Új bejegyzés Frissítés

2019.05.09. 10:26 jánoskám

A FERTÕZÕ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 1. Védõoltások relatív kontraindikációi Lázas betegség, immunológiai károsodás, súlyos oltási szövõdmény korábbi elõfordulása, terhesség (elsõ trimeszterben csak a legindokoltabb esetben végezhetõk oltások, élõvírust tartalmazó vakcinák nem adhatók), koraszülöttek, splenectomizáltak, vakcina bármely összetevõjével szembeni túlérzékenység, hiperszenzitív/anafilaxiás reakciók, immundeficienciában, malignus betegség következményes immunszuppressziójánál. 2. Melyik betegség teljes eradikációja valósult meg századunkban?Melyik folyik napjainkban? Teljesen: feketehimlõ (még régebben), poliomyelitis (2002), folyik: kanyaró 3. Melyik az a védõoltás, amelynek beadása kötelezõ, ha olyan országokba utaznak, ahol a betegség endemiás v.epidémiás? Sárgaláz. (Theiler f. 17 D törzset tartalmaz) 4. Szúnyog a vektora: Sárgaláz 5. Meningitis elleni védõoltások è Haemophilus influenzae b elleni (Hib) kötelezõ oltás 2, 3, 4, 18 hónaposan. è Neisseria meningitidis ellen -> Poliszacharid vakcina > 2. év – bivalens (ac), tetravalens (ACW135Y) konjugált vakcina <2 év alatt (c szerotípus ellen) ->Mikrobiológiai laboratóriumok azonmunkatársainak, akik - purulens meningitisben, septikaemiában szenvedõ betegek liquorát és/vagy haemokultúráját rendszeresen vizsgálják. - a N. meningitidis törzsek további részletes vizsgálatával rendszeresen foglalkoznak. ->Fertõzõ agyhártyagyulladásos betegek ellátására kijelölt kórházi fertõzõ és/vagy intenzív osztályok munkatársainak, akik ezen betegek ellátása révén fokozott expozíciónak vannak kitéve. 6. A meningitis epidemica járványtana: Kórokozója a Neisseriameningitidis. Fõként a 15 évesnél fiatalabbakban. Lappangási ideje 2-10, általában 3-4 nap. Sürgõsséggel is jelentendõ („Meningococcus okozta megbetegedés” néven). Laboratóriumi vizsgálat kötelezõ (steril liquor, vérminta). Contagiositási index 0,1 %. Kötelezõ védõoltás nincs (csak ajánlott), kiv. laboratóriumi dolgozók. 7. Van-e a B szerocsoportba tartozó Neisseria meningitidis ellen védõoltás? A és C ellen már van, B ellenmég csak tesztelés alatt. (Tehát: nincs) 8. Mit nevezünk afrikai meningitis övnek? Afrika Szahara alatti területeit (Nigeria, Burkina Faso, Mali, Niger) – a járványos meningitis szempontjából legkritikusabb területek. 9. Haemophilus influenzae (purulens meningitis) járványtana Többnyire 4-5 évesnél fiatalabb gyermekekmegbetegedése. A téli-tavaszi hónapokban a leggyakoribb. A kórokozó „b” szerotípusa okozza. Lappangási idõ: 2-4 nap. A kezdeti felsõ légúti hurutos folyamathoz magas láz és fokozódó meningealis izgalmi tünetek társulnak. Jelentendõ, laborvizsgálat kötelezõ. 10. Milyen úton történik a meningitis purulenta fertõzés terjedése és kik azok, akik a fertõzést terjesztik? Fertõzés forrása: A beteg vagy a kórokozó-hordozó személy. Terjedési mód: Cseppfertõzés, fertõzött kórházi légtérben porfertõzés, kontakt úton orr-, torok-, köldökváladékkal, fertõzött kézzel, fertõzött ápolási kellékek és mûszerek útján, újszülötteknél anyától, szülõutakon való áthaladás közben. Haematogen szóródás távoli 8 gennyes gócokból (septicaemia), közeli gócok átterjedése (mastoiditis, otitis media, melléküreg-gyulladások). Traumák esetében közvetlen fertõzés (koponyatörés stb.). 11. Meningitisre mi hajlamosít? Kockázati tényezõk: nasopharyngealis hordozó állapot, csökkent immunitás, együttes fertõzés jelenléte, környezeti tényezõk, demográfiai tényezõk, szociológiai és gazdasági tényezõk. 12. Mik a cholera elleni védõoltások? Az orális cholera-vakcinák: Jelen pillanatban három olyan orális cholera-vakcina elérhetõ, amelyek biztonságosnak, hatékonynak és immunogénnek bizonyultak. Ezeket a vakcinákat több országban forgalmazzák, és fõleg utazóknak ajánlják, de járványok esetén is alkalmazzák azokat. Az egyik vakcina az O1 szerocsoportú V.cholerae teljes sejtjét elölt formában és a cholera toxoid tisztított rekombináns B-alegységét tartalmazza (WC/rBS). Van egy olyan változat, amely nem tartalmazza a toxoid B-alegységét, ezt csak Vietnámban alkalmazzák. A harmadik típusú orális vakcina élõ, attenuált, genetikailag módosított V.cholerae O1 törzset tartalmaz (CVD 103 HgR). 