s kereskedelem, a modern orvostudom�ny okozta komplik�ci�k, a mikroorganizmusok adapt�ci�ja �s v�ltoz�sa, a j�rv�ny�gyi fegyelem lazul�sa. 10 33. �rja le a malaria megelõz�s�t �s kontrollj�t! Ha nincs sz�nyogcs�p�s, nincs mal�ria! Ha nem utazol mal�ria end�mi�s ter�letre, nem kapod el! De ham�gis : V�dõolt�s, szûrõvizsg�lat; betegek bejelent�se �s j�rv�ny�gyi elk�l�n�t�se. Fertõz�s forr�s�nak �s terjed�s�nek kontrollja. Fertõz�snek kitett szem�lyek v�delme. Megelõz�s: sz�nyogcs�p�s elleni v�dekez�s, kemoprofilaxis (chloroquin, mefloquin, doxyciclinum) - az utaz�s elõtt 2 h�ttel kell elkezdeni, �s ut�na m�g 6 h�tig folytatni. 34. A scarlatina j�rv�nytana: Okoz�ja a Streptococcus pyogenes erythrog�n toxint termelõ szerot�pusa. Legnagyobbmorbidit�s a 3-5 �vesek k�z�tt. Cseppfertõz�ssel terjed. Lappang�si ideje 1-8, �ltal�ban 4-5 nap. Laborat�riumi vizsg�lat �lt. nem sz�ks�ges. Ter�pia: 10 napig penicillin. Gyermekint�zm�nyben felv�teli z�rlatot nem sz�ks�ges elrendelni. V�dõolt�st nem alkalmaznak. 35. A dift�ria j�rv�nytana: Okoz�ja a Corynebacterium diphtheriae. Cseppfertõz�ssel, k�zvetlen kontaktussal terjed. Lappang�si ideje 2- 10, �ltal�ban 2-5 nap. Eset�n a laborat�riumi vizsg�lat k�telezõ (v�rmintap�r + v�lad�k az �NTSZhez). Elk�l�n�t�s kell fertõzõ oszt�lyon, k�t egym�s ut�ni negat�v felszabad�t� vizsg�latig. A kontaktokat eml�keztetõ olt�ssal kell kezelni. A korhoz k�t�tt v�dõolt�st a 3., 4., 5., 18. h�napban �s a 6. �vben folyamatos, a 11. �vben kamp�nyolt�s keret�ben kell elv�gezni. 36. A diphteria fertõz�s t�netei, lefoly�sa Torok diphteria eset�n az elsõ t�netk�nt kb 38�C k�r�li l�z, elesetts�g, s�padts�g jelentkezik. Torokf�j�s lehet, de nem jellemzõ. A termelt toxin(m�reg) hat�s�ra helyileg gyullad�s, necrosis alakul ki, ennek eredm�nyek�nt elõsz�r sz�rk�sfeh�r foltok jelennek meg a tonsill�kon, majd ezek �sszef�ggõ fibrines �lh�rty�t k�peznek. Ezt az �sszef�ggõ h�rty�t neh�z levonni, pontszerû v�rz�sek gyakoriak. A betegs�g folyamata tovaterjedhet, sz�v �s idegrendszeri sz�võdm�nyekmegjelenhetnek (sz�vizomgyullad�s, idegb�nul�s, l�gz�sle�ll�s). G�gediphteria eset�n (Diphteria laryngis) rekedts�g, ami aphoni�v� s�lyosbodhat (nincs hangja a betegnek),ugat� k�h�g�s,fokoz�d� inspirat�rikus stridor, cyanosis, v�g�l fullad�s alakulhat ki. Orr-,k�tõh�rtya,-seb-nemiszerv-diphteria. Az �rintett ny�lkah�rty�n sz�rk�sfeh�r leped�k, vizenyõ (oedema),v�res gennyes v�lad�koz�s jelentkezik. Toxikus sz�võdm�nyek itt is ritk�k. A betegs�g legs�lyosabb form�ja a primer toxikus (m�s n�ven malignus) diphteria. Ez viharos, hirtelen l�zzal kezdõdik, hidegr�z�ssal, esetleg h�ny�ssal. A betegek nagyon elesettek. Ebben a form�ban a tonsill�k k�rny�ke fokozottan oedem�s, mely r�terjedhet a nyakra, -bikanyak,-( collum proconsulare) �s az arcra (facies caesarea). A tonsill�kon kezdetben csak f�stszerû v�kony leped�k l�that�, amely a 2.-3. napra piszkos barn�ssz�rke leped�kk� v�lik. M�r az elsõ napokban jelentkezhetnek a shock t�netei, melyek a korai ter�pia ellen�re is gyakran hal�los kimenetelûek. A hal�l sz�v- �s kering�si el�gtelens�gmiatt k�vetkezik be. �rja le a diphteria magas letalit�s� sz�võdm�nyeit! Fullad�s, toxikus cardiomiopathia, arrythmi�k, kering�si rendelleness�g, myocarditis, b�nul�s, l�gz�si & kering�si el�gtelens�g, shock. Ut�bbi kettõ k�l�n�sen az �n. malignus diphteri�n�l fordul elõ, ami sokkal gyakrabban let�lis, mint „beningnusabb” form�ja. 37. Mi a Schick-pr�ba l�nyege? A diphteria fertõz�s kimutat�s�ra haszn�ljuk. A toxin intracutan (bõrbe t�rt�nõ) bead�sa ut�n a v�dett szem�lyen nem alakul ki reakci�. 38. A pertussis j�rv�nytana: Okoz�ja a Bordetella pertussis. Lappang�si ideje 5-21, �ltal�ban 7-10 nap. Jelent�sre k�telezett megbeteged�s. A laborat�riumi vizsg�lat k�telezõ( v�rmintap�r, orr-garatv�lad�k) Gyermekint�zm�nyben 14 napos felv�teli z�rlatot kell elrendelni (oltatlanokra �s r�szben immuniz�ltakra vonatkozik). A korhoz k�t�tt v�dõolt�st a 3., 4., 5., 18. h�napban �s a 6. �vben folyamatos, a 11. �vben kamp�nyolt�s keret�ben kell elv�gezni. 39. Hogyan t�rt�nik a terhes nõk rubeola fertõz�tts�g�nek ameg�llap�t�sa? V�rmint�t kell venni szerol�giai vizsg�latra. Az elsõ v�rmint�t a rubeolagyan�s t�netekkel jelentkezõ terhestõl a ki�t�s megjelen�s�t k�vetõ 3 napon bel�l, a m�sodikat a ki�t�s megjelen�se ut�n 10-14. nap k�z�tt kell venni. 11 Ha a terhes az�rt jelentkezik, mert a k�rnyezet�ben fordult elõ rubeolafertõz�s, akkor az elsõ mint�t az expoz�ci�t k�vetõ h�ten, m�g am�sodikat 3-4 h�ten bel�l kell levenni. Ha a terhes elõsz�r az expoz�ci�t k�vetõ 4 h�t ut�n jelentkezett, akkor csak egy v�rmint�t kell vizsg�latra k�ldeni. A ki�t�sekmegjelen�s�vel egyidejûleg a sz�rumban IgM �s IgG t�pus� ellenanyagok jelennekmeg, �gym�r 1-3 nap m�lva kimutathat�k. Ezt k�vetõen a titer az ellenanyagok mennyis�ge) gyorsan emelkedik, s a 8-12. napon �ri el a maximum�t, majd lassan cs�kken, de gyakran �veken �t is �lland�marad. A specifikus IgM antitestek a 4. h�tigmutathat�k ki, az 5. h�ttõl �rt�k�k cs�kken �s h�napokkal k�sõbb csak ritk�n igazolhat�k. 40. A l�g�ti infekci�kban mik n�velik az infekt�v d�zist? T�lzs�folts�g, rossz higi�n�s viszonyok, szeg�nys�g, alult�pl�lts�g. 41. Milyen v�rusok okozhatnak influenzaszerû l�g�ti megbeteged�seket? Rhinov�rusok, Adenov�rusok, Myxov�rusok, Influenza A (H1N1), B, C. 42. Melyik influenzav�rus okoz j�rv�nyt? A �s B (a C nem, ha minden igaz). 43. WHO szerint mik az influenza krit�riumai? Hirtelen jelentkezõ magas l�s (legal�bb 39 �C), izomf�jdalom, l�g�ti t�netek. 44. Influenz�n�l bek�vetkezõ fõ mut�ci�k? Antig�n drift (enyhe modifik�ci�), antig�n shift (�j v�rus sz�let�s�t eredm�nyezi, amelynek elõfordul�sakor vil�gm�retû j�rv�ny alakul ki, csak az „A” v�rus �rinti. 45. Az influenza megelõz�s lehetõs�gei: Formalinnal el�lt v�russal t�rt�nõ immuniz�ci�; Amantadin (Inf.A ellen j�) 46. A morbilli j�rv�nytana: K�rokoz�ja aMorbilliv�rus (Paramyxov�rus). Lappang�si ideje 8-13, �tlagosan 10 nap. Elk�l�n�t�s �s laborvizsg�lat k�telezõ (v�rmintap�r). S�rgõss�ggel is jelentendõ. Contagiosit�si index 95-98 %. V�dõolt�st a 15. h�napban kell adni. 47. Morbilli fertõz�s eset�n kiket kell akt�v immuniz�l�sban r�szes�teni? A kanyar�s beteg k�rnyezet�ben �lõ szem�lyeket. 48. A popul�ci� h�ny %-nak kell �toltottnak lenni, hogy ne alakuljon ki kanyar� j�rv�ny? A betegs�g nagyon fertõzõ, a popul�ci� kb. 95 %-�t kell v�dõolt�sban r�szes�teni ahhoz, hogy a nagyobb j�rv�nyokat elker�lj�k. 49. Mi az oka a vil�gszerte �szlelhetõ TBC incidencia n�veked�snek? Urbaniz�ci�, �letk�r�lm�nyek roml�sa, multirezisztencia 50. A tbc-re mi hajlamos�t? T�lzs�folts�g, rossz higi�n�s viszonyok, szeg�nys�g, alult�pl�lts�g. 51. TBC fertõz�s szempontj�b�l melyek a fõ rizik�csoportok? A betegs�g terjed�s�t bizonyos t�nyezõk, az alkoholizmus, a k�b�t�szer-fogyaszt�s, a HIV-fertõz�s, az immunszupprim�lt �llapot elõseg�tik. A leromlott fizikai �llapot, valamint az eg�szs�g�gyi ell�t�s hi�nya, a helytelen t�pl�lkoz�s, rossz higi�nia, valamint a stressz is cs�kkenti a szervezet �ltal�nos ellen�ll� k�pess�g�t, vagyis szint�n fog�konny� tesz a betegs�gre. A k�r szempontj�b�l kedvezõtlen szoci�lis helyzetben l�võ lakoss�g szoci�lis helyzet�nek jav�t�sa nagym�rt�kben hozz�j�rul a fertõz�ttek sz�m�nak cs�kken�s�hez. 52. �rja le r�viden a TBC kezel�s�ben alkalmazott „K�zvetlen�l figyelemmel k�s�rt, r�vid ideig tart� (DOTS)” ter�pia l�nyeg�t! DOT (directly observed therapy), azaz a k�zvetlen�l ellenõrz�tt gy�gyszerszed�ssel. A betegnek naponta orvos, k�rzeti nõv�r vagy szoci�lis munk�s jelenl�t�ben, teh�t ellenõrz�tt m�don kell bevennie az elõ�rt gy�gyszert. A 12 beteget a nyilv�ntart�sb�l csak akkor t�rlik, ha a klinikai gy�gyul�s ut�n legal�bb egy �v eltelt, �s ezt r�ntgenfelv�tel �s a klinikai vizsg�lat, tov�bb� legal�bb h�rom negat�v bakteriol�giai vizsg�lat is al�t�masztja. 53. Mi az isoniazid kemoprofilaxis vesz�lye? Hepatitis, perif�ri�s neuropathia, izomg�rcs, allergi�s reakci� 54. A TBC ellenes kezel�s sor�n kialakul� rezisztencia (MDR-TBC) rizik�t�nyezõi? Elõzetes TBC elleni kezel�s, kavit�sok jelenl�te, b�rt�nviselts�g, k�b�t�szer�lvezet. 55. Mi az oka a + tuberculin pr�b�nak? M�r tal�lkozott a szervezet Mycobacteriummal: term�szetes fertõz�s vagy olt�s sor�n. Hogyan �rt�keli a tuberculin pr�b�t �s ez mikor tekinthetõ pozit�vnak? IV. t�pus� hypersensitivit�son alapul. Csak az indur�ti�t kell figyelembe venni, az erythem�t nem. >20 mm felett pozit�v.10-20 mm �tm�rõ: BCG allergia, >20 mm �tm�rõ: infecti�s allergia (de lehet at�pusosMycobacterium ellen is ). 56. Mik a TBC terjed�si m�djai? A levegõben cseppfertõz�ssel terjed. A fertõz�s forr�sa lehet t�netmentes beteg vagy t�netmentes �r�tõ (anyatej!) 57. Melyek a TBC kontroll legfontosabb l�p�sei? Bejelentendõ fertõzõ betegs�g, a beteg kezel�st kap �s a h�ziorvost �rtes�tik. A k�zeli kontaktok szûrendõk. Ha a beteg �r�tõ, k�rh�zba kell vonulnia, am�g a fertõzõ peri�dus tart, de a kezel�st ezut�n is folytatni kell. 58. Mikor szabad�that� fel a TBC-s beteg a j�rv�ny�gyi ellenõrz�s al�l? A beteg csak akkor szabad�that� fel, ha a klinikai gy�gyul�st k�vetõen legal�bb 1 �v eltelt �s a r�ntgen �s klinikai jelek mellett legal�bb 3 negat�v teny�szt�ses bakteriol�giai lelet van. 59. Milyen prion betegs�geket ismer (min. 4)? BSE, Creutzfeld-Jacom betegs�g, Kuru, Gerstmann-Straussler szindr�ma, Fat�lis famili�ris �lmatlans�g. 60. Creutzfeld-Jakob k�r terjed�se? Horizont�lisan m�s emberrõl vagy �llatr�l, PrP g�n eredeti szomatikus mut�ci�ja, PrPc Prpsc-v� t�rt�nõ spont�n alakul�sa. Sporadikus (leggyakoribb), famili�ris, iatrog�n (legritk�bb) fertõz�sek (cornea transzplant�ci�, agyi elektr�d�k, dura transzplant�ci�, szemnyom�st m�rõ eszk�z�k, n�veked�si hormon ter�pi�ban r�szes�lõ betegek). 61. Leggyakoribb nosocomi�lis fertõz�s? H�gy�ti fertõz�sek; ut�na: pneumoni�k, poszoperat�v sebfertõz�sek, v�r�ram fertõz�sek. 62. Soroljon fel min. 4 olyan zoonozist, amelyet h�zi�llatok terjesztenek! Leptospirosis (patk�ny, sert�s, szarvasmarha, kutya, mos�medve), Brucellosis (Szarvasmarha, sert�s, kecske), Listeriosis (sert�s, kecske, ny�l, baromfi), Anthrax (n�v�nyevõk), Salmonellosis, Rabies (macska, kutya), Szarvasmarha tuberculosis, Malleus (l�, szam�r), Ornitosis (papag�j, baromfi), Q l�z (szarvasmarha, juh, kecske, baromfi), Toxoplasmosis (macska), Echinococcosis (kutya). 63. Hogyan terjed a pestis? Ekto parazita k�zvet�ti, az emberi fertõz�s az egy�n v�letlen ciklusba ker�l�s�vel j�n l�tre. Rezervo�rja a r�gcs�l�k, bolha a vektora. 64. Milyen gazdas�gi k�vetkezm�nyei lehetnek a zoon�zisoknak? Emberi akut �s kr�nikus megbeteged�s �s hal�loz�s -> n�vekvõ eg�szs�g�gyi kiad�sok, �llat�llom�ny elveszt�se, termel�kenys�g visszaes�se. 65. Milyen betegs�geket terjesztenek a kullancsok? Szikl�s-hegys�gi foltos l�z, visszat�rõ l�z, Lyme-k�r, kullancs encephalitis. 13 66. Mik a bakteri�lis zoonozisok 3 leggyakoribb oka? Anthrax, Leptospirosis, Brucellosis, Listeriosis, Ornithosis, Rabies, Kullancs encephalitis, Lyme-k�r (Borrelia). 67. Hogy terjed a Leptospirosis? Patk�ny, sert�s, szarvasmarha, kutya �s mos�medve terjeszti. Terjed�s: a fertõz�tt �llat vizelet�vel kontamin�lt v�z �s talaj �tj�n, vagy k�zvetlen terjed�ssel a fertõz�tt �llatr�l (harap�s) 68. Anthrax terjed�se? Rezervo�rja: szarvasmarha, juh, kecske, talaj. Terjed�s: k�zvetlen�l �llatokr�l, kontamin�lt foly�v�z, fertõz�tt h�s, kontamin�lt talajon termesztett n�v�nyek, bel�legz�s (biol�giai fegyver). Bõranthrax, b�lanthrax, t�dõanthrax. 69. Mennyi a veszetts�g inkub�ci�s ideje? Kuty�kban 20-60 nap. Emberben 2-8 h�t. 70. Veszetts�get tov�bbadja: kutya, macska, denev�r, r�ka. A l� nem! 71. Soroljon fel 4 afrikai eredetû haemorrhagi�s l�zat! Lassa-, Marburg-, Ebola-v�rus, Hantav�rus, Kr�mi-kong�i, Dengue-l�z, Rift-v�lgyi l�z 72. Soroljon fel 3, ekto-parazit�k �ltal k�zvet�tett zoon�zist! Francisella tularensis okozta tularaemia (bolha, kullancs, sz�nyog). Venezuleai l� encephalitis (sz�nyog). Yersinia pestis (bolha). A NEM FERTÕZÕ BETEGS�GEK EPIDEMIOL�GI�JA 1. Melyik g�n mut�ci�ja/del�ci�ja vezethet CHD-hez (coronary heart disease)? CHD egyik alapvetõ rizik�faktora a dyslipidaemia à azok a g�nek, amelyek az egyes lipidfrakci�k, vagy a lipideket megk�tõ receptorok szint�zis�t ir�ny�tj�k: apoB-100, apo-E, LDL-receptor, fibrinolizin. 2. Melyek a cerebrovascularis betegs�gek rizik�t�nyezõi? Doh�nyz�s, sz�rum �ssz-koleszterol> 240 mg/dl, sz�rum HDL-koleszterol< 40 mg/dl, elh�z�s (TTI>30), diabetes mellitus, hyperinsulinaemia, bal kamra hypertrophia, mozg�sszeg�ny �let, hypert�nia, alkohol, fogamz�sg�tl�k. 3. Soroljon fel sz�v �s �rrendszeri betegs�gekkel foglalkoz� studykat! Glob�lis regiszterek (MONICA), k�vet�ses vizsg�latok adott popul�ci�banMRFIT, Framingham, Seven countries, �-Carelia 4. A WHO javaslata alapj�n felnõttkorban hypertonia �ll fenn: 145/90 Hgmm felett 5. Sorolja fel a korai st�dium� daganatos betegs�gek korai felismer�s�t c�lz� szûrõprogramokat! Emlõr�k, m�hnyakr�k, vastag- �s v�gb�lr�k-szûr�sek. E betegs�gek eset�ben az adekv�tm�dszerrel v�gzett szûrõvizsg�latok lehetõv� teszik a daganatmegelõzõ �llapot vagy a korai st�dium� betegs�g felismer�s�t. Ez�ltal a kezel�s eredm�nyess�ge nõ, a korai �s kev�sb� radik�lis kezel�s a betegek jobb �letminõs�g�t biztos�tj�k. 6. Magyarorsz�gon a leggyakoribb tumorok amelyek hal�lhoz vezetnek ff+nõ! F�rfiak: t�dõ, colorectalis, prostata, gyomor, h�lyag, pancreas, ajak, g�ge. Nõk: emlõ, colorectalis, m�h, m�hnyak, gyomor, t�dõ, petef�szek, pancreas, vese. 7. Mi az adduktum? Carcinog�n anyagmetabolit form�j�ban bejut a sejtmagba, hozz�k�tõdik a DNS-hez, �gy adduktum keletkezik. 14 8. Mi hozhat� k�zvetlen �sszef�gg�sbe a zs�ros t�pl�lkoz�ssal? M�jr�k,stroke, hipert�nia, ISZB, diabetes. 9. Kr�nikus bronchitist hogy diagnosztiz�ljuk? Klinikai t�netek, anamn�zis (k�h�g�s, k�pet�r�t�s) alapj�n. 10. Mi okoz �nmag�ban is chronicus obstructiv betegs�get? �1-antitripszin hi�ny, doh�nyz�s, foglalkoz�si expoz�ci�k, levegõszennyez�s, gyermekkori l�g�ti fertõz�sek, asthma, chronicus bronchitis. 11. A copd-ben szenvedõk h�ny %-a doh�nyos? COPD betegek 80-90%-a doh�nyos, a doh�nyosok 10-15%-a COPD-s. 12. Mi a k�vetkezm�nye, ha vki Pizz genot�pus�? �1-antitripszin deficienci�t jelent. 30-40 �ves korban kialakul� emphysem��rt felel. Progresszi�j�t a doh�nyz�s fokozza. Autoszom�lis recessz�v �r�klõd�st mutat. COPD betegek 1-2 %-a homozig�za a prote�z inhibitor all�lre. 13. Milyen eg�szs�gk�ros�t� hat�sa lehet a h�zi poratk�nak? Allergia, asthma. 14. Ismertesse a gyermekkori asthma k�rnyezeti eredetû kock�zati t�nyezõit (min. 4)! L�gzõrendszeri fertõz�sek, levegõszennyez�s, passz�v doh�nyz�s, gyermekkori v�dõolt�sok. 15. Asthma prevenci� l�p�sei! Elsõdleges prevenci�: az otthoni allerg�nek mennyis�g�nek cs�kkent�se (pl.: h�zi por, macskaszõr). A doh�nyz�s korl�toz�sa k�zter�leten illetve a doh�nyz� sz�lõk t�j�koztat�sa, a k�lt�ri allerg�nek mennyis�g�nek cs�kkent�se (pl.: parlagfû irt�s, forgalom korl�toz�s lak��vezetben), foglalkoz�si expoz�ci� cs�kkent�se, a lakoss�g t�j�koztat�sa a l�gk�ri levegõ pollenkoncentr�ci�j�r�l (�NTSZ). M�sodlagos prevenci�: szûr�s, az esetek korai felismer�se �s kezel�se a sz�võdm�nyek megakad�lyoz�sa c�lj�b�l (asthm�s roham, fullad�s). 16. COPD megelõz�s�nek terve! A doh�nyz�s megelõz�se illetvemegsz�ntet�se, a l�gszennyezõd�s megakad�lyoz�sa illetve kontrollja, a foglalkoz�si expoz�ci�kmegelõz�se. 17. Milyen form�it ismeri az osteoporosisnak? Primer: posztmenopauz�lis (menopausa ut�ni elsõ 20-25 �vben fordul elõ), szenilis (75 �ves vagy att�l idõsebb f�rfiakon �s nõk�n elõfordul� cs�põcsontt�r�s). Szekunder: felismert oka van a csontt�r�snek (akromeg�lia, Cushing k�r, stb.) 18. Mik az osteoporosis rizik�t�nyezõi? 80 %-ban genetikai t�nyezõk (t�bb, egyenk�nt csek�ly hat�s� g�n) domin�lnak ink�bb, mint �letm�dbeli t�nyezõk (BMI, k�v�, alkohol, doh�nyz�s, kev�s fizikai aktivit�s, kalcium bevitel). T�nyezõ az �reged�s, a menopausa is. 19. Gyomorr�k kialakul�s�nak okai: t�lzott alkoholfogyaszt�s, s�s �telek, grillezett h�sok, �llati zs�rok t�lzott bevitele, nagy energia, nagyon forr� ital, �tel, kev�s testmozg�s. 20. M�jr�k okai: HBV, HCV, aflatoxin, alkohol 21. M�jzsugor, m�jr�k primer prevenci�j�nak lehetõs�gei? Primer prevenci�: m�rt�ktelen alkoholfogyaszt�s elleni k�zdelem, gy�rt�si technol�gi�k szab�lyoz�sa �s ellenõrz�se, forgalmaz�s ellenõrz�se, alkohollal f�ggõs�gi kapcsolatba ker�ltek korai azonos�t�sa �s gondoz�sba v�tele, HBV elleni immuniz�l�s, munkav�delmi elõ�r�sok. 15 22. M�jzsugor, m�jr�k secunder prevenci�j�nak lehetõs�gei? Secunder prevenci�: korai k�rosod�s (bili�ris irrit�ci�, zs�rm�j) reverzibilis, szûrõvizsg�lat felt�telei jelenleg nem adottak. 23. M�jzsugor, m�jr�k tercier prevenci�j�nak lehetõs�gei? Tercier prevenci�: progresszi� feltart�ztat�sa (ter�pia), teljes absztinencia. 24. Soroljon fel 5 olyan, a magatart�sform�val �sszef�ggõ t�nyezõt, amely d�ntõ hat�ssal van az eg�szs�gi �llapotra! T�pl�lkoz�si szok�sok; a lakoss�g doh�nyz�si, alkohol �s drog fogyaszt�si szok�sai; sportol�si �s szabadidõ akt�v kihaszn�l�sa; �d�l�si, pihen�si szok�sok; higi�niai szok�sok. 25. A szorong�sos k�rk�pek k�z�l melyik a legmagasabb �lettartamprevalenci�j�? Depresszi�. 26. Mi a leggyakoribb ment�lis betegs�g? Unipol�ris depresszi�. 27. Sorolja fel a ment�lis betegs�g k�t gyakoribb rizik�faktor�t! Kor, nem fizik�lis t�nyezõk (nagyobb betegs�g/ rokkants�g, kr�nikus f�jdalom/ ismeretlen eredetû t�netek, szerf�ggõs�g), t�rsas k�rnyezet (szeg�nys�g/munkan�lk�lis�g, egyed�l�ll�ak, elv�ltak, �zvegyek, t�rsas izol�ci�/mag�ny, otthoni stressz, h�bor�, term�szeti katasztr�f�k). K�t leggyakoribb: stressz, kr�nikus betegs�g. 28. Mi okozza a legnagyobb betegs�gterhet a vil�gon a ment�lis betegs�gek k�z�l? depressz�v zavarok, alkoholf�ggõs�g, doh�nyz�s, schizofr�nia 29. Soroljon fel legal�bb 3, a doh�nyz�ssal bizony�tottan kapcsolatba hozhat� betegs�get! Nikotin: sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek (ISZB, agyi kering�si zavarok), halvasz�l�s, kis s�ly� �jsz�l�tt, hirtelen b�lcsõhal�l, doh�nyf�gg�si szindr�ma. G�zok, k�tr�ny:malignus daganatok (sz�j�reg, garat, g�ge, nyelõcsõ, t�dõ, hasny�lmirigy, h�lyag, m�hnyak), kr�nikus obstrukt�v t�dõbetegs�g (emphysema, bronchitis), osteoporosis. 30. Nikotin hat�sa: n�veli vagy cs�kkenti az agy gl�k�z felv�tel�t �s a thrombocyta aggreg�ci�t? N�veli. 31. Mi az �sszef�gg�s a rendszeres doh�nyz�s �s az anyagi helyzet k�z�tt? Rosszabb anyagi helyzet �s alacsony iskolai v�gzetts�g -> t�bb doh�nyos. 32. Sorolja fel az alkoholnak min. 3 biol�giai hat�s�t! Agyk�rgi depresszi�, ideiglenes demencia, m�ly nark�zis, fogy�s, sz�veti �llom�ny cs�kken�se. 33. Mik rohamiv�s eg�szs�gkock�zatai? Alkoholfogyaszt�s, mely 0,08%-os v�ralkohol szintet eredm�nyez. Egy alkalommal t�bb mint 4 ital fogyaszt�sa f�rfiakn�l, t�bb mint 3 ital fogyaszt�sa nõkn�l, �ltal�ban kb. 2 �r�n bel�l, 3-6-szoros�ra n�veli az AMI kock�zat�t, 25 �ves k�vet�ses vizsg�lat 3,2-szeres�re n�velte a demencia kock�zat�t. Reverzibilis myocarditis, chr. esetben alkoholos cardiomyopathia. 34. Alkoholfogyaszt�s - �sszhal�loz�s k�z�tti �sszef�gg.: ford�tott U 35. Mi a metilalkohol m�rgez�s t�netei? Acut m�rgez�s: 8-36 �r�s lappang�si idõ ut�n dyspnoe, korai g�rcs�k, l�t�si zavarok, del�rium, coma, n.opticus atrophi�jamiatt tart�s vaks�g. Chronicus m�rgez�s: perif�ri�s polyneuritis, l�t�t�rkies�s, acusticus neuritis, Parkinson-syndroma. 36. Melyik metabolit jelenik meg a vizeletben id�lt metilalkohol-m�rgez�st k�vetõen? 16 Hangyasav. 37. Hogyan mutatjuk ki a chronicus etil�n-glikol m�rgez�st? A v�r �s a vizelet glikolsav tartalma nõ, a vizelet�led�k ox�lsav krist�lyokatmutat. 38. Mik az alkohol kontraindik�ci�i? Akik nem tudj�k a fogyaszt�sukat korl�tozni, terhess�get v�llalni k�v�n� nõk �s terhes nõk, gyerekek �s tizen�vesek, alkohollal egy�tt kontraindik�lt gy�gyszerek szed�se, fogyaszt�st ellenjavall� betegs�gekben szenvedõk, figyelmet �s koordin�ci�t ig�nylõ tev�kenys�get v�gzõk (vezet�sn�l). 39. Sorolja fel aWHO szerint a fõ betegs�gterheket (3db), aWHO szerint! Doh�nyz�s, alkohol fogyaszt�s, fizikai inaktivit�s, hypertonia, magas cholesterinszint, elh�z�s. Ha h�rmat k�rdez: Elh�z�s, alkohol, doh�nyz�s. 40. Melyik a leggyakoribb k�b�t�szer? Az 1. marihu�na/cannabis (2. amphetamin, 3. opi�tok, 4. cocain, 5. ecstasy). 41. Soroljon fel legal�bb 2 olyan felnõttkori k�r�llapotot, amelynek kock�zati t�nyezõje a gyermekkorban elszenvedett tart�san rossz b�n�sm�d! Eg�szs�gkock�zati magatart�s: doh�nyz�s, elh�z�s, mozg�shi�ny alkohol, drogfogyaszt�s, depresszi�, �ngyilkoss�gi k�s�rlet, promiszkuit�s, nemi betegs�gek. Eg�szs�gi �llapot: sz�vbetegs�g, daganatos betegs�gek, diabetes mellitus, csontt�r�sek, m�jbetegs�gek fokozott kock�zata, rossz �ltal�nos �llapot. 42. Epilepszia megelõzhetõ okaira 3-4 p�lda Elektrolit egyens�ly felborul�sa, toxikus �rtalmak (alkohol, drogok!), traum�k (agyr�zk�d�s), fertõz�sek (pl agyvelõgyullad�s) 43. 2es t�pus� diabetes mellitus primer prevenci�ja: Elh�z�s, mint kock�zati t�nyezõ kialakul�s�nak megakad�lyoz�sa (energiafelv�tel kontroll�l�sa – alacsony kal�riafelv�tel, tests�ly cs�kkent�se) 44. Diabetes mellitus m�sodlagos prevenci�ja: Szûrõprogramok ->WHO aj�nl�s szerint 45 �ves kor felett rendszeres �hgyomri v�rcukorszint-meghat�roz�s. (Negat�v eredm�ny eset�n 3 �vente ellenõrizni.) M�r kor�bban elkezdeni �s gyakrabban szûrni, ha: t�ls�lyos, egyenes�gi rokonok k�z�tt van cukorbeteg; van 4kg feletti s�llyal sz�letett ut�dja; magas a trigliceridje; alacsony a HDL szintje. Betegs�g karbantart�sa, progresszi� megelõz�se: di�ta, or�lis antidiabetikumok, inzulinp�tl� ter�pia. 45. Daganatprevenci�s �trend: testt�meg fenntart�sa a BMI norm�l tartom�ny�ban h�z�st elõseg�tõ energiad�s �telek, italok fogyaszt�s�nak korl�toz�sa friss gy�m�lcs�k, z�lds�gek, teljes kiõrl�sû gabonaf�l�k bõs�ges fogyaszt�sa v�r�s h�sok �s tart�s�tott h�sk�sz�tm�nyek fogyaszt�s�nak korl�toz�sa alkoholfogyaszt�s m�rs�kl�se s�s �telek �s pen�szes gabonaf�l�k, h�velyesek fogyaszt�s�nak ker�l�se t�pl�l�kkieg�sz�tõ nem sz�ks�ges (sz�ks�ges anyagokat az �telekkel bevinni) szoptat�s aj�nlott az any�knak �s a bab�knak +fizikai aktivit�s n�vel�se, rendszeres testmozg�s

2018.12.11. 15:20 asd

Pontbecsl�sn�l vesz�nk egy v�letlen mint�t a popul�ci�b�l, sz�molunk az �rt�keik alapj�n egy �talagot - > pontbecsl�s. VISZONT! A pontbecsl�s eredm�nye szinte soha nem egyezik meg a val�di popul�ci�s �rt�kkel - > MINTAV�TELI HIBA. A pontbecsl�s elker�lhetetlen velej�r�ja teh�t a bizonytalans�g. Sokszor megism�telve a pontbecsl�st, kell�en nagy elemsz�m� mint�k eset�n a pontbecsl�sek eloszl�sa a popul�ci�s �tlag k�r�l norm�l eloszl�s� lesz. A becs�lt statisztika mintav�teli eloszl�s�nak ismeret�ben meg tudjuk adni, hogy a pontbecsl�st�l milyen t�vol kell elmenn�nk a sz�megyenesen felfel�, illetve lefel�, ahhoz, hogy a tartom�ny 95%-os val�sz�n�s�ggel tartalmazza a becs�lni k�v�nt popul�ci�s param�tert. (=megb�zhat�s�gi tartom�ny). - > Az intervallumbecsl�s ezesetben 95%-os val�sz�n�s�ggel tartalmazza a keresett popul�ci�s �rt�ket, amire k�v�ncsi vagyok. - > Sokkal megb�zhat�bb.