13. Hogyan kontrollálják az enterális megbetegedések terjedését? A betegség megelõzése és kontrollja függ: a személyi higiénés gyakorlattól, a rendelkezésre álló ivóvíz mennyiségétõl, minõségétõl, az élelmiszer biztonságtól, a közegészségi infrastruktúra állapotától. 14. Az E. coli törzsek jellemzése során mit jelentenek az EPEC, ETEC, EIEC, EHEC, EAEC rövidítések? Enteropathogen (EPEC)/salmonellosisszerû/, Enterotoxint termelõ (ETEC)/choleraszerû/, Enteroinvazív (EIEC)/dysenteriaszerû/, Enterohaemorrhagiás (EHEC), Enteroaggregatív (EAEC) 15. A gastrointestinalis fertõzõ betegségek primer megelõzésére Környezet-egészségügyi: megfelelõ infrastruktúra kiépítése, szennyvíz és hulladékok biztonságos elhelyezése, tiszta ivóvíz biztosítása, élelmiszerbiztonság. Személyi higiéné: kézmosás, ne igyon nem kezelt ivóvizet, ne egyen olyan élelmiszert, amely szennyezett lehet. 16. A gastrointestinalis fertõzõ betegségek szekunder megelõzésére Járványügyi vizsgálatok. Betegek be- és kijelentése. Betegek elkülönítése, kezelése. Laboratóriumi vizsgálat kötelezõ (felszabadító vizsgálat). Ha a beteg kórokozó ürítõ, 0-6 éves közösségbe nem mehet, illetve nem dolgozhat „veszélyeztetett munkakörben” (gyermekközösség, élelmiszer-elõállítás, feldolgozás). Betegekkel érintkezetteket járványügyi ellenõrzés alá kell vonni. Felvételi zárlat gyermekközösségekben, kórházakban. 17. Mi a teendõje syphilises beteg észlelése esetén? / Elõször is: nem lefeküdni vele - Sári megfontolandó tanácsa!! :D / Stádiumfüggõ kezelés, BNGI-ben. Penicillin (penicillinG, procain-penicillin, erythromycin, azithromycin, doxycyclin). Gondozás: szûrés (kontaktus, terhesek, STD betegek), szerológiai követés (1. év negyedévente, 2.év félévente), záróvizsgálat 2. év (belgyógyászat, szemészet, neurológia, liquor). Nemi beteg gondozó, bejelentés, kezelés, kontroll. 18. Nevezzen meg min. 4 szexuális úton terjedõ fertõzõ vírusinfectiot! HSV, HIV, HPV, HBV 19. Mik a HIV tünetei, stádiumai? Tünetek: láz, megnagyobbodott nyirokcsomók, pharyngitis, ízületi és izomfájdalom, levertség, bõrtünetek (maculopapulosus kiütések, roseoliform kiütés, utricaria, monocutan ulceratio), idegrendszeri tünetek (fejfájás, perifériás neuropathia, Guillain-Barre szindróma, meningoencephalitis, érzészavarok), GIT tünetek (hasmenés, hányinger, hányás), légzõszervi tünetek (köhögés). Stádiumai: 1. szakasz: inkubációs idõ, 3-4 hét 2.szakasz: ált tünetek, gen. nycs. megnagyobbodás, kanyarószerû kiütések. 1-2hét 3. szakasz: krónikus tünetmentes szak, 3-8 év 4.szakasz: tünetes HIV: 1 hónapnál tovább tartó hasmenés, láz, fogyás, nycs megnagyobbodás, övsömör, szájpenész 5. szakasz: AIDS betegség: Kaposi sarcoma, gombás bõrfertõzés, tüdõgyulladás. 9 20. Az AIDS / HIV átvitelének a módja? Szexuális kontaktus (homo- és hetero-), vér és vérkészítmények, injekciós tûk, fecskendõk, vertikálisan. 21. Mi a HIV fertõzés verifikációs vizsgálata? Szerológia (ELISA), molekuláris biológia (PCR, Western blot), sejttenyészetben (cytopathiás hatás, vírusizolálás). Tesztanyagok: vér, nyirokcsomó, csontvelõ, lép, sperma, cervicalis és hüvelyváladék, nyál, könny. 22. Milyen betegségek utalhatnak AIDS-re? (min. 4) Candidiasis, extrapulmonalis cryptococcosis, CMV infekció, HSV infekció, Kaposi sarcoma, Mycobacterium avium és kansasii betegségek, Pneumocystis carinii fertõzés, progresszív multifokális leukoencephalopathia, agyi toxoplasmosis. 23. Sorolja fel az AIDS betegséget kísérõ daganat típusokat! Kaposi sarcoma, Non-Hodgkin limphoma, primer agyi lymphoma, invazív cervixcarcinoma 24. Milyen védelmi intézkedéseket ismer a vértranszfúziók biztonságossá tételére? Vér- és plazmakészítmények szerológiai vizsgálata, alvadási faktor koncentrátumok hõkezelése, donor-szûrés anamnézis alapján. 