2018.12.11. 10:32 S�ndor J�nos

K�rnyezeteg�szs�gtan 1. Mit nevez�nk biot�pnak? Az �lettelen egys�geket, pl. t�, barlang, �b�l, biot�poknak nevezz�k. 2. Mit nevez�nk bioc�n�zisnak? A biot�pokban �lõ n�v�nyi �s �llati t�rsul�sokat. 3. Mit nevez�nk �kosziszt�m�nak? A biot�p �s a bioc�n�zis funkcion�lis egys�ge. 4. Mit nevez�nk producenseknek, konzumenseknek �s reducenseknek? Producensek: azok az alacsony vagy magasabb rendû n�v�nyi szerveztek, amelyek a napf�ny energi�ja (fototr�f), k�miai folyamatok energi�ja (kemotr�f) seg�ts�g�vel, tov�bb� szervetlen C (autotr�f), hidrog�n (litotr�f), N, S �s P vegy�letek felhaszn�l�s�val nagy molekulas�ly� szerves anyagokat tudnak szintetiz�lni. Konzumensek: azok a szervezetek, akik nem �ll�tanak elõ szerves anyagokat, hanem a producensek szerves anyagaib�l t�pl�lkozhatnak. Reducensek: azok a bakt�riumok �s gomb�k, melyek a szerves anyagokat ism�t szervetlen anyagokk� bontj�k le, �s ezzel a n�v�nyek sz�m�ra �jb�l felvehetõ �llapotba hozz�k. 5. Mit nevez�nk pozit�v indik�tornak az �kol�gi�ban? Szennyez�s k�vetkezt�ben kialakul�, nagyobb toleranci�j� �j fajok, amelyek egyedsz�m�b�l k�vetkeztethet�nk a szennyez�s m�rt�k�re. 6. Mik az �vegh�zhat�st okoz� g�zok? A fosszilis t�zelõanyagok el�get�se �s a tr�pusi esõerdõk irt�sa miatt nagy mennyis�gû t�bblet CO2 jut az atmoszf�r�ba. Egy�b g�zok: CH4, O3, NOx, CFC (hidrofluorokarbon, k�n hexafluorid) 7. Mely l�gszennyezõk j�rulnak hozz� az �zonr�teg elv�konyod�s�hoz?Mi ennek a k�vetkezm�nye? Melyik f�ldr�sz/orsz�g felett van? A kl�rozott fluorozott sz�nhidrog�nek (CFC) a sztratoszf�r�ban az �zonpajzs elbont�s�t eredm�nyezik. Az �zonpajzs elv�konyod�s��rt elsõsorban a freong�zok felelõsek. Ezek a freonok a sztratoszf�r�ban UV-sug�rz�s hat�s�ra elbomlanak, a szabadd� v�l� Cl az �zont bontja. Egy�b kiv�lt� g�zok: v�zgõz, CO, CH4, N2O, mesters�ges: CFC, HFC, PFC, SF6. A F�ld felsz�n�re jut� UV-sug�rz�s intenzit�sa megemelkedik, amely fokozza a bõrr�k, a cataracta elõfordul�s�t, az �lõl�nyekre k�ros, puszt�t� hat�s�. K�vetkezm�nye a glob�lis felmeleged�s: a sarki j�gsapk�k elolvadnak, 1-2 m-rel megemelkedhetnek a tengerek, �gy az alacsonyabb fekv�sû ter�leteket v�z fogja bor�tani, az �ghajlati z�n�k �szakabbra fognak tol�dni, amezõgazdas�gi ter�letek eloszl�samegv�ltozik. (+ parazitav�ndorl�s) 8. Melyik f�ldr�sz felett van az �zonlyuk? Antarktisz 9. Sorolja fel az UV-B sug�rz�s hat�s�t a bõrre! Melanoma malignum kialakul�sa, basalioma, dermatitis 10. Mely l�gszennyezõ anyagok keletkeznek az atmoszf�r�ban k�miai reakci�k r�v�n? Szulf�tr�szecsk�k, nitr�tr�szecsk�k. (+ PAN, O3) 11. A levegõ h�tt�rszennyzetts�ge? Term�szetes: kozmikus por, talajok pora, vulk�ni kit�r�sek g�zai, erdõ- �s szavannat�zek �g�sterm�kei, elhalt szervezetek g�zalak� boml�sterm�kei. Mesters�ges: k�zleked�s, ipari, h�ztart�si t�zel�s. 12. Sorolja fel, hogy a lak�sok levegõj�ben milyen eg�szs�gre �rtalmas szennyezõanyagok lehetnek jelen? CO, CO2, NOx, SO2, SO3. 2 13. Mely betegs�gek fokozott elõfordul�sa hozhat� �sszef�gg�sbe a levegõ szennyezetts�g�vel? KALB, cardiovascularis betegs�gek (ISZB, sz�vel�gtelens�g, sz�vritmuszavar), daganatok, asthma 14. Mit jelent a KALB r�vid�t�s, milyen betegs�gek tartoznak ide, mi a fõ kock�zati t�nyezõi? Kr�nikus aspecifikus l�g�ti betegs�g. Chronicus bronchitis, emphysema. Kock�zati t�nyezõi: csal�di halmoz�d�s, doh�nyz�s, alkohol, pork�pzõd�ssel j�r� munka, levegõ szennyezetts�ge, l�g�ti infekci�k- fõleg gyermekkorban. 15. Los Angeles szmog alkot�i? PAN(peroxi-acetil-nitr�t), H2O2, NOx, �zon 16. London szmog alkot�i? SO2, korom 17. A savas esõk kialakul�s�ban d�ntõ t�nyezõ? Nitrog�n-oxid, k�n-dioxid tartalma 18. Melyek a levegõben l�võ m�sodlagos r�szecsk�k? Szulf�t r�szecsk�k �s nitr�t r�szecsk�k 19. Sorolja fel a k�rnyezet-eg�szs�g�gyi szempontb�l legjelentõsebb levegõben l�võ r�szecskefrakci�, a PM10 r�vidt�v� (akut) eg�szs�gk�ros�t� hat�sait! Ezek a term�szetes szennyezõ forr�sok (porok, pollenek, sp�r�k, bakt�riumok, endotoxinok), lejutnak az als� l�gutakba. L�gzõszervi t�netek, a l�gz�sfunkci� cs�kken�se. K�vetkezõ betegs�gek t�neteit s�lyosb�tj�k: KALB, asthma, cardiovascularis betegs�gek (ISZB, sz�vel�gtelens�g, sz�vritmuszavar). N�veked�s a gy�gyszerhaszn�latok sz�m�ban, l�gzõszervi �s cardiovascularis betegs�gek miatti s�rgõss�gi ell�t�sok �s k�rh�zi betegfelv�telek sz�m�ban, t�bblethal�l. 20. Sorolja fel a k�rnyezet-eg�szs�g�gyi szempontb�l legjelentõsebb levegõben l�võ r�szecskefrakci�, a PM10 kr�nikus eg�szs�gk�ros�t� hat�sait! N�veked�s a KALB incidenci�j�ban, n�veked�s a cardiovascularis betegs�gek incidenci�j�ban, n�veked�s az �sszes hal�loz�sban, a KALB miatti hal�loz�sban �s a cardiovascularis betegs�gek miatti hal�loz�sban. 21. Sorolja fel a k�rnyezet-eg�szs�g�gyi szempontb�l legjelentõsebb levegõben l�võ r�szecskefrakci�, a PM2,5 kr�nikus eg�szs�gk�ros�t� hat�sait! A diesel motorokb�l sz�rmaz� finom r�szecsk�k, PAHs val�sz�nûleg hum�n carcinog�nek (IARC 2A). KALB �s cardiovascularis betegs�gek kialakul�sa �s progresszi�ja, sz�let�skor v�rhat� �tlagos �lettartam cs�kken�se (1- 2 �v). 22. Milyen eg�szs�gk�ros�t� hat�sa van a levegõ magas SO2-tartalm�nak? Bronchoconstrictio, asthm�s betegekn�l a t�netek s�lyosbod�sa, a napi cardiovascularis �s l�gzõszervi betegs�gek okozta hal�loz�s n�veked�se, napi k�rh�zi ell�t�sok sz�m�nak n�veked�se. 23. Mi a levegõt szennyezõ nitrog�n-oxidok fõ forr�sa �s milyen eg�szs�gk�ros�t� hat�saikat �szlelt�k? Forr�sai: k�z�ti j�rmûvek, mûtr�gyagy�rt�s, robban�anyag-ipar. Akut hat�sai: eg�szs�gesekn�l l�gz�sfunkci� cs�kken�s (nagy koncentr�ci�ban), asthm�s betegekn�l a t�netek s�lyosbod�sa (kisebb koncentr�ci�n�l), in vitro �s in vivo vizsg�latokban akut gyullad�st id�z elõ, k�rosan befoly�solja az alveolaris macrophagok mûk�d�s�t. 24. Melyek az ill�kony szerves vegy�letek (VOCs) forr�sai? Kipufog�g�z, mûanyagipar 25. Mely l�gszennyezõk tartoznak az ill�kony szerves vegy�letek (VOCs) csoportj�ba? Alif�s, arom�s sz�nhidrog�nek, aldehidek, ketonok, szerves savak. 3 26. Sorolja fel az �zonexpozici� r�vidt�v� eg�szs�gk�ros�t� hat�sait! Erõs ny�lkah�rtya irrit�ci�, fokozott ny�lkah�rtya szekr�ci�, mellkasi f�jdalmak, gyullad�sos medi�torok szekr�ci�ja (epithelialis sejtek, alveolarismacrophagok, neutrophil granulocyt�k) 27. Melyek POPs anyagok(perzisztens l�gszennyezõ)? Persistent organic pollutants (POPs): szerves anyagok, amik ellen�llnak mind a k�miai, mind a biol�giai leboml�snak. Ennek ok�n perziszt�lnak a k�rnyezetben, sz�tterjednek, akkumul�l�dnak az emberi �s �llati sz�vetekben, t�pl�l�kl�ncokban, �s potenci�lis vesz�lyeket hordoznak az emberi eg�szs�gre n�zve. Ilyen anyagok p�ld�ul: polikl�rozott bifenilek (PCBk), DDT, dioxinok. 28. Mi az emisszi�? A k�l�nb�zõ forr�sokb�l idõegys�g alatt a k�rnyezeti levegõbe bocs�tott szennyezõanyagmennyis�ge. (g/�ra, t/�v) 29. Mi az imisszi�? Transzmisszi� + emisszi�. A l�gszennyezõ anyagok koncentr�ci�ja a bel�gz�si magass�gban, ezzel az anyagmennyis�ggel expon�l�dik az �rintett egy�n. Dimenzi�ja: mg/m3. 30. Milyen demogr�fiai csoport van jobban kit�ve a l�gszennyez�s k�vetkezt�ben kialakul� betegs�geknek? Csecsemõk, gyerekek, kering�si- �s l�gzõszervi betegs�gben szenvedõk, idõsek. 31. Mik okoznak bõrr�kot? UVB sug�rz�s, trihalomet�nok, arz�n, �lom, higany, kadmium, k�tr�ny, �sv�nyi olajok, korom 32. Sorolja fel az iv�v�z �ltali arz�n expoz�ci� lehets�ges k�vetkezm�nyeit! Hyperkeratosis, hyperpigmentosis, black foot disease, bõr-, t�dõ- �s h�lyagr�k (IARC1). 33. Honnan sz�rmaznak az iv�vizet szennyezõ trihalomet�nok �s milyen eg�szs�gk�ros�t� hat�suk lehet? Kl�roz�si mell�kterm�kek, huminsavak �s kl�r reakci�j�b�l keletkeznek. Daganatos betegs�geket okozhatnak (h�lyag-, colon-, rectum-tumorok lehetõs�ge), IARC 2B kateg�ria. IARC1: t�dõdaganat! 34. Milyen k�ros hat�saik lehetnek az iv�v�zben l�võ fluoridoknak (5mg/l f�l�tt �s a 2 mg/l)? >2mg: foltos fogzom�nc, >5 mg: fogzom�nc lev�l�s, csontv�z deformit�sok. 35. Minek k�vetkezt�ben alakulhatnak ki nagy koncentr�ci�ban csontv�zdeform�t�sok? Fluoriddal szennyezett iv�v�z eset�n, ha a fluorid koncentr�ci�ja >5mg 36. Melyik iv�v�zszennyezõ okoz kr�nikusan csontv�zdeformit�sokat? fluoridok 37. Mi a fluorprofilaxis l�nyege? A fluoridionok be�p�lnek a fogzom�ncba, �s a fluoroapatit a demineraliz�ci�nak legink�bb ellen�ll� krist�lyforma. Enzimm�reg, �gy g�tolja a tejsavas erjed�st. Antisepticum, �gy akad�lyozza a plaque-okban elhelyezkedõ bakt�riumok szaporod�s�t. A profilaxis lehet csoportos (iv�v�z, tej, s� fluoroz�sa) �s lehet egy�ni (fluortartalm� tablett�k, paszt�k). 38. Mit jelentenek ezek a fogalmak: DMF, dent, caries-frekvencia, caries-indexek? A cariesbenmegbetegedett fogak regisztr�l�s�ra haszn�lj�k. D= sz�vas, F= t�m�tt, M= hi�nyzik. DMF-sz�m egy szem�lyre vonatkozik. DMF-index: vizsg�lt szem�lyek �sszes DMF sz�ma / vizsg�lt szem�lyek sz�ma, DMF-T index fogakra, DMF-S index fogfelsz�nekre vonatkozik. Caries frekvencia: carieses egyedek ar�nya 100 fõre vonatkoztatva adott idõpontban. 39. Milyen vesz�lyeket rejt vizeink detergensekkel t�rt�nõ szennyezõd�se? A felsz�ni �s talajvizek habz�sa, a v�zi �kosziszt�ma egyes tagjainak pusztul�sa. A detergensek amos�szerekben vannak adal�kanyagokkal egy�tt. Az adal�kanyagok az alg�k elszaporod�s�t �s az eutrofiz�ci�t seg�tik elõ. 4 40. Sorolja fel az iv�v�z szerves anyaggal t�rt�nõ szennyezetts�g�re utal� ionokat! Amm�nium-szerves anyagok boml�s�b�l, nitrit, nitr�t-mûtr�gy�kb�l, >40mg/l methaemoglobinaemia-blue baby syndroma 41. Melyek az iv�v�z �ltal terjesztett bakteri�lis fertõz�sek? typhus (Salmonella typhimurium), cholera (Vibrio cholerae), dysenteria (Shigella) 42. V�zzel leggyakrabban terjedõ v�rus? Poliomyelitis, HAV, HEV, Coxsakie A �s E. 43. Mely iv�v�zben l�võ mikroorganizmusok okoznak dysenteri�t? E. coli O157:H7, Vibrio cholerae, Salmonella typhi, Shigella dysenteria, Entamoeba hystolitica, Giardia intestinalis. 44. Melyek a leggyakoribb v�zi protozoonok? Giardia intestinalis, Entamoeba histolytica, Criptosporidium parvum. 45. Melyek tartoznak az iv�v�z rutinvizsg�lat�hoz? nitr�t meghat�roz�s, nitrit meghat�roz�s, a v�z kem�nys�g�nek meghat�roz�sa 46. Mi okozza a vezet�kes iv�v�z idõnk�nt megfigyelhetõ barn�s sz�n�t? A kicsap�dott vas- �s mang�nhidroxidok, a v�zvezet�k fal�r�l lev�l� vas- �s mang�nbakt�rium telepek. 47. Melyek az iv�v�z fertõtlen�t�si m�djai? forral�s, �tl�sz� v�zn�l neomagnol tabletta/10l, zavaros v�zn�l kl�r-m�sz 0,1g/10l majd 2 �ra v�rakoz�s �s fogyaszthat� 48. Mi tartozik a szerves old�szerekhez? arom�s sz�nhidrog�nek (benzol, xilol, toluol); kl�rozott sz�nhidrog�nek (sz�n-tetraklorid), alkoholok, �terek, aldehidek, ketonok 49. Szerves old�szerek akut hat�sai? Akut m�rgez�s: prenarkotikus t�netek, mozg�skoordin�ci�s zavarok, eszm�letveszt�s. 50. Szerves old�szerek kr�nikus hat�sai? K�zponti idegrendszeri hat�sok (pszichoorganikus szindr�ma:mem�riazavar, cs�kkent intellektu�lis k�pess�g, szem�lyis�gv�ltoz�sok, depresszi�), perif�ri�s idegrendszeri hat�sok (paraesthesia, paralysis), dermatitis, karcinog�n hat�sok, teratog�n hat�s 51. Melyek a bizony�tottan karcinog�n vegy�letek? IARC 1-es kateg�ri�ba tartoz�k: benzol –myeloid leuk�mia (arz�n, kadmium, azbeszt, vinil-klorid is IARC 1, csak azok nem szerves old�szerek); (IARC 2A - val�sz�nûleg: formaldehid – orr-garat, tetrakl�r-etil�n – nyelõcsõr�k, m�hnyakr�k, non-Hodgkin-ly; IARC 2B – lehets�ges: dikl�r-met�n – m�jr�k, sztirol – leukaemia. ) 52. Kr�nikus expozici� eset�n melyik szerves old�szer okozhat embern�l leukaemi�t benzol 53. Sorolja fel a benzol myelotoxikus hat�sait! lymphocytopenia granulocytopenia thrombocytopenia erythrocytopenia 54. Melyik metabolit okozza a benzol karcinog�n hat�s�t? Benzolepoxid 5 55. Melyek a foglalkoz�si benzolexpoz�ci� hat�sai? Myelotoxikus hat�sok (lymphocytopaenia, granulocytopaenia, thrombocytopaenia, erythrocytopaenia, pancytopaenia), karcinog�n hat�s (myeloid leukaemia). 56. Milyen benzol metabolit jelenik meg a vizeletben? Fenol �s transz-transz-mukonsav. 57. Mi az expoz�ci�s marker? Egy xenobiotikumnak vagy metabolitj�nak a koncentr�ci�ja egyes testfolyad�kokban; a koncentr�ci� hat�r�rt�ke alapj�n dõl el, hogy expoz�ci�s markernek tekintj�k-e. 58. Melyek a benzol, toluol, xilol biomarkerei? Benzol: transz-transz-mukonsav. Toluol: o-krezol. Xilol: o-, m-, p-metil-hippursav. 59. A mûanyaggy�rt�s kapcs�n haszn�latos r�kkeltõ vegyi anyagok: Akril-nitril; vinilklorid 60. Mely foglalkoz�si eredetû megbeteged�s elõfordul�s�val sz�molhatunk PVC-gy�rt�sban r�sztvevõ dolgoz�kn�l? Aeroosteolysis; scleroderma; l�gzõszervi (M�j haemangiosarcoma nem jellemzõ) 61. Az al�bbi, vizeletben is kimutathat� vegy�letek k�z�l melyik jelez sztirol expoz�ci�t? Mandulasav 62. Melyek a neurotoxikus anyagok? Pb, Hg, As; szerves old�szerek (benzol, toluol, xilol); peszticidek (kl�rozott sz�nhidrog�nek, foszf�tok); g�zok (CO2), tengeri toxinok. 63. Peszticidek csoportos�t�sa k�miai szerkezet�k alapj�n? kl�rozott sz�nhidrog�nek, szerves foszf�t-�szterek, N-metil-karbam�tok, fenoxi alk�nsavak, bipiridilek, piretroidok 64. Peszticidek felhaszn�l�sa? mezõgazdas�g, fertõtlen�t�s (�p�letek), tart�s�t�s (faanyagok, fest�kek, ragaszt�k, kozmetikai term�kek). Neurotoxikusak! 65. Hogyan hatnak a kl�rozott sz�nhidrog�nek? Az idegsejtek Na-csatorn�j�t g�tolj�k. Akutm�rgez�s: izomr�ng�sok, tremor, mozg�s-, l�t�s-, �rtelemzavar, l�gz�sb�nul�s. Kr�nikus hat�sok: alv�si zavarok, szem�lyis�g v�ltoz�sok, v�gtagok tremora, tests�lycs�kken�s, m�jbetegs�gek, karcinog�n hat�s. 66. Hogyan hatnak a szerves foszf�tok? Irreverzibilisen g�tolj�k az ACh-�szter�z enzimet. Akut m�rgez�s: muszkarinszerû hat�sok (fokozott verejt�kez�s, fokozott ny�lelv�laszt�s, pupillaszûk�let), nikotinszerû hat�sok (izomr�ng�sok, izomg�rcs�k, izomgyenges�g), k�zponti idegrendszeri hat�sok (besz�dzavar, eszm�letveszt�s, l�gz�sb�nul�s). Kr�nikus hat�sok: neurotoxikus hat�sok (besz�d- �s l�t�szavar, magatart�s- �s mem�riazavarok, als� v�gtag b�nul�sa). 67. A peszticidek fõbb t�pusai k�z�l melyek g�tolj�k az acetilkolin-�szter�z enzimeket? Szerves foszforsav �szterek: irreverzibilis g�tl�s. N-metil-karbam�tok: reverzibilis g�tl�s. 68. Milyen eg�szs�gk�ros�t� hat�sai lehetnek a fenoxi-alk�nsav peszticideknek? Acut m�rgez�s sor�n: dermatitis, conjuctivitis, pharyngitis, izomg�rcs�k. Chronicus m�rgez�s eset�n: k�rosodott �z�rz�s, pajzsmirigy mûk�d�si zavarok, ha dioxinnal szennyezettek, akkor a dioxinok �ltal okozott kr�nikus hat�sok �rv�nyes�lnek. 6 69. A bipiridil herbicidek jellemzõi? A paraquat epitheli�lis toxin. Az I-es t�pus� pneumocyt�kat t�madja, irreverzibilis t�dõk�rosod�st okoz. Akut m�rgez�s: k�tõ-, �s szaruh�rtyagyullad�s, bõrelhal�s, em�sztõrendszeri gyullad�s, m�j-, �s vesek�rosod�s. 70. Hogyan keletkeznek a dioxinok? Milyen eg�szs�gk�rosod�st okoznak? A legismertebb a TCDD-tetrakl�r-dibenzo-dioxin, nem k�v�nt mell�kterm�kek a vegyiparban bizonyos term�kek gy�rt�s�n�l, kl�rozott vegy�letek k�miai reakci�i sor�n keletkezik, ill. a szerves anyagok �get�se sor�n keletkezhet (szem�t�getõk, ipari hullad�kok, f�radtolajok, cigarettaf�st, g�pj�rmûvek kipufog�g�zai). Acut m�rgez�sek ritk�k: fejf�j�s, h�nyinger, rossz k�z�rzet, chloracne, pigment�ci�, m�jfunkci� roml�sa. Chronicus hat�sok: chloracne, diabetes, vesek�rosod�s, sz�let�si rendelleness�gek, spermiumsz�m cs�kk�se, cs�kkent fertilit�s, endometriosis, immunrendszer cs�kkentmûk�d�se. 71. Honnan sz�rmazik a PCB expozici� �s mi ennek a k�vetkezm�nye? Polikl�rozott bifenilek kiv�l� elektromos szigetelõk, �gy transzform�torok, kondenz�torok �s egy�b elektromos k�sz�l�kekben alkalmazz�k �s felhaszn�lj�k a fest�k, lakkiparban, jelen van a m�sol�pap�rban, tint�kban ragaszt�kban. Elterjedtek az eg�sz term�szetben: n�v�nyi olajokban, zs�rokban, tejben, plazm�ban, zs�rsz�vetben �s anyatejben. GI behatol�suk van, esetleg a bõr�n kereszt�l. A cytokr�m P450-et g�tolj�k, ep�n kereszt�l v�laszt�dik ki. Acut t�netek ritk�k: ny�lkah�rtya irrit�ci�, h�nyinger, h�ny�s, chlorachne. Chronicus m�rgez�shez m�g m�jfunkci�s k�rosod�s is t�rsul. 1986-ban Yusho, 1979-ben Yucseng betegs�get okozta (�tolaj id�zte elõ). 72. A Yusho betegs�g milyen szennyez�ssel kapcsolatos? PCB expoz�ci� k�vetkezm�nye.1986-ban Yusho, 1979-ben Yucseng betegs�get okozta. �tolaj id�zte elõ, az elõbbi 2 betegs�get. T�netek: a bõr, a k�rm�k, �s az ajkak barn�s elsz�nezõd�se, chlorachn�k, szemh�joedema, �tmeneti l�t�s, hall�s, �rz�szavarok, s�lyveszt�s, hypertriglyceridaemia, pozit�v m�jfunkci�s pr�b�k. 1970-es �vekben a gy�rt�s�t beszûntett�k, m�gis ma is nagy k�szletek maradtak fent. 73. Mi okozza az akrilsz�lak gy�rt�s�hoz haszn�lt akril-nitril monomer akut toxicit�s�t? Az akril-nitrilbõl lehasad� ci�n-gy�k; a monomerbõl keletkezõ tiocian�t gy�k 74. Hum�n karcinog�nnek tekinthetõ-e az akril-nitril? Igen, mert kr�nikus expoz�ci� eset�n t�dõr�kot okozhat. 75. Soroljon fel legal�bb 4, biol�giai fegyver k�sz�t�s�re haszn�lhat� �genst! Anthrax, pestis, fekete himlõ, tular�mia, venezuelai l� encephalitis, haemorrhagi�s l�zak k�rokoz�i, toxinok (botulinustoxin, Staphylococcus enterotoxin B–SEB) 76. Soroljon fel 4 afrikai eredetû haemorrhagi�s l�zat! Hantav�rus, Kr�mi-kong�i, Dengue-l�z,Marburg-,Ebola, Lassa-l�z 77. Bioterrorizmusban haszn�lt inkapacit�v �gensek? Venezuelai l�encephalitis, SEB (Staphylococcus enterotoxin B) 78. Milyen biol�giai fegyver tartotta retteg�sben az USA-t 2001. szeptember 11. ut�n? Anthrax (t�dõ) 79. Anthrax terjed�se? �llatr�l emberre (zoonosis): direkt kontaktus �llatokkal, kontamin�lt v�zzel, kontamin�lt talajon termelt n�v�nyekkel. Biol�giai fegyvek�nt haszn�lt sp�r�k bel�gz�s�vel (t�dõanthrax), bõr�n kereszt�l, k�zvetlen �rintkez�s r�v�n (bõranthrax), fertõz�tt �tel vagy v�z fogyaszt�s�val (b�lanthrax). 80. K�t k�rokoz�, ami vegyi fegyverk�nt let�lis j�rv�nyt okozhat: Variola (feketehimlõ), Bacillus anthracis, Yersinia pestis 81. Hogyan terjed a pestis? rezervo�r - patk�ny, vektor- bolha 7 82. Soroljon fel legal�bb �t m�dot a biol�giai fegyverek elleni v�dekez�sre Fizik�lis v�delem: l�gz�sv�delem megfelelõ filterrel ell�tott maszkkal, bõrv�delem v�dõruh�zattal, kollekt�v v�delem megfelelõen kialak�tott filterrel (HEPA) ell�tott ventill�ci�s rendszerrel rendelkezõ �p�tm�nyekben, j�rmûvekben. Eg�szs�g�gyi ell�t�s: megelõz�s (kemoprevenci�, immunprevenci�), diagn�zis �s kezel�s megfelelõ kapacit�ssal, biol�giai t�mad�sn�l izol�ci�. Korai detekt�l�s, dekontamin�ci�, megfelelõ felvil�gos�t�s �s tr�ning, nemzetk�zi jogi �s diplom�ciai int�zked�sek, valamint h�rszerz�si tev�kenys�g. 83. Hogyan sz�m�tjuk a BMI-t? A testt�meg kg-ban osztva a testmagass�g m�terben kifejezett n�gyzet�vel. 84. BMI �s mortalit�s kapcsolata 20 alatt ford�tott ar�ny, a BMI cs�kken�s�vel nõ amortalit�s; 25 felett egyenes ar�ny, a BMI n�veked�s�vel meredeken nõ a hal�loz�s 85. Mi jellemzõ a nyugati bõs�ges t�pl�lkoz�sra? Sok zs�rt �s cukrot tartalmaz� energiad�s �telek t�lzott fogyaszt�sa, komplex sz�nhidr�tok (n�v�nyi t�pl�l�k) cs�kkent bevitele. 86. Milyen betegs�gek k�thetõek az elh�z�shoz? Coron�ria betegs�gek, cerebrovascularis betegs�gek (stroke), egyes daganatos megbeteged�sek (emlõ, endometrium, vese, colorectalis, pancreas, nyelõcsõ), 2. t�pus� diabetes mellitus, epekõ, caries, gyomorb�lrendszeri megbeteged�sek, csont �s �z�leti megbeteged�sek. Tov�bb� az elh�z�s n�veli ametabolikus szindr�ma, prosztata hyperplasia, emb�lia, thrombosis, k�szv�ny, infertilit�s, osteoarthritis, der�kf�j�s, pszichi�triai k�rk�pek, illetve terhess�g, seb�szeti beavatkoz�sok sz�võdm�ny�nek a kock�zat�t 87. Soroljon fel 3 vizsg�latot, ami a kardiovaszkul�ris k�rk�pek kock�zati t�nyezõit vizsg�lja! BMI, RR-m�r�s, v�rk�p, hask�rfogat (f�rfi<94cm, nõ<80 cm) 88. Soroljon fel sz�v- �s �rrendszeri betegs�gekkel foglalkoz� studykat! Framingham study (prospekt�v kohorsz vizsg�lat), seven countries study (�kol�giai korrel�ci�s vizsg�lat), hipot�zis (a sz�v �s �rrendszeri betegs�gek kialakul�sa �sszef�gg az �letm�ddal, k�l�n�sen a t�pl�lkoz�ssal). 89. Mi hozhat� k�zvetlen �sszef�gg�sbe a zs�ros t�pl�lkoz�ssal? Sz�v-�rrendszeri megbeteged�sek, gyomor-b�lrendszeri daganatok 90. A t�pl�l�kkal elfogyasztott zs�rsavak hogyan befoly�solj�k a sz�v-�rrendszeri megbeteged�sek kock�zat�t? Kock�zatot cs�kkenti: cisz zs�rsavak, egyszeresen tel�tetlen zs�rsavak, linolsav, hal, halolajok (EHA, DHA). Kock�zatot val�sz�nûs�thetõen cs�kkenti: a-linol�nsav, olajos magvak, fitoszterolok, folsav. Kock�zat n�velõ: tel�tett zs�rsavak, transz zs�rsavak, t�lzott s� fogyaszt�s, t�lzott alkoholfogyaszt�s. Kock�zatot val�sz�nûs�thetõen n�veli: koleszterin, k�v�. 91. Mi a kardiovaszkul�ris betegs�gek di�t�s prevenci�ja? A doh�nyz�s mellõz�se, magas v�rnyom�s betegs�g adekv�t kezel�se, rendszeres testmozg�s, optim�lis tests�ly fenntart�sa, alacsony zs�rtartalm� t�pl�lkoz�s (fõleg �llati eredetû tel�tett zs�rok fogyaszt�s�nak m�rs�kl�se), magas komplex sz�nhidr�t tartalm� t�pl�lkoz�s (teljes kiõrl�sû gabonaf�l�k, z�lds�gek, gy�m�lcs�k), alkoholfogyaszt�s cs�kkent�se, napi s�felv�tel redukci�ja max. 5g/nap s� fogyaszt�sa. 92. Melyek a sz�v �s �rrendszeri megbeteged�sek kialakul�s�t cs�kkentõ primer prevenci� legfontosabb eszk�zei? Fokozott testmozg�s, t�pl�lkoz�s - linolsav, hal, halolaj (EHA, DHA), z�lds�gek, gy�m�lcs�k, k�lium, m�rs�kelt alkohol fogyaszt�sa, doh�nyz�s elhagy�sa, DM kezel�se. 93. Sorolja fel a sz�v-�rrendszeri betegs�gek 3 fõ rizik�faktor�t! Doh�nyz�s, magas v�rnyom�s, DM, elh�z�s, magas lipid�rt�kek. 8 94. Milyen t�pl�lkoz�si t�nyezõket ismer, amely cs�kkenti a daganatos betegs�gek kialakul�s�nak kock�zat�t? Optim�lis testt�meg fenntart�sa, fizikai aktivit�s, h�z�st elõseg�tõ �telek, italok fogyaszt�s�nak korl�toz�sa, fõleg n�v�nyi eredetû �lelmiszerek fogyaszt�sa, v�r�s h�sok �s tart�s�tott �lelmiszerek korl�tozott fogyaszt�sa, alkoholfogyaszt�s m�rs�kl�se, s�s �telek �s pen�szes gabonaf�l�k �s h�velyesek fogyaszt�s�nak ker�l�se, a t�panyagsz�ks�gletek kiel�g�t�se az �lelmiszerekbõl t�pl�l�k kieg�sz�tõk n�lk�l, szoptat�s, daganatos betegs�gek t�l�lõi a megelõz�sre vonatkoz� aj�nl�sokat k�vess�k. 95. Mik okoznak vastagb�l �s v�gb�l daganatokat? T�lzott alkoholfogyaszt�s, s�s �telek t�lzott fogyaszt�sa, grillezett �telek nagym�rt�kû fogyaszt�sa, �llati zs�rok (v�r�s h�sok), nagy energiabevitel, (fõleg sok cukor), kev�s testmozg�s (elh�z�s), aflatoxin kontamin�ci�. 96. Mi jellemzi az eg�szs�ges t�pl�lkoz�st? V�ltozatoss�g �s m�rt�kletess�g jellemzi. N�v�nyi eredetû �lelmiszereken alapul� t�pl�lkoz�s: >400g/nap friss z�lds�g �s gy�m�lcs fogyaszt�sa; teljes kiõrl�sû gabonaf�l�k, alacsony zs�rtartalm� t�pl�lkoz�s (max. 15-30%); kevesebb hozz�adott cukrot tartalmaz� �tel, ital; kevesebb s�. 97. Elh�z�shoz k�thetõ betegs�gek: kering�si bet., cukorbetegs�g, daganatok, csontritkul�s. 98. Mi a PEM?Milyen t�nyezõk j�tszanak szerepet a protein energia malnutr�ci� PEM kialakul�s�ban? Protein energiamalnutritio, alult�pl�lts�g. Indik�torok: alacsony s�ly� �jsz�l�ttek, magas csecsemõ �s gyermek hal�loz�s, antropometriai adatok, pszichoszoci�lis fejlõd�s visszamarad�sa. Megjelen�si form�i:marasmus (igen s�lyos sov�nys�g, mennyis�gi �hez�s), Kwashiork�r (minõs�gi �hez�s, s�lyos sov�nys�g, �d�ma, bõr �s haj elv�ltoz�sok, megnagyobbodott zs�rm�j). PEM okai: szeg�nys�g, tudatlans�g, az ismeretek hi�nya, cs�kkent energiabevitel, feh�rje �s esszenci�lis aminosavak hi�nya. 99. Mi a Kwashiork�r l�nyege? Minõs�gi �hez�s, s�lyos fok� feh�rjehi�ny, s�lyos sov�nys�g, �d�ma, bõr �s haj elv�ltoz�sok, megnagyobbodott zs�rm�j. 100. Mik a j�dhi�ny t�netei? Terhes nõ eset�ben: Vet�l�s, korasz�l�s, magas perinat�lis hal�loz�s, neonat�lis golyva, hypothyreodizmus, enyhe ment�lis retard�ci�, kret�nizmus. Gyermek �s serd�lõkorban: ment�lis fejlõd�s k�rosod�sa, testi fejlõd�s visszamarad�sa, golyva, hypothyreosis. Felnõttkorban: ment�lis funkci�k k�rosod�sa, golyva, hypothyreosis 101. Milyen vesz�lyeket hordozhat a terhes nõ j�dhi�nyos �llapota a sz�letendõ magzat sz�m�ra? Vet�l�s, korasz�l�s, magas perinat�lis hal�loz�s, neonat�lis golyva, hypothyreodizmus, enyhe ment�lis retard�ci�, kret�nizmus. 102. Mit nevez�nk 1; 2; 3. fok� golyv�nak? 1. fok�: csak tapint�ssal vagy a nyak h�trahajt�s�val l�that�. 2. fok�: oldaln�zetben egyenes fejtart�s mellett is l�that�. 3. fok� golyva: diff�zanmegnagyobbodott, minden oldalr�l feltûnõ pajzsmirigy hyperplasia. 103. Hogyan monitorozz�k a j�dhi�nyos betegs�gek kontroll programj�t? 1990-is a golyva prevalenci�j�t haszn�lt�k (TGP- total goitre prevalence), de ez kev�sb� volt haszn�lhat� a j�dozott s� k�zvetlen hat�s�nak m�r�s�re. A vizelet j�d meghat�roz�sa sokkal �rz�kenyebb indik�tora az aktu�lis j�dbevitel. A TGP m�g mindig hasznos indik�tora a kontrol program hossz� t�v� hat�s�nak meg�t�l�s�ben. Az iskol�sok k�z�tti mintav�tel a leghat�sosabb �s praktikusabb m�dja a j�dhi�nyos betegs�gek monitoroz�s�nak. 104. Milyen t�nyezõk g�tolj�k a t�pl�l�kban l�võ vas felsz�v�d�s�t? Vastel�tetts�g a szervezetben, Ca (tej, sajt); fit�tok �s egy�b inozitol-foszf�tok (korpaf�l�k, gabonapelyhek, zab, f�nyezetlen rizs; t�sztaf�l�k, sz�jabab, bab, bors�), vask�tõ polifenolok (tea, k�v�, kaka�, v�r�sbor). 105. A veget�rius t�pl�lkoz�s mi�rt jelent fokozott vesz�lyt a Fe hi�nyos an�mi�ra? Mivel ez a t�pl�lkoz�s a nem hem vasban gazdag. Hi�nyzik a hem vas bevitele, ami jobban felsz�v�dik. 9 106. A leg�ltal�nosabb t�pl�lkoz�si hi�nybetegs�gek j�dhi�ny, A-vit hi�ny, D-vit hi�ny, vashi�ny 107. Melyek az A-vitamin hi�ny jellegzetes t�netei s�lyos �s kev�sb� s�lyos? Farkasvaks�g, xerophtalmia, v�gleges vaks�g, fokozott fog�konys�g a fertõz�sekre, fokozott morbidit�s �s mortalit�s, cs�kkent fertilit�s, anaemia fokozott kock�zata, cs�kkent n�veked�s �s fejlõd�s. 108. Fejlett orsz�gokban gyakori az A vitamin-hi�ny.Mi�rt? Mert a k�vetkezõ t�pl�l�kokb�l keveset fogyasztanak: retinol=A-provitamin (m�j, halm�jolaj, tejterm�kek), �karotinok (r�pa, s�tõt�k, s�rga gy�m�lcs�k, v�r�s p�lma olaj). 109. Mi a retinoekvivalens? Az A-vitamin sz�ks�gletet retinoekvivalensekben fejezz�k ki. Erre az�rt van sz�ks�g, mert a provitaminok k�l�nb�zõ hat�sfokban alakulnak �t A-vitaminn�. Napi aj�nl�s: ffi: 700, nõ: 600, terhes: 800, szoptat� anya: 1000. 110. A fejlett vil�g �llamaiban h�ny sz�zal�kra tehetõ az �telm�rgez�sben fertõz�ttek ar�nya? Az iparilag fejlett orsz�gokban az �lelmiszerek okozta megbeteged�sek prevalenci�ja 5-10 % (ink�bb 30 %) 111. Soroljon fel az �lelmiszerekben term�szetes tartalomk�nt elõfordul� m�rgezõ anyagokat �s azok k�ros hat�sait! M�rgezõ gomb�kban falloin, amanitin, muszkarin, ibot�nsav tal�lhat�. Az amanitin le�ll�tja a proteinszint�zist, legtoxikusabb am�jra. A csonth�jas gy�m�lcs�k magj�ban cianoglikozidok tal�lhat�k, hidrol�zis�k sor�n HCN keletkezik, ami g�tolja a citokr�m-oxid�zt �s ez kisgyermekkorban acut cianid m�rgez�st okoz (l�gz�s, sz�vmeg�ll�s, coma). A cassava, �s a brassica (k�posztaf�l�k) goitrog�n, a pajzsmirigy mûk�d�s�t g�tolj�k. A spen�tban, s�sk�ban �s rebarbar�ban l�võ ox�lsav: g�tolja a vasfelsz�v�d�st, vesekõk�pzõd�shez vezethet. A szolanin a burgony�ban �s a paradicsomban fordul elõ, kolin�szter�z inhibitor. A tengeri toxinok: ciguatera toxin, saxitoxin (kagyl�), tetrodotoxin (fugu) neurotoxinok, m�rgez�si t�netteik: �rz�szavar, izomb�nul�s, l�gz�sb�nul�s. Az aflatoxin szennyezheti a f�ldimogyor�t �s a gabonaf�l�ket, az Aspergillus termeli, genotoxikus, hepatotoxikus, nephrotoxikus, hum�n carcinog�n (IARC1). 112.A brokkoli az al�bbi fitokemik�li�kat tartalmazza jelentõs mennyis�gben: Szulforafan, indol-3-karbinol 113.Mi az Aspergillus flavus �ltal termelt carcinog�n anyag neve? Aflatoxin: szennyezi a f�ldimogyor�t �s term�keit, gabonaf�l�ket. Aflatoxin B1: geno-, hepato-, nephrotoxicus, hum�n carcinog�n (IARC1 – hepatocellul�ris carcinoma). AflatoxinM1 a metabolizmus sor�n keletkeznek, a tejben, anyatejbenmutathat� ki, hum�n carcinog�n. 114.Mely v�rusok okoznak gyakran �lelmiszer-eredetû j�rv�nyokat? HAV, Rotav�rus, Caliciv�rus (Norwalk) 115.Akut hasmen�st okoz� k�rk�pek+k�rokoz� 3! Salmonellosis (Salmonella sp.) Campylobacteriosis (Campylobacter sp.), Botulismus (Clostridium botulinum), Shigellosis (Shigella sp.), E. coli enteritis (Escherichia coli), Listeriosis (Listeria monocytogenes), Brucellosis, Yersiniosis (Yersinia enterocolitica), Toxoplasmosis (Toxoplasma gondii), Hepatitis A, Echinococcosis (Echinococcus), Trichinellosis (Trichinella spiralis), Amoebiasis (Entamoeba histolytica), Enteritis infectiosa 116.�rjon min. 2 p�ld�t toxikoinfekci�ra! Az enterotoxint termelõ S. aureus, Clostridium perfingens, Clostridium botolinum, Bacillus cereus �telm�rgez�seket okoznak. 117.Magyarorsz�gon mely �llatok lehetnek fertõz�ttek trichinell�val? �ltal�ban vadon �lõ �llatok (vaddiszn�, szarvas, medve, patk�ny), illetve elsõsorban sert�s h�s�ban tal�lhat�ak. 10 118.Milyen vesz�lyeket hordozhat az �lelmiszerek antibiotikum tartalma? Gastroenteritis: saj�t fl�ra elpusztul�sa r�v�n, antibiotikum rezisztens t�rzsek elszaporod�sa, antibiotikumallergia. 119.Mi okozza a giardiasist? Giardia intestinalis 120.A romlott tejben a metil�nk�k elsz�ntelened�s�t okozz�k: a bakteri�lis redukt�zok 121.Melyek a fõ �lelmiszerbiztons�gi vesz�lyek (t�nyezõk, nem etiol�giai �gens)? Ha az �teleket a fogyaszt�s elõtt j�val elõbb elk�sz�tik. Ha az elk�sz�tett �teleket t�l sok�ig olyan hõm�rs�kleten hagyj�k, ahol a bakt�riumok szaporodni tudnak. Ha nem megfelelõ a hõkezel�s. Ha a megfõz�tt �s nyers �telek k�z�tti kereszt-kontamin�ci� j�het l�tre. Ha nem megfelelõ a szem�lyi higi�n� az �telek kezel�sekor. 122.Soroljon fel �t elsõdleges v�dekez�si m�don a t�pl�lkoz�s az �lelmiszer okozta megbeteged�sek ellen! - Tartsa tiszt�n - K�l�n t�rolja a nyers �s a fõtt �teleket - Alaposan fõzzemeg/s�sse �t - Tartsa biztons�gos hõm�rs�kleten - Haszn�ljon biztons�gos vizet �s nyersanyagokat 123.Soroljon fel legal�bb 4 p�ld�t a gastrointestinalis fertõzõ betegs�gek primer megelõz�s�re! Hat�r�rt�kek meg�llap�t�sa, megfelelõ �lelmiszerellenõrzõ rendszerek alkalmaz�sa (HACCP), �lelmiszeriparban, kereskedelemben, vend�gl�t�iparban dolgoz�k k�pz�se, alkalmass�gi vizsg�lata, lakoss�g eg�szs�gnevel�se, hat�s�gi ellenõrz�s, surveillance rendszerek kidolgoz�sa, alkalmaz�sa, monitoring. 124.Soroljon fel legal�bb 4 p�ld�t a gastrointestinalis fertõzõ betegs�gek secunder megelõz�s�re! A megbeteged�s jelent�se. J�rv�ny�gyi vizsg�lat. Int�zked�sek a tov�bbi megbeteged�sekmegakad�lyoz�s�ra: �lelmiszer kivon�sa a forgalomb�l, �lelmiszeregys�g bez�r�sa, v�dõolt�s, antibiotikum profilaxis az expon�ltaknak, betegek elk�l�n�t�se, fertõtlen�t�s, int�zm�nyekben felv�teli z�rlat, k�rh�zakban l�togat�si tilalom. 