25. HBV átvitelének módjai és labordiagnosztizálása? Átvitel módja: szexuális, parenterális, perinatális. Magas koncentrációban kimutatható a vérbõl, szérumból, sebváladékból. Közepes koncentrációban az ondóból, hüvelyváladékból és a nyálból. (antiHBsAG titer) 26. A hepatitis B fertõzés kialakulásának megelõzése HbsAg pozitív anyák újszülöttjeiben! A HBV perinatális átvitelének megakadályozása, újszülöttek rutin védõoltása - > amennyiben 2000 g feletti súlyú, akkor 12 h belül aktív és passzív immunizálásban kell részesíteni. (Megelõzésben fontos még -> fokozott kockázatnak kitett gyerekek védõoltása, serdülõk védõoltása, fokozott kockázatnak kitett felnõttek védõoltása. ) 27. Melyik hepatitis terjed vízzel? HAV, HEV 28. Milyen úton terjedhet a Hepatitis C? Percután átvitel: intravénás kábítószer használat, véralvadási faktorok a vírus inaktiválási idõszak elõtt, transzfúzió, transzplantátum fertõzött donortól, terápiás, foglalkozási. Permucosal átvitel: perinatális, szexuális. 29. Milyen vírusos fertõzések vezethetnek daganatok kialakulásához (legalább 4)? HPV, HBV, HCV, EBV 30. Hogyan terjed a mononucleosis infectiosa? Mindkét vírus (EBV és cytomegalo vírus) közvetlen kontaktussal terjed, leggyakrabban nyállal. Ezért is kapta a beszédes "kissing disease" (csókolózó betegség) nevet is. 31. Határozza meg az inapparens és az abortív fertõzést! Tünetszegény vagy abortív fertõzés: ha fertõzés nem jár a jellegzetes (specifikus) tünetekkel, hanem csak a betegségekre általában jellemzõ, általános tüneteket – láz, hõemelkedés, hányinger, rossz közérzet, tagfájdalmak, stb. – mutatja. Néma vagy látens fertõzés - inapparens: ha klinikai – látható, egyszerûen észlelhetõ – tünetek nincsenek, s a fertõzés fennállása vagy lezajlása csak laboratóriumi vizsgálatokkal (szerológia reakciók, Ig koncentráció változás) kísérhetõ figyelemmel. 32. Újratámadó és újonnan támadó betegségek okai? Környezeti tényezõk változása, demográfiai és magatartásváltozások, nemzetközi utazás és kereskedelem, a modern orvostudomány okozta komplikációk, a mikroorganizmusok adaptációja és változása, a járványügyi fegyelem lazulása. 10 33. Írja le a malaria megelõzését és kontrollját! Ha nincs szúnyogcsípés, nincs malária! Ha nem utazol malária endémiás területre, nem kapod el! De hamégis : Védõoltás, szûrõvizsgálat; betegek bejelentése és járványügyi elkülönítése. Fertõzés forrásának és terjedésének kontrollja. Fertõzésnek kitett személyek védelme. Megelõzés: szúnyogcsípés elleni védekezés, kemoprofilaxis (chloroquin, mefloquin, doxyciclinum) - az utazás elõtt 2 héttel kell elkezdeni, és utána még 6 hétig folytatni. 34. A scarlatina járványtana: Okozója a Streptococcus pyogenes erythrogén toxint termelõ szerotípusa. Legnagyobbmorbiditás a 3-5 évesek között. Cseppfertõzéssel terjed. Lappangási ideje 1-8, általában 4-5 nap. Laboratóriumi vizsgálat ált. nem szükséges. Terápia: 10 napig penicillin. Gyermekintézményben felvételi zárlatot nem szükséges elrendelni. Védõoltást nem alkalmaznak. 35. A diftéria járványtana: Okozója a Corynebacterium diphtheriae. Cseppfertõzéssel, közvetlen kontaktussal terjed. Lappangási ideje 2- 10, általában 2-5 nap. Esetén a laboratóriumi vizsgálat kötelezõ (vérmintapár + váladék az ÁNTSZhez). Elkülönítés kell fertõzõ osztályon, két egymás utáni negatív felszabadító vizsgálatig. A kontaktokat emlékeztetõ oltással kell kezelni. A korhoz kötött védõoltást a 3., 4., 5., 18. hónapban és a 6. évben folyamatos, a 11. évben kampányoltás keretében kell elvégezni. 36. A diphteria fertõzés tünetei, lefolyása Torok diphteria esetén az elsõ tünetként kb 38°C körüli láz, elesettség, sápadtság jelentkezik. Torokfájás lehet, de nem jellemzõ. A termelt toxin(méreg) hatására helyileg gyulladás, necrosis alakul ki, ennek eredményeként elõször szürkésfehér foltok jelennek meg a tonsillákon, majd ezek összefüggõ fibrines álhártyát képeznek. Ezt az összefüggõ hártyát nehéz levonni, pontszerû vérzések gyakoriak. A betegség