125.A HACCP rendszer: Tudom�nyos eredm�nyeken alapul�, szisztematikus elj�r�sok, melyek azonos�tj�k a specifikus vesz�lyeket, �s az ellenõrz�s�kh�z sz�ks�ges m�dszereket, hogy az �lelmiszerek biztons�g�t szavatolj�k. A HACCP egy eszk�z, mellyel felbecs�lhetj�k a vesz�lyeket �s ellenõrzõ rendszereket �ll�thatunk fel. A HACCP a megelõz�sen alapul �s nem a v�gterm�k ellenõrz�s�ben b�zik. Az �lelmiszerl�ncminden egyes l�p�s�nek szigor� monitoroz�s�val �s ellenõrz�s�vel kevesebb az es�ly a k�l�nb�zõ vesz�lyek keletkez�s�re. 126.A HACCP rendszer 7 alapelve: A lehets�ges vesz�lyekmeg�llap�t�sa. A kritikus pontok meg�llap�t�sa. A kritikus hat�r�rt�kek meg�llap�t�sa. Fel�gyelõ/monitoring rendszerek fel�ll�t�sa a kritikus pontokon. Helyesb�tõ tev�kenys�gekmeghat�roz�sa. A HACCP rendszer hat�kony mûk�d�s�nek bizony�t�sa. Dokument�ci� l�trehoz�sa. 127.Milyen �llapotok hajlamos�tanak D-vitamin hi�nyra? Malabsorptios szindr�ma, kr�nikus vesebetegs�g, hossz� ideig tart� „napf�ny-megvon�s” 128.Milyen megbeteged�s kialakul�s�hoz vezet a D-vitamin hi�ny? Gyermekkorban: rachitis, felnõttkorban: osteomalacia. 129.Mibõl �s hogyan keletkezik a szervetlen D-vitamin? A bõr 7-dehidrokoleszterin-tartalma UV-sug�rz�s hat�s�ra kolekalciferoll�, D3-vitaminn� alakul. Ez a ves�ben alakul majd 1,25-dihidroxi kolekalciferoll�, azaz „akt�v szerr�”. 11 130.A m�jr�k okai: HBV, HCV, aflatoxin, alkohol 131.Toxikol�gia fogalma A k�miai anyagok �lõ szervezetekre kifejtett k�ros hat�sainak tanulm�nyoz�sa, �s azokmegjelen�si val�sz�nûs�g�nek becsl�se. 132.NOAEL jelent�se No Adverse Effect Level, azaz megfigyelhetõ k�ros hat�st nem okoz� szint. Az a legmagasabb vizsg�lt expoz�ci�s szint, amely az expon�lt popul�ci�ban statisztikai �rtelemben nem n�veli meg jelentõsen a k�ros hat�sok gyakoris�g�t vagy s�lyoss�g�t (a megfelelõ kontrollcsoporthoz k�pest). Determinisztikus hat�s eset�n hat�rozz�k meg (sztochasztikus hat�sn�l egymaxim�lis koncentr�ci� van megadva, amit nem haladhatmeg). Figyelembe kell venni az �tlagos koncentr�ci�t �s a cs�cskoncentr�ci�t is. 133.Melyek a k�miai anyagok biotranszform�ci�j�ban szerepet j�tsz� metabolikus reakci�k fõ t�pusai? Metabolizmus: detoxifik�ci� (toxikus anyagb�l nem toxikus metabolit), bioaktiv�ci� (nem toxikus anyagb�l toxikus metabolit) I. t�pus� reakci�k: oxid�ci� (CYP450 medi�lta reakci�k, nem CYP450 medi�lta reakci�k), redukci� (azo vegy�letek, nitr�t-nitrit), hidrol�zis (�szterek, amidok, epoxidok). II. t�pus� reakci�k: konjug�ci� (gl�kuronid, glutation, szulf�t, N-acetil, metil, aminosav). 134.Benzpir�n metabolizmusa? Nem detoxifik�l�dik, hanem bioaktiv�l�dik �s epoxi form�ban toxikus 135.A toxinok c�lszerv szerinti csoportos�t�sa, legal�bb 5! Neurotoxin, hematotoxin, nefrotoxin, hepatotoxin, kardiotoxin, pulmon�lis toxin, metabolikus toxin, endokrin toxin, dermatotoxin, reprodukt�v toxin, genotoxin, karcinog�n, teratog�n. 136.Sztochasztikus hat�sok? Nincs k�sz�bd�zis, a d�zis emel�s�vel a biol�giai hat�s kialakul�s�nak a gyakoris�ga nõmeg. 137.Determinisztikus hat�s? Van k�sz�bd�zis �s e felett a d�zis emel�s�vel 1 bizonyos hat�s S�LYOSS�GA nõ meg 138.Melyik interakci�ra jellemzõ, hogy az egy�ttes hat�s egyenlõ a hat�sok �sszeg�vel? Addit�v. 139.Fizikai munkahelyi �rtalomb�l mik a leggyakoribbak? Zaj okozta hall�sk�rosod�s, helyileg hat� vibr�ci� okozta betegs�g, eg�sztest-vibr�ci� okozta, t�lnyom�s alatti munkav�gz�s �ltal kiv�ltott, ioniz�l� sug�rz�s �ltal okozott, UV, infrav�r�s �s egy�b nem ioniz�l� sug�rz�s �ltal okozott, elektroophtalmia okozta betegs�gek.. · z�z�d�s, v�g�s, amput�ci�, lees�s, elcs�sz�s, der�kf�jdalom, carpal-tunel sy. 140.Mit nevez�nk respir�bilis poroknak? 1-5 mikrom�teres nagys�g� szemcs�k. 141.Mi okozhat pneumoconiosist? Krist�lyos szil�cium, talcum, Be, Al, Co, W, Ti, korund, karborund, Fe. 142.A szilik�zis pathomechanizmusa? Kvarctartalm� por bel�gz�se, amely t�dõben lerak�dik, macrophagok fagocit�lj�k. Anyagcsere v�ltoz�st eredm�nyez, �s lizosz�mamembr�nt k�ros�tja. Az anyagcsere v�ltoz�sok r�v�n �jabb immunsejteket vonzanak, k�tõsz�vetes rostok lerak�d�s�hoz, majd granuloma k�pzõd�shez vezet. A lizosz�ma membr�n k�rosod�sa r�v�n sejtk�ros�t� enzimek szabadulnak fel, amelyek szint�n hozz�j�rulnak a k�tõsz�vetes lerak�d�shoz, �s sejtburj�nz�st okoznak, mindezek r�v�n granuloma kialakul. A g�c k�r�l t�dõt�gulat, perifok�lis emphysema j�n l�tre, majd a t�dõ progredi�l� k�tõsz�vetes �talakul�sa, amely a l�gutak, erek, nyirokerek deform�l�d�s�t okozza �s �gy a kering�s �s a l�gz�s s�lyosan k�rosodik. 12 143.Azbeszt �ltal l�trehozott k�rk�pek? Azbeszt�zis (t�dõfibr�zis), j�indulat� mellh�rtyagyullad�s, mellh�rtyafoltok, t�dõ- �s g�ger�k, mesothelioma. 144.Milyen munk�sokban jelentkezik a byssinosis? Gyapotmunk�sok, a gyapotpor bel�gz�se r�v�n, textil iparban dolgoz�kn�l. Monday morning cough. 145.Milyen eg�szs�gk�rosod�shoz vezet a kr�nikus berillium expoz�ci�? F�rad�konys�ggal, fogy�ssal, k�h�g�ssel j�r� t�dõgranulomatosis, amely am�j, a l�p �s a bõr egyidejû granulomatosisa k�s�r. 146.Melyek a lok�lis vibr�ci� eg�szs�gk�ros�t� hat�sai? Kisebb frekvencia (<70Hz) à �z�leteket, csontokat k�ros�tja, m�g a nagyobb frekvencia (70Hz<) a l�gyr�szekre terjed, ereket �s idegeket is k�ros�tja. �relv�ltoz�sok: Raynaud syndroma (hideg �s mozg�s �ltal kiv�ltott ischaemi�s epiz�dok a k�zujjakban). Mozg�sszervi elv�ltoz�sok: k�ny�k�z�let arthr�zisa, k�ztõcsontok asepticus necrozisa, v�ll�z�let elv�ltoz�sa. �rzõ idegi elv�ltoz�sok: plexus brachialis, n. ulnaris, n. radialis laesi�ja. 147.Milyen eg�szs�gk�ros�t� hat�sa van az eg�sztest vibr�ci�nak? Neurotikus zavarok (alv�si zavarok, fejf�j�s, sz�d�l�s), gerinc spondylosisa, visceroptosisok. 148.Milyen karcinog�n az ioniz�l� sug�rz�s? Fizikai (pajzsmirigy, nyirok, emlõ, bõr, t�dõ). Nincs direkt bizony�t�k. Sz�veti sug�r�rz�kenys�g: nyirok, fvs, GIT, ivarszervek, bõr, �r, m�j, k�tõsz�vet, izom, ideg. 149.Melyek a radioakt�v sug�rexpozici� biol�giai hat�sait meghat�roz� t�nyezõk? �thatol� k�pess�g, sug�rz�s minõs�ge, ioniz�ci�s sûrûs�g, idõfaktor, anyagcsere �s hõm�rs�klet, O2 hat�sa. 150.Mi az elnyelt d�zis (D) egys�ge? Elnyelt d�zis: t�megegys�gben elnyelt energia: Gray. 151.Mi az egyen�rt�kû d�zis �s mi az egys�ge? Az eg�szs�gk�ros�t� hat�s meg�t�l�se azonos d�zis mellett. 152.Melyek az akut ioniz�l� sug�rz�st k�vetõen kialakul� sug�rbetegs�g t�netei? Akut sug�rbetegs�g: kezdeti (1Gy<): h�ny�s, �tv�gytalans�g, fejf�j�s, leverts�g, mozg�skordin�ci�s zavar; lappang� (2-3 Gy-4-4 h�t), kritikus (10Gy): magas l�z, petechia,v�rk�p elv�ltoz�s, immunk�rosod�s, 3-4Gy-60 napon bel�l hal�l 153.Soroljon fel legal�bb 5 db t�dõr�kot okoz� munkahelyi szennyezõt! Alum�niumgy�rt�s, sz�ng�z- �s kokszgy�rt�s, vas- �s ac�lipar, hematit felsz�n alatti b�ny�szat radon expoz�ci�val, nukle�ris ipar, arz�n, azbeszt, bisz-klorometil-�ter, kr�mvegy�letek, must�rg�z, nikkel, korom, vinil-klorid. 154.Milyen foglalkoz�sok vezetnek daganatos megbeteged�sekhez? (3 db) Alum�nium gy�rt�s, cipõgy�rt�s �s –jav�t�s, sz�ng�z- �s kokszgy�rt�s, b�toripar, vas- �s ac�lipar, bõripar, izopropil-alkohol-gy�rt�s, nukle�ris ipar + egy�b, ioniz�l� sug�rz�snak kitett munkahelyek (radiol�gia, eg�szs�g�gy) 155.Milyen szervek daganatos megbeteged�s�t v�lthatja ki a foglalkoz�si eredetû arz�n expozici�? T�dõ, bõr, h�lyag 156.Milyen daganatos megbeteged�st v�lthat ki a foglalkoz�si eredetû vinil-klorid expozici�? M�j, t�dõ, agy, leukaemia, lymphoma. 13 157.Mi a t�nete az id�lt dekompresszi�s aeropathi�nak? Encephalopathia 158.Mi a rekompresszi�s beavatkoz�s l�nyege dekompresszi�s aeropathia kapcs�n? Az acut t�neteketmutat� egy�nt barokamr�ban ism�t nyom�s al� kell helyezni �s a nyom�st a beteg �lland� fel�gyelete mellett fokozatosan cs�kkenteni. Ha ez nem sikeres h�lium-oxidot alkalmazunk. 159.Melyek a foglalkoz�si betegs�gek megelõz�s�nek l�p�sei? Fokozott ellenõrz�s, rendszeres monitoroz�s, egy�ni v�dõeszk�z�k, higi�n�s int�zked�sek, rendszeresebb mintav�telez�s, korai diagnosztikai m�dszerek, dolgoz�k klinikai vizsg�lat�nak ism�tl�se, tov�bbi esetek kialakul�s�nak megakad�lyoz�sa, dolgoz�s eg�szs�g�nek megtart�sa. 160.Sick building syndrome Egy k�rokilag �s t�netileg is rendk�v�l heterog�n t�netcsoport, melyet az a gyakorlati megfigyel�s fûz �ssze, hogy bizonyos �p�letekhez (t�bbnyire l�gkondicion�lt irodah�zakhoz) k�thetõ. Felt�telezett okai: nem megfelelõ szellõztet�s, belt�ri l�gszennyez�s (�p�let �s berendez�si t�rgyak anyagaib�l), k�lt�ri l�gszennyez�s bejut�sa, nem megfelelõ p�ratartalom stb. T�netei lehetnek: ny�lkah�rtya-irrit�ci�, idegi hat�s, asztma-szerû t�netek, bõrprobl�m�k, em�szt�si panaszok, stb 161.Milyen eg�szs�gk�ros�t� hat�sa lehet a zajnak? �tmeneti vagy v�gleges hall�sk�rosod�s, sz�vritmuszavar, magas v�rnyom�s, em�szt�si panaszok, rossz �tv�gy, fejf�j�s, alv�szavar, hall�scs�kken�s, f�lz�g�s 162.Milyen frekvenci�j� hangok �szlel�s�ben jelentkezik hall�sk�rosod�s zaj�rtalom k�vetkezt�ben? Magas 4000-6000 Hz-es hangtartom�nyban. 163.Mit fejez ki a phon? A szubjekt�v hang�rz�st jelenti. 164.Mit fejez ki a decibel? A hangnyom�s szintet. 165.Mi a decibel sk�la felsõ hat�ra? A kellemetlens�gi k�sz�b, mely konvencion�lisan 120 decibel. (elm�leti hat�r: 194 dbel) 166.Jellemezze az ideiglenes hall�sk�rosod�st! Tart�s, intenz�v hangbehat�sra alakul ki. Pihentet�s ut�n a hall�k�pess�g helyre�ll. Percenci�s hall�scs�kken�s a magasabb frekvenci�kon (3000-4000 Hz). M�rt�ke el�rheti a 40-50 dB-t. Az expoz�ci� megszûn�s�t k�vetõen fokozatosan visszaalakul. Szubjekt�v panaszok: f�lz�g�s, telts�g�rz�s. 167.Jellemezze a maradand� hall�sk�rosod�st! Oka a tart�san hat� 85 dB feletti hangerõ. Hall�sk�rosod�s: percepci�s �s kezdetben a magas hangok k�rosod�sa �rz�kelhetõ (az audiogram jellegzetes: 4000 Hz-en van a k�rosod�s maximuma. A zajexpoz�ci�ban elt�lt�tt idõ n�veked�s�vel folyamatosan progredi�l, �s a percepci�s hall�scs�kken�s �tterjed az alacsonyabb frekvenci�kra (besz�dfrekvenci�kra). A hall�scs�kken�s szimmetrikus �s irreverzibilis. 168.Melyek a legfontosabb szerves �lomvegy�letekek �s ezek hol fordulnak elõ? �lomtetraetil, �lomtetrametil, motorbenzinben. 169.Foglalkoz�si �lomexpoz�ci�k: akkumul�torgy�rt�s, haszn�lt akkumul�torok sz�tszerel�se, sz�razelemgy�rt�s, hegeszt�s 170.Sorolja fel a k�rnyezeti �lom expozic�� fõ forr�s�t! �zemanyag, �lomgõz (akkuml�torgy�rb�l), iv�v�zvezet�k, �lelmiszerek (szennyezõ forr�sok k�zel�ben termesztett z�lds�gek, gy�m�lcs�k, gabonaf�l�k, konyhai ed�nyek, �lelmiszeripari berendez�sek), talaj felsõ r�teg�ben l�võ �lom -> iv�v�z, �lomtartalm� fest�kek maradv�nyai. 14 171.Honnan sz�rmazik az �lelmiszerek �lomszennyezetts�ge? Szennyezõ forr�sok k�zel�ben termesztett z�lds�gek gy�m�lcs�k, gabonaf�l�k; konyhai ed�nyek, �lelmiszeripari berendez�sek. 172.Mi�rt jelent fokozott vesz�lyt a gyermekekn�l a szervezetbe jut� �lom, vagy vegy�letei: Mert az �lom abszorpci�ja: fõk�nt l�gutak (20-50%); kisebb r�sz GIT (15%, gyerekekn�l ez t�bb: 30-50%!!) 173.Az �lom hol halmoz�dik fel a szervezetben? A l�gy sz�vetek k�z�l: csontvelõ, vese, m�j, idegrendszer. A kem�nysz�vetek k�z�l: csontok, k�r�m, haj. 174.Mire hat az �lom? g�tolja az eritrocit�k plazmamembr�nj�ban a Na-K-ATP�z enzimet 175.Az �lomexpozici� laborat�riumi kimutat�s�nak lehetõs�gei? A v�r �lomkoncentr�ci�j�nak m�r�se. delta-amino-levulinsav a vizeletben. Cink-protoporfirin. 176.Sorolja fel az id�lt �lomm�rgez�s laborat�riumi t�neteit! Hypochrom anaemia basophil szemcs�zetts�gû vvt-k megjelen�s�vel, nõ a v�r �lomtartalma, vizelettel fokozottan �r�l �lom, delta-amino-levulinsav, koproporfirin-3. 177.Acut �lom expoz�ci� t�nete? �lomcolica, encephalopathia. 178.A kr�nikus �lomexpoz�ci�nak milyen k�vetkezm�nyei lehetnek? Chronicus sz�võdm�ny: veseel�gtelens�g, magas v�rnyom�s, fejlõd�si rendelleness�gek, lehets�ges hum�n karcinog�n (IARC2B). K�zponti idegrendszeri hat�sok: intellektu�lis k�pess�g cs�kken szem�lyis�g v�ltoz�s, motoros idegrendszer k�rosod�sa, izomgyenges�g, perif�ri�s idegb�nul�s. 179.Melyek az akut higanym�rgez�s jellegzetes klinikai manifeszt�ci�i? Acut: l�gz�si neh�zs�g, bronchitis, pneumonia, oedema pulmunom, tremor - ez alapj�n lehet kimutatni. 180.Melyek a kr�nikus higanym�rgez�s jellegzetes klinikai manifeszt�ci�i? Tremor mercurialis (remeg�s, ami az ujjakt�l indul �s r�terjed a karra, esetenk�nt a l�bat is �rinti), erethismus mercurialis (�les hangulatv�ltoz�sok,izgatotts�g, s�r�rohamok, koncentr�ci� s�lyos zavara). 181.Mi okozta a Minamata-betegs�get �s mik a t�netei? A t�pl�l�kkal a szervezetbe jutottmetil-Hg okozza. KIR hat�sok: hom�lyos l�t�s, ujjak, ajkak, nyelv b�nul�sa, a l�t�t�r beszûk�l �s vaks�g, nagyothall�s �s hall�sveszt�s, mozg�s koordin�ci� zavara; fejlõd�si rendelleness�gek. 182.Elsõsorban, mire hatnak a szervezetbe jutott Hg – vegy�letek? KIR-re (+vese, l�gzõrendszer, vvt) 183.Mi a jelenlegi �ll�spont az amalg�m t�m�sekbõl kisziv�rg� Hg eg�szs�gk�ros�t� hat�sa vonatkoz�s�ban? Epidemiol�giai vizsg�latok nem erõs�tett�k meg a t�m�sekbõl sz�rmaz� Hg eg�szs�gk�ros�t� hat�s�t. 184.Milyen �lelmiszerben halmoz�dik fel a legt�bb Hg? A szennyezett felsz�ni vizekben, ennek k�vetkezt�ben a legt�bb a halakban. 185.Akut kadmiumm�rgez�s: oedema pulmonum, pneumonia („f�ml�z”) 186.Mi okozza a chr. kadmiumexpoz�ci�t k�vetõ csontrendszeri elv�ltoz�sokat? A vesetubulosok k�rosod�sa miatt nagy mennyis�gû �2-mikroglobulin, Ca, P, gl�k�z, albumin �s transzferrin veszt�s t�rt�nik. Csontritkul�st, csontl�gyul�st okoz. 15 187.Mi az itai-itai betegs�g? Cadmiummal szennyezett rizs fogyaszt�sa (0,6-2mg/kg), k�vetkezm�nye a csontt�r�sek fokozott gyakoris�ga �s a csontv�zdeformit�sok kialakul�sa. 188.Kadmium kr�nikus hat�sai? Vesek�rosod�s, csontritkul�s, csontl�gyul�s, itai itai- betegs�g, emphysema, bronchitis, t�dõr�k (IARC1). 189.Milyen hum�n karcinog�n IARC beoszt�s szerint a kadmium �s vegy�letei? IARC1: bizony�tottan hum�n karcinog�n a t�dõr�k szempontj�b�l. 190.Sorolja fel a nikkel �ltal okozott leggyakrabban betegs�geket! Allergia, kontakt ekc�ma, l�gzõszervi tumorok. 191.Milyen eg�szs�gk�rosod�shoz vezethet a kr�nikus nikkel-expoz�ci�? Anaemia, m�jk�rosod�s, IDR-t�netek, 4-33�v l�tencia idõ ut�n az orr, orrmell�k�regek �s a t�dõ cc-j�t okozza. 192.Milyen ar�nyban �ll a f�mek elõfordul�si gyakoris�ga a toxicit�sukkal? A ritk�bban elõfordul� f�mek toxicit�sa l�nyegesen nagyobb az �ltal�nosan elterjedtekn�l. Ford�tott ar�ny �llap�that� meg a gyakoris�g �s a toxicit�s k�z�tt. 193.Bizony�t�kokon alapul� orvosl�s l�nyege Napjainkban az egy�ni �s az inform�lis kollekt�v tapasztalatb�l sz�rmaz� kvalitat�v tud�s kieg�sz�l form�lis, empirikus kutat�sb�l sz�rmaz� kvantitat�v jellegû tud�sb�l. Relev�ns, hiteles, az egy�ni d�nt�shozatalt t�mogat�, naprak�sz tud�sgyûjtem�nyek 194.Milyen karcinog�n az ioniz�l� sug�rz�s? pajzsmirigy, nyirok, emlõ, bõr, t�dõ 195.�vegh�zhat�st okoz� g�zok: v�zgõz, CO2, NO2, fluorozott �vegh�zhat�s� g�zok(hidrofluorokarbon, k�n hexafluorid), met�n 196.Szerves foszf�tok, kl�rozott sz�nhidrog�nek: =peszticidek. fest�kek, alapoz�k, neurotoxikusak 197.Melyik metabolit jelenik meg a vizeletben id�lt metilalkohol m�rgez�st k�vetõen? Hangyasav. 198.Hogyan mutatjuk ki a chr. etil�n-glikol m�rgez�st? A v�r �s a vizelet glikolsav tartalma nõ, a vizelet�led�k ox�lsav krist�lyokatmutat. 199.Mi a metilalkohol m�rgez�s t�netei? Acut m�rgez�s: 8-36 �r�s lappang�si idõ ut�n dyspnoe, korai g�rcs�k, l�t�si zavarok (h�es�s-szerû k�p), del�rium, coma, n.opticus atrophi�ja miatt tart�s vaks�g. Chr. m�rgez�s: perif�ri�s polyneuritis, l�t�t�rkies�s, acusticus neuritis, Parkinson-syn. 200.Hogyan cs�ramentes�thetõek a hõre �rz�keny anyagok? Autokl�voz�s, hõl�gsteriliz�l�s, g�zsteriliz�l�s, plazmasteriliz�l�s, gamma-sug�rz�s.

2018.12.11. 10:28 S�ndor J�nos

1 EPIDEMIOL�GIA ALAPJAI 1. Epidemiol�gia fogalma? Az epidemiol�gia az eg�szs�ggel kapcsolatos, a n�pess�g szintj�n tapasztalhat� jelens�geket �s az elõfordul�sukat befoly�sol� t�nyezõk kapcsolat�t vizsg�l� tudom�ny. 2. Mivel foglalkozott az epidemiol�gia a 19. sz. v�g�n �s a 20. sz. elej�n? Az mikrobiol�gia �j, forradalmi felfedez�seinek k�sz�nhetõen j�rv�nytannal, fõleg a bakteri�lis eredetû megbeteged�sekkel 3. Mivel foglalkozott az epidemiol�gia a 20. sz. m�sodik fel�ben? Klinikai vizsg�latokkal, le�r� prognosztikai tanulm�nyokkal �s diagnosztikai kutat�sokkal. 4. Eg�szs�gmonitoroz�s fogalma? Az eg�szs�gmonitoroz�s alatt a n�peg�szs�g�gyi szempontb�l fontos adatok folyamatos �s szisztematikus gyûjt�s�t, �rt�kel�s�t, valamit a kapott adatok d�nt�shoz�khoz illetve a k�zv�lem�nyhez tov�bb�t�s�t �rtj�k. 5. Mik az Evidence Based Medicine fõbb jellemzõi? Bizony�t�kon alapul� orvosl�s. Az orvosl�s sz�let�se �ta bizony�t�kokon alapul, az adott beteg gy�gy�t�sakor az elõzõ betegek r�v�n szerzett �ltal�nos tud�st hasznos�tja. Napjainkban az egy�ni �s az inform�lis tapasztalatb�l sz�rmaz� kvalitat�v jellegû �ltal�nos tud�s fokozatosan kieg�sz�l form�lis, empirikus kutat�sb�l sz�rmaz� kvantitat�v jellegû tud�ssal. 6. Mit nevez�nk incidenci�nak? Incidencia = �j esetek sz�ma / �rintett popul�ci� l�tsz�ma x konstans. Az epidemiol�gi�ban incidenci�nak nevezz�k az adott popul�ci�ban adott idõtartam alatt elõfordul� �j esetek (pl. megbeteged�s) gyakoris�g�t, ahol az �j esetek sz�ma �s az �rintett n�pess�g sz�ma ugyanarra az idõszakra vonatkozik. (Egyszerûbben: a friss esetekre vonatkoztatottmorbidit�s.) 7. Milyen param�tert becs�l a kumulat�v incidencia (KI) az epidemiol�gi�ban? Az abszol�t kock�zatot becsli. Relat�v gyakoris�g. �rt�ktartom�nya: 0-1 vagy 0-100%. K�zvetlen�l ritk�n m�rhetõ. KI=n/N, ahol n az �j esetek sz�ma �s N a kock�zatnak kitett popul�ci� nagys�ga a megfigyel�s kezdet�n. (A jelens�gnek a popul�ci�ban T idõ alattmegtett �tja.) 8. Milyen param�tert becs�l az incidencia sûrûs�g (IS) az epidemiol�gi�ban? Az abszol�t vesz�lyt becsli. Van dimenzi�ja: 1/idõ. �rt�ktartom�nya 0- . �ltal�ban n/10k szem�ly-�v form�ban. IS=n/M, a kock�zatnak kitett popul�ci�ban a megfigyelt szem�ly-idõ egys�g�re (M) esõ �j esetek sz�ma (n). Incidencia sûrûs�g = boml�si �lland�. (A jelens�g terjed�s�nek pillanatnyi sebess�ge.) 9. Milyen esetekben javasolt az eg�szs�ggel kapcsolatos jelens�gek gyakoris�g�nak jellemz�s�re a kumulat�v 10. incidencia mutat�t haszn�lni? Akut �llapotokban (pl.: j�rv�nykit�r�s, thrombolysis infarctus kezel�sre) a kimeneteli esem�nyek idõben halmoz�dnak, minden beteget lehet k�vetni a k�rd�ses r�vid idõszak alatt. Ebben az esetben a kumulat�v incidencia a v�lasztand� gyakoris�gi mutat�, amellyel az abszol�t kock�zat becs�lhetõ. 11. Mikor alkalmazz�k az incidencia sûrûs�g t�pus� incidencia mutat�t? Kr�nikus �llapotokban (pl.: doh�nyz�s, hipert�nia kezel�s�re) a kimeneteli esem�nyek idõben eloszlanak, a k�vet�s hossza �nk�nyes. Ebben az esetben az incidencia sûrûs�g a v�lasztand� gyakoris�gi mutat�, amellyel az abszol�t vesz�ly becs�lhetõ. 12. Hogyan diagnosztiz�lhat� az idõskori kr�nikus betegs�gek incidenci�ja? Ebben az esetben az incidencia sûrûs�g a v�lasztand� gyakoris�gi mutat�, amellyel az abszol�t vesz�ly becs�lhetõ. 2 13. Mi a prevalencia? Relat�v gyakoris�g. A friss �s r�gi esetekre vonatkoztatott morbidit�s, adott idõpontban az �sszes betegre vonatkoz� morbidit�si viszonysz�m. �rt�ktartom�nya: 0-1 vagy 0-100%. Keresztmetszeti k�p a popul�ci�r�l. P=n/N, ahol n az adott pillanatban az adott betegs�gben szenvedõk sz�ma a popul�ci�ban, N pedig az �rintett popul�ci� nagys�ga az adott pillanatban. (Egyszerûbben: egy adott idõben az �sszes megbeteged�s az eg�sz popul�ci�ra vonatkoztatva.) 14. Mitõl f�gg a prevalencia? Mennyi �j beteg, mennyi halott, mennyi gy�gyult, meddig �ll fenn a betegs�g. 15. Milyen k�t alapvetõ form�ja van a kock�zati mutat�nak? H�nyados mutat�k (relat�v kock�zat becsl�se- KIH, relat�v vesz�ly becsl�se- ISH)), k�l�nbs�gi mutat�k (j�rul�kos kock�zat/vesz�ly becsl�se- KIK). 16. Az al�bbiak k�z�l melyik kapcsolati mutat�nak van m�rt�kegys�ge: kumulat�v incidencia h�nyados, kumulat�v incidencia k�l�nbs�g, incidencia sûrûs�g h�nyados, incidencia sûrûs�g k�l�nbs�g? Az incidencia sûrûs�g k�l�nbs�gnek van csak! 17. Mit m�rnek/becs�lnek az epidemiol�giai tanulm�nyok? Kapcsolati mutat�kat: h�nyados mutat�k (relat�v kock�zat becsl�se- KIH, relat�v vesz�ly becsl�se- ISH)), k�l�nbs�gi mutat�k (j�rul�kos kock�zat/vesz�ly becsl�se- KIK). Sz�rmaztatott kapcsolati mutat�k: etiol�giai h�nyad (j�rul�kos kock�zati h�nyad) ETH=(KIexpon�ltak-KInem expon�ltak)/KIexpon�ltak=(KIH-1)/KIH, popul�ci�s etiol�giai h�nyad (popul�ci�s j�rul�kos kock�zati h�nyad, PETH). 18. Milyen alapvetõ k�rd�sekre keresi a v�laszt az etiol�giai vizsg�lat? Az etiol�giai vizsg�latok egy expoz�ci� �s egy betegs�g kialakul�s�nak kock�zata k�z�tti kapcsolat erõss�g�t becslik. Az etiol�giai kutat�s oks�gi kutat�s, a kutat�si k�rd�s: van-e, �s ha igen, milyen erõs a kapcsolat az expoz�ci� �s megbeteged�s kock�zata k�z�tt. Addicion�lis tov�bbi k�rd�s, hogy vannak-e olyan t�nyezõk, amelyek ezt a kapcsolatot m�dos�tj�k. K�t csoportja van a vizsg�latoknak: deskript�v �s analitikus. Etiol�giai vizsg�latra pl.: John Snow study 19. Deskript�v etiol�giai vizsg�latok jellemzõi? �ltal�ban a jelens�g elõfordul�si gyakoris�g�nak t�r- �s idõbeni elt�r�seit vizsg�lja. Nincs m�d a determin�nsok �s a jelens�g kapcsolat�nak igazol�s�ra. Hipot�zisekhez vezethet. �ltal�ban aggreg�lt adatokat haszn�l. Kik, hol, mikor szenvedt�k el a vizsg�lt jelens�get, de nem ad v�lasz a mi�rt-re? 20. Mi az orvosi gyakorlat szempontj�b�l relev�ns, vizsg�lhat� kutat�si k�rd�s az intervenci�s (prognosztikus) kutat�sokban? Mennyivel cs�kkenti/n�veli egy adott betegn�l egy adott beavatkoz�s egy esem�ny bek�vetkezt�nek val�sz�nûs�g�t. 21. Mi az orvosi gyakorlat szempontj�b�l relev�ns, vizsg�lhat� kutat�si k�rd�s a diagnosztikus kutat�sokban? Mi a val�sz�nûs�ge egy adott betegs�g fenn�ll�s�nak az adott klinikai �s kock�zati profil� betegn�l. 22. Az adatforr�s szerint alapvetõen milyen k�t nagy csoportja van az epidemiol�gi�ban alkalmazott adatoknak? Deskript�v �s analitikus 23. Mi a keresztmetszeti vizsg�lat? A deskript�v etiol�giai vizsg�lat egyik form�ja; egyidõben felm�ri a megbeteged�s(ek) �s az expoz�ci�(k) prevalenci�j�t. Ebbõl oks�gi k�vetkeztet�st nem vonhatunk le, mert az expoz�ci�nak az etiol�gi�ban �s a betegs�glefoly�sban is lehet szerepe (nem tudjuk) �s nem �ll rendelkez�s�nkre inf� a felt�telezett determin�ns �s a betegs�g idõbeli kapcsolat�r�l. 24. Mi az �kol�giai hiba? A popul�ci�s szintû �sszef�gg�s egy�ni szintre t�rt�nõ kiterjeszt�se. 3 25. Melyek analitikus etiol�giai vizsg�latok?Mit m�rnek? Kohorsz vizsg�latok �s az esetkontroll vizsg�lat. Rizik�faktor(ok) �s jelens�g(ek) k�z�tti asszoci�ci�t vizsg�lj�k. 26. Mit vizsg�l a kohorsz? Egy betegs�gtõl mentes vizsg�lati popul�ci�b�l indul ki, egy kezdeti keresztmetszeti vizsg�latban felm�ri az expoz�ci�s st�tuszt, majd k�veti a r�sztvevõket �s megfigyeli a vizsg�lt esem�ny bek�vetkezt�nek gyakoris�g�t az expon�ltak �s a nem expon�ltak k�r�ben. A popul�ci�, ahonnan az esetek sz�rmaznak, megegyezik a vizsg�lt popul�ci�val. Azaz az expoz�ci� eloszl�s�t a forr�spopul�ci�ban teljes k�rûen felm�rik. Prospekt�v vizsg�lat! 27. Mi jellemzõ a kohorsz tanulm�nyokra? Analitikus etiol�giai vizsg�lat. Prospekt�v vizsg�lat. Incidenci�k, h�nyadosuk �s k�l�nbs�g�km�rhetõ. Z�rt popul�ci�n vagy dinamikus forr�spopul�ci�n is alapulhat. Alkalmas ritka expoz�ci� vizsg�lat�ra. Ritka betegs�gek vizsg�lat�ra nem alkalmas. Nagyon k�lts�ges. Egy bizonyos expoz�ci� kapcsolata t�bbf�le betegs�ggel vizsg�lhat� (a margin�lis k�lts�g cs�kkenthetõ). Pl.: Framingham Vizsg�lat, Rotterdam Vizsg�lat. 28. Mit vizsg�l az esetkontroll vizsg�lat? Kiindul egy beteg csoportb�l �s egy kontroll csoportb�l, mely reprezent�lja a popul�ci�s idõt ahonnan a betegek sz�rmaznak. Az expoz�ci� es�ly�t hasonl�tja �ssze a k�t csoportban. Az es�lyh�nyados a relat�v vesz�lyt becsli. Fõ jellemzõ: az expoz�ci� eloszl�s�t a forr�spopul�ci�ban nem teljes k�rûen m�ri fel, csak egy mint�n (kontroll csoport). Retrospekt�v vizsg�lat! 29. Mik az esetkontroll vizsg�lat jellemzõi? Ugyanazt a jelens�get vizsg�lja, mint a kohorsz vizsg�lat. Retrospekt�v vizsg�lat. Ha j�l tervezik �s hajtj�k v�gre, akkor az es�lyh�nyados megegyezik azzal az incidencia sûrûs�g h�nyadossal, amelyet akkor kaptunk volna, ha a forr�spopul�ci�ban egy kohorsz vizsg�latot v�gezt�nk volna. Alkalmas ritka betegs�gek vizsg�lat�ra. Nem alkalmas ritka expoz�ci� vizsg�lat�ra. Egy bizonyos betegs�gnek t�bbf�le felt�telezett kock�zati t�nyezõvel val� kapcsolat�t is vizsg�lhatja. Pl.: Hill and Doll: Smoking and lung cancer. 30. Milyen kapcsolati (kock�zati) mutat� sz�m�that� egy eset-kontroll vizsg�latban? Es�lyh�nyados 31. Mi�rt van sz�ks�g a kontrollra az eset-kontroll vizsg�latban? Az eset-kontroll vizsg�lat nem az eg�sz popul�ci� expoz�ci�-eloszl�s�t t�rk�pezi fel (mint a kohorsz), hanem csak egy mint��rt – ez a minta a kontrollcsoport. A kontroll reprezent�lja a popul�ci�t, ahonnan a betegcsoport sz�rmazik. 32. Melyik epidemiol�giai vizsg�lat alkalmas ritka kock�zati t�nyezõ vizsg�lat�ra? Kohorsz vizsg�lat. 33. Milyen vizsg�lattal vizsg�ljuk a ritka expoz�ci�kat? Kohorsz. 34. Esetkontroll �s kohorsz vizsg�lat �sszehasonl�t�sa Mindkettõ analitikus vizsg. Eset kontroll: beteg �s eg. csoportb�l indul ki, �s vizsg�lja az expoz�ci�val val� �sszef�gg�s�ket. Retrospekt�v. A kohorsz a popul�ci�b�l indul ki, felm�ri az exp statust �s k�veti õket. Prospekt�v. 35. Melyek az epidemiol�giai vizsg�lat m�dszer�vel kapcsolatban t�masztott legfontosabb k�vetelm�nyek? T�rgya relev�ns, specifikus, hiteles (belsõ, k�lsõ), hat�kony. 36. Torz�t�sok? Kiv�laszt�si hiba, megfigyel�si hiba. 4 37. Kiv�laszt�si hiba jellemz�se! Kohorsz vizsg�latban a csoportba sorol�s nem f�ggetlen a betegs�g (expoz�ci�t�l f�ggetlen) kock�zat�t�l, illetve eset-kontroll vizsg�latban nem f�ggetlen az expoz�ci�s statust�l. 38. Megfigyel�si hiba jellemz�se! Az expoz�ci� �s/vagy a kimenetel �s/vagy a zavar� t�nyezõk nem megfelelõ alaposs�ggal, pontoss�ggal t�rt�nõ m�r�se. 39. Mik a zavar� t�nyezõk? A megfigyelt �sszef�gg�s�rt olyan t�nyezõ tehetõ felelõss�, amely �sszef�gg�sben van az expoz�ci�val, a kimenetel f�ggetlen kock�zati vagy prevent�v t�nyezõje �s nincs benne az oks�gi l�ncban. 40. Zavar� hat�s kezel�se? Megelõz�s (korl�toz�s, megfeleltet�s, randomiz�ci�), korrel�ci� az elemz�sben (r�tegzett elemz�s, regresszi�s elemz�s). 41. Mikor hiteles egy vizsg�lat belsõleg? A vizsg�lt szem�lyekre hiteles, ha nincs szisztematikus hiba (a vizsg�lt szem�lyekre hiteles). 42. Mi a vizsg�lat k�lsõ hiteless�ge? A tudom�ny absztrakt tud�s megszerz�s�re t�rekszik (helytõl, idõtõl f�ggetlen). Ezzel szemben a tapasztal�s (a vizsg�lat) hely �s idõf�ggõ. �ltal�nos�t�s: a folyamat az egyedi megfigyel�stõl, tud�st�l a tudom�nyos ismeret fel�. 43. Igaz-e az a meg�llap�t�s, hogy a korrekt statisztikai anal�zisnek nagy jelentõs�ge van a torz�t�sok kiv�d�s�ben? Igen 44. Lehets�ges-e cs�kkenteni egy vizsg�lat eredm�nyeinek a torz�t�s�t a minta elemsz�m�nak n�vel�s�vel? igen 45. Mi tartozik a szisztematikus hib�ba? Kiv�laszt�si hiba, megfigyel�si hiba, zavar� t�nyezõk, torz�t�s (?) 46. Mi igaz a p �rt�kre: a null-hipot�zis �s a p �rt�k viszonya? A null-hipot�zis elleni bizony�t�k erõss�g�nek mutat�ja. Min�l kisebb, ann�l erõsebben mond a vizsg�latunk ellen a null-hipot�zisnek. A szignifikancia szint tetsz�s szerinti. Kis vizsg�latok ritk�n eredm�nyeznek alacsony p�rt�ket. Nagy vizsg�latokban a null-hipot�zisben defini�lt �rt�ktõl igen kis m�rt�kben elt�rõ becs�lt mutat� eset�n is kicsi lesz a p-�rt�k. A p-�rt�k semmit sem mond a k�rd�ses mutat� (statisztikai) nagys�g�r�l, ez�rt a megb�zhat�s�gi tartom�ny sokkal informat�vabb. Ha kisebb mint 0.05, akkor ellentmond�s van a nullhipotesisse. Ha P<0,05 à nullhipot�zis ellen bizony�t�k, szignifik�ns! Ha p>0,05 à nullhipot�zis mellett bizony�t�k, nem szignifik�ns! 47. Mi�rt kell korra standardiz�lni az SHA-t? A nyers hal�loz�si ar�nysz�m f�gg a kormegoszl�st�l. �sszehasonl�t�suk f�lrevezetõ lehet. A korspecifikus hal�loz�si ar�nysz�mok p�ronk�nti �sszehasonl�t�sa veszõds�ges. Amegold�s standardiz�l�s korra: a kormegoszl�s m�dos�t�sa a standardnak megfelelõen, m�dos�tott �sszefoglal� ar�nysz�m sz�m�t�sa (s�lyozott �tlag, dimenzi�ja 1/�v), az �sszehasonl�t�s �gy m�r valid �s egyszerû. 48. SHA alkalmaz�si k�re? Nagy n�pess�gcsoportok, pl. eg�sz orsz�gok eset�n a kisebb csoportokban egyetlen hal�leset is jelentõsen befoly�solja. �sszehasonl�that� k�t vagy t�bb orsz�g azonos idõpontban, k�t vagy t�bb k�l�nb�zõ �v ugyanabban az orsz�gban. Elsõsorban le�r� jellegû tanulm�nyokban. 49. Milyen hal�loz�si mutat�t kapunk indirekt standardiz�l�ssal? Standardiz�lt hal�loz�si h�nyadost! 5 50. Mit ad meg a standardiz�lt mortalit�si h�nyados? Az SHH dimenzi� n�lk�li t�rtsz�m. A vizsg�lt n�pess�g hal�loz�s�t a referencia (standard) n�pess�ghez viszony�tva jellemzi. SHH=1 (vagy 100%), a hal�loz�s gyakoris�ga azonos. SHH<1, a hal�loz�s kev�sb� gyakori, mint a standard n�pess�gben. SHH>1, a hal�loz�s gyakoribb, mint a standard n�pess�gben. A vizsg�lt n�pess�g a viszony�t�si n�pess�g r�sze. 51. Mit ad meg a standardiz�lt mortalit�si h�nyados? Egy lakoss�gcsoport t�nyleges hal�loz�s�t viszony�tja a v�rt hal�loz�shoz. 52. SHH alkalmaz�si k�re? Kisebb n�pcsoportok (megy�k, v�rosok, sõt ak�r egy �zem dolgoz�i). Sokkal kev�sb� �rz�keny, mint az SHA. Az elemz�s lehets�ges c�ljai: egyszerre t�bb hal�loki csoport vizsg�lat�val a magas hal�loz�ssal j�r� betegs�gcsoportok azonos�t�sa, egy kiemelt hal�lok vizsg�lat�val a kock�zatfokoz�d�s igazol�sa. Analitikusabb jellegû, mint az SHA. 53. A nyers hal�loz�si ar�nysz�m Argent�n�ban 8,75/1000 f�rfi, m�g Sv�dorsz�gban 11,51. Ezek szerint melyik orsz�gban kedvezõtlenebb a hal�loz�si helyzet? Nem �sszehasonl�that�,MERT ezek nyers adatok, nem standardiz�ltak, �sszehasonl�t�suk f�lrevezetõ lehet! Csak standardiz�lt adatok �sszehasonl�t�sa ad valid eredm�nyt! 54. A standardiz�lt hal�loz�si h�nyados egy megy�ben 110% -nak ad�dott �gy, hogy a strandard az orsz�gos �tlagos hal�loz�s volt.Mit jelent ez? SHH>1, a hal�loz�s gyakoribb, mint a standard n�pess�gben, magasabb az adottmegy�ben a hal�loz�s. 55. Hogyan nevezi a demogr�fia a n�pess�g kor �s nem szerinti �sszet�tel�t szeml�ltetõ �br�t? Korf�nak. 56. Mivel mutathat� ki a csecsemõhal�loz�s? Korspecifikus standardiz�lt hal�loz�si ar�nysz�mmal 57. Milyen k�t alapvetõ m�dszere van az epidemiol�giai vizsg�latoknak? Kock�zati t�nyezõk azonos�t�sa, vesz�lyeztetett csoportok azonos�t�sa. 58. Melyik a legismertebb elektronikai adatforr�s, amely az eur�pai �llamok standardiz�lt mortalit�si mutat�it is tartalmazza? HFA (Health for All) 59. Mit nevez�nk morbidit�snak? Megbetegedettek sz�ma/ 100000 lakos/ �v 60. Mit nevez�nk mortalit�snak? Az adott betegs�gben meghaltak sz�ma/ 100000 lakos. 61. Mi a letalit�s? Hal�loz�s % a betegek k�r�ben. 62. Mi az infekciozit�s? Fertõzõd�s % az expon�ltak k�r�ben. 63. Mit nevez�nk rejtett morbidit�snak? A n�pess�gbõl kiv�logatni azokat, akik val�sz�nûleg betegek. A rejtettmorbidit�s felder�t�se a szûrõvizsg�latok c�lja 64. Mit nevez�nk korspecifikus morbidit�snak? A gyakorlatban fontos lehet a betegs�g elõfordul�s�nak ismerete k�l�nb�zõ kor� lakoss�g k�r�ben, erre szolg�l a korspecifikus morbidit�si viszonysz�m, melynek kisz�m�t�sa azonos amorbidit�si viszonysz�m�val, 6 azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a sz�ml�l�ban csup�n egy meghat�rozott korcsoport (pl. 0-3 �vesek) betegei szerepelnek, m�g a nevezõben ugyanezen korcsoport tagjainak �vk�z�pi �sszl�tsz�ma. 65. Mi az idõelõny torz�t�s? A t�l�l�si idõtartam szisztematikus meghosszabbod�sa. (A korai dg l�tsz�lagmeghosszabb�tja a t�l�l�st, akkor is, ha a kezel�s eredm�nytelen.) 66. Mi a szenzitivit�s? A val�di pozit�v eredm�nyek elõfordul�si gyakoris�ga. Val�di pozit�v/(val�di pozit�v + fals negat�v) x 100. 67. Mi a specificit�s? A val�di negat�v eredm�nyek elõfordul�si gyakoris�ga. Val�di negat�v/(val�di negat�v + fals pozit�v) x 100. 68. Defini�lja a pozit�v predikt�v �rt�ket a szûrõvizsg�latokra vonatkoz�an! A val�di pozit�v eredm�nyek ar�nya az �sszes pozit�v eredm�nyhez k�pest. Val�di pozit�v/(val�di pozit�v + fals pozit�v) x 100. 69. Defini�lja a negat�v predikt�v �rt�ket a szûrõvizsg�latokra vonatkoz�an! A val�di negat�v eredm�nyek ar�nya az �sszes negat�v eredm�nyhez k�pest. Val�di negat�v/(val�di negat�v + fals negat�v) x 100. 70. Mi az eredm�nyek hat�konys�ga? (val�di pozit�v + val�di negat�v)/ �sszes vizsg�lati sz�m x 100. Valamennyi korrekt eredm�ny elõfordul�si gyakoris�ga. 71. Eml�tsen minimum 2 olyan n�peg�szs�g�gyi probl�m�t, ami az EU tag�llamaira �ltal�ban jellemzõ! DM, AMI, stroke ) 72. Soroljon fel 3 vizsg�latot, ami a kardiovaszkul�ris k�rk�pek kock�zati t�nyezõit vizsg�lja! Framingham, seven countries, MRFIT 73. Eml�tsen min. 2 olyan n�peg�szs�g�gyi probl�m�t, ami az EU tag�llamaira �ltal�ban jellemzõ! DM, AMI, stroke 74. Nevezzen meg k�t olyan epidemiol�giai mutat�t, amely �ltal�ban ford�tottan ar�nyos a j�vedelemmel! mortalit�s, (morbidit�s?) 75. Melyek az epidemiol�giai vizsg�lat m�dszer�vel kapcsolatban t�masztott legfontosabb k�vetelm�nyek? t�rgya relev�ns specifikus, hiteles (k�lsõ, belsõ) hat�kony. 76. Eg�szs�g determin�nsok: Genetikai / biol�giai t�nyezõk, �letm�d, k�rnyezet, eg�szs�g�gyi rendszer, egy�b (j�vedelmi t�m, t�rsadalmi t�m.) 77. Milyen az ar�ny a v�rhat� �tlag�letkor �s az abszol�t j�vedelem k�z�tt? Min�l magasabb az abszol�t j�vedelem, ann�l jobbak az eg�szs�g m�rõsz�mai. Min�l magasabb az abszol�t j�vedelem, ann�l jobbak a morbidit�s �s a mortalit�s m�rõsz�mai. 78. Popul�ci�s szinten alkalmazand� szûr�si krit�riumai: Reproduk�lhat�, szenzit�v, specifikus; biztons�g �s elfogadhat�s�g; gyors �s k�nnyû kivitelezhetõs�g; olcs�s�g 79. Szûrõ tesztek jellemzõi: Kezdem�nyezõje a szûr�st szervezõ vizsg�l�, a r�szv�tel �nk�ntes (nem a „betegek” j�nnek). Gyorsan kivitelezhetõ, egyszerûm�dszereket alkalmaz. Elk�l�n�ti a val�sz�nûleg beteg �s val�sz�nûleg nem beteg szem�lyeket. 7 A FERTÕZÕ BETEGS�GEK EPIDEMIOL�GI�JA 1. V�dõolt�sok relat�v kontraindik�ci�i L�zas betegs�g, immunol�giai k�rosod�s, s�lyos olt�si sz�võdm�ny kor�bbi elõfordul�sa, terhess�g (elsõ trimeszterben csak a legindokoltabb esetben v�gezhetõk olt�sok, �lõv�rust tartalmaz� vakcin�k nem adhat�k), korasz�l�ttek, splenectomiz�ltak, vakcina b�rmely �sszetevõj�vel szembeni t�l�rz�kenys�g, hiperszenzit�v/anafilaxi�s reakci�k, immundeficienci�ban, malignus betegs�g k�vetkezm�nyes immunszuppresszi�j�n�l. 2. Melyik betegs�g teljes eradik�ci�ja val�sult meg sz�zadunkban?Melyik folyik napjainkban? Teljesen: feketehimlõ (m�g r�gebben), poliomyelitis (2002), folyik: kanyar� 3. Melyik az a v�dõolt�s, amelynek bead�sa k�telezõ, ha olyan orsz�gokba utaznak, ahol a betegs�g endemi�s v.epid�mi�s? S�rgal�z. (Theiler f. 17 D t�rzset tartalmaz) 4. Sz�nyog a vektora: S�rgal�z 5. Meningitis elleni v�dõolt�sok è Haemophilus influenzae b elleni (Hib) k�telezõ olt�s 2, 3, 4, 18 h�naposan. è Neisseria meningitidis ellen -> Poliszacharid vakcina > 2. �v – bivalens (ac), tetravalens (ACW135Y) konjug�lt vakcina <2 �v alatt (c szerot�pus ellen) ->Mikrobiol�giai laborat�riumok azonmunkat�rsainak, akik - purulens meningitisben, septikaemi�ban szenvedõ betegek liquor�t �s/vagy haemokult�r�j�t rendszeresen vizsg�lj�k. - a N. meningitidis t�rzsek tov�bbi r�szletes vizsg�lat�val rendszeresen foglalkoznak. ->Fertõzõ agyh�rtyagyullad�sos betegek ell�t�s�ra kijel�lt k�rh�zi fertõzõ �s/vagy intenz�v oszt�lyok munkat�rsainak, akik ezen betegek ell�t�sa r�v�n fokozott expoz�ci�nak vannak kit�ve. 6. A meningitis epidemica j�rv�nytana: K�rokoz�ja a Neisseriameningitidis. Fõk�nt a 15 �vesn�l fiatalabbakban. Lappang�si ideje 2-10, �ltal�ban 3-4 nap. S�rgõss�ggel is jelentendõ („Meningococcus okozta megbeteged�s” n�ven). Laborat�riumi vizsg�lat k�telezõ (steril liquor, v�rminta). Contagiosit�si index 0,1 %. K�telezõ v�dõolt�s nincs (csak aj�nlott), kiv. laborat�riumi dolgoz�k. 7. Van-e a B szerocsoportba tartoz� Neisseria meningitidis ellen v�dõolt�s? A �s C ellen m�r van, B ellenm�g csak tesztel�s alatt. (Teh�t: nincs) 8. Mit nevez�nk afrikai meningitis �vnek? Afrika Szahara alatti ter�leteit (Nigeria, Burkina Faso, Mali, Niger) – a j�rv�nyos meningitis szempontj�b�l legkritikusabb ter�letek. 9. Haemophilus influenzae (purulens meningitis) j�rv�nytana T�bbnyire 4-5 �vesn�l fiatalabb gyermekekmegbeteged�se. A t�li-tavaszi h�napokban a leggyakoribb. A k�rokoz� „b” szerot�pusa okozza. Lappang�si idõ: 2-4 nap. A kezdeti felsõ l�g�ti hurutos folyamathoz magas l�z �s fokoz�d� meningealis izgalmi t�netek t�rsulnak. Jelentendõ, laborvizsg�lat k�telezõ. 10. Milyen �ton t�rt�nik a meningitis purulenta fertõz�s terjed�se �s kik azok, akik a fertõz�st terjesztik? Fertõz�s forr�sa: A beteg vagy a k�rokoz�-hordoz� szem�ly. Terjed�si m�d: Cseppfertõz�s, fertõz�tt k�rh�zi l�gt�rben porfertõz�s, kontakt �ton orr-, torok-, k�ld�kv�lad�kkal, fertõz�tt k�zzel, fertõz�tt �pol�si kell�kek �s mûszerek �tj�n, �jsz�l�ttekn�l any�t�l, sz�lõutakon val� �thalad�s k�zben. Haematogen sz�r�d�s t�voli 8 gennyes g�cokb�l (septicaemia), k�zeli g�cok �tterjed�se (mastoiditis, otitis media, mell�k�reg-gyullad�sok). Traum�k eset�ben k�zvetlen fertõz�s (koponyat�r�s stb.). 11. Meningitisre mi hajlamos�t? Kock�zati t�nyezõk: nasopharyngealis hordoz� �llapot, cs�kkent immunit�s, egy�ttes fertõz�s jelenl�te, k�rnyezeti t�nyezõk, demogr�fiai t�nyezõk, szociol�giai �s gazdas�gi t�nyezõk. 12. Mik a cholera elleni v�dõolt�sok? Az or�lis cholera-vakcin�k: Jelen pillanatban h�rom olyan or�lis cholera-vakcina el�rhetõ, amelyek biztons�gosnak, hat�konynak �s immunog�nnek bizonyultak. Ezeket a vakcin�kat t�bb orsz�gban forgalmazz�k, �s fõleg utaz�knak aj�nlj�k, de j�rv�nyok eset�n is alkalmazz�k azokat. Az egyik vakcina az O1 szerocsoport� V.cholerae teljes sejtj�t el�lt form�ban �s a cholera toxoid tiszt�tott rekombin�ns B-alegys�g�t tartalmazza (WC/rBS). Van egy olyan v�ltozat, amely nem tartalmazza a toxoid B-alegys�g�t, ezt csak Vietn�mban alkalmazz�k. A harmadik t�pus� or�lis vakcina �lõ, attenu�lt, genetikailag m�dos�tott V.cholerae O1 t�rzset tartalmaz (CVD 103 HgR). 13. Hogyan kontroll�lj�k az enter�lis megbeteged�sek terjed�s�t? A betegs�g megelõz�se �s kontrollja f�gg: a szem�lyi higi�n�s gyakorlatt�l, a rendelkez�sre �ll� iv�v�z mennyis�g�tõl, minõs�g�tõl, az �lelmiszer biztons�gt�l, a k�zeg�szs�gi infrastrukt�ra �llapot�t�l. 14. Az E. coli t�rzsek jellemz�se sor�n mit jelentenek az EPEC, ETEC, EIEC, EHEC, EAEC r�vid�t�sek? Enteropathogen (EPEC)/salmonellosisszerû/, Enterotoxint termelõ (ETEC)/choleraszerû/, Enteroinvaz�v (EIEC)/dysenteriaszerû/, Enterohaemorrhagi�s (EHEC), Enteroaggregat�v (EAEC) 15. A gastrointestinalis fertõzõ betegs�gek primer megelõz�s�re K�rnyezet-eg�szs�g�gyi: megfelelõ infrastrukt�ra ki�p�t�se, szennyv�z �s hullad�kok biztons�gos elhelyez�se, tiszta iv�v�z biztos�t�sa, �lelmiszerbiztons�g. Szem�lyi higi�n�: k�zmos�s, ne igyon nem kezelt iv�vizet, ne egyen olyan �lelmiszert, amely szennyezett lehet. 16. A gastrointestinalis fertõzõ betegs�gek szekunder megelõz�s�re J�rv�ny�gyi vizsg�latok. Betegek be- �s kijelent�se. Betegek elk�l�n�t�se, kezel�se. Laborat�riumi vizsg�lat k�telezõ (felszabad�t� vizsg�lat). Ha a beteg k�rokoz� �r�tõ, 0-6 �ves k�z�ss�gbe nem mehet, illetve nem dolgozhat „vesz�lyeztetett munkak�rben” (gyermekk�z�ss�g, �lelmiszer-elõ�ll�t�s, feldolgoz�s). Betegekkel �rintkezetteket j�rv�ny�gyi ellenõrz�s al� kell vonni. Felv�teli z�rlat gyermekk�z�ss�gekben, k�rh�zakban. 17. Mi a teendõje syphilises beteg �szlel�se eset�n? / Elõsz�r is: nem lefek�dni vele - S�ri megfontoland� tan�csa!! :D / St�diumf�ggõ kezel�s, BNGI-ben. Penicillin (penicillinG, procain-penicillin, erythromycin, azithromycin, doxycyclin). Gondoz�s: szûr�s (kontaktus, terhesek, STD betegek), szerol�giai k�vet�s (1. �v negyed�vente, 2.�v f�l�vente), z�r�vizsg�lat 2. �v (belgy�gy�szat, szem�szet, neurol�gia, liquor). Nemi beteg gondoz�, bejelent�s, kezel�s, kontroll. 18. Nevezzen meg min. 4 szexu�lis �ton terjedõ fertõzõ v�rusinfectiot! HSV, HIV, HPV, HBV 19. Mik a HIV t�netei, st�diumai? T�netek: l�z, megnagyobbodott nyirokcsom�k, pharyngitis, �z�leti �s izomf�jdalom, leverts�g, bõrt�netek (maculopapulosus ki�t�sek, roseoliform ki�t�s, utricaria, monocutan ulceratio), idegrendszeri t�netek (fejf�j�s, perif�ri�s neuropathia, Guillain-Barre szindr�ma, meningoencephalitis, �rz�szavarok), GIT t�netek (hasmen�s, h�nyinger, h�ny�s), l�gzõszervi t�netek (k�h�g�s). St�diumai: 1. szakasz: inkub�ci�s idõ, 3-4 h�t 2.szakasz: �lt t�netek, gen. nycs. megnagyobbod�s, kanyar�szerû ki�t�sek. 1-2h�t 3. szakasz: kr�nikus t�netmentes szak, 3-8 �v 4.szakasz: t�netes HIV: 1 h�napn�l tov�bb tart� hasmen�s, l�z, fogy�s, nycs megnagyobbod�s, �vs�m�r, sz�jpen�sz 5. szakasz: AIDS betegs�g: Kaposi sarcoma, gomb�s bõrfertõz�s, t�dõgyullad�s. 9 20. Az AIDS / HIV �tvitel�nek a m�dja? Szexu�lis kontaktus (homo- �s hetero-), v�r �s v�rk�sz�tm�nyek, injekci�s tûk, fecskendõk, vertik�lisan. 21. Mi a HIV fertõz�s verifik�ci�s vizsg�lata? Szerol�gia (ELISA), molekul�ris biol�gia (PCR, Western blot), sejtteny�szetben (cytopathi�s hat�s, v�rusizol�l�s). Tesztanyagok: v�r, nyirokcsom�, csontvelõ, l�p, sperma, cervicalis �s h�velyv�lad�k, ny�l, k�nny. 22. Milyen betegs�gek utalhatnak AIDS-re? (min. 4) Candidiasis, extrapulmonalis cryptococcosis, CMV infekci�, HSV infekci�, Kaposi sarcoma, Mycobacterium avium �s kansasii betegs�gek, Pneumocystis carinii fertõz�s, progressz�v multifok�lis leukoencephalopathia, agyi toxoplasmosis. 23. Sorolja fel az AIDS betegs�get k�s�rõ daganat t�pusokat! Kaposi sarcoma, Non-Hodgkin limphoma, primer agyi lymphoma, invaz�v cervixcarcinoma 24. Milyen v�delmi int�zked�seket ismer a v�rtranszf�zi�k biztons�goss� t�tel�re? V�r- �s plazmak�sz�tm�nyek szerol�giai vizsg�lata, alvad�si faktor koncentr�tumok hõkezel�se, donor-szûr�s anamn�zis alapj�n. 25. HBV �tvitel�nek m�djai �s labordiagnosztiz�l�sa?

2008.05.03. 23:54

Ingyen SMS k�ld�s!

2007.08.08. 15:32

Cs�!Naon faxa az oldalad!!!!!!!!! Niki

2007.08.06. 17:54

http://s3.bitefight.hu/c.php?uid=26648

2007.08.06. 17:54

http://s3.bitefight.hu/c.php?uid=26648

2007.06.17. 11:34

ok megn�zem az oldaladat

2007.05.09. 08:19

Hello! Nagyon kir�ly a oldalad!!! Csak �gy tov�bb. N�zz be hozz�m is mert most �j�lt meg �s mostant�l balesetekkel foglalkozik. Van egy csom� k�p ahogy Ferrari -k, Lamborghini-k, Bugatti-k, stb... �sszevannak t�rve. L�pj be!! www.luxcars.gportal.hu

2007.04.02. 21:00

oksa Orsi vagyok

2007.04.02. 20:59

jah,bocska el�rtam

2007.04.02. 20:57

K�ccke!�s nyugoddtan �rd ki a neveted,nem harapok!

2007.04.02. 20:55

Cs�!!!Naon fasza az oldal!   Egy l�ny

2007.03.18. 09:38

K�ccke TOMolop

2007.03.18. 09:38

Nagyon fasza az oldal!   TOMolop

2007.03.07. 20:17

J�van nem kell le�rni h�sszor  Domcsika

2007.01.30. 14:49

J� az oldal! Luk�cs D�niel www.horcrux.gportal.hu

2007.01.30. 14:49

J� az oldal! Luk�cs D�niel www.horcrux.gportal.hu

2007.01.30. 14:49

J� az oldal! Luk�cs D�niel www.horcrux.gportal.hu

[32-13] [12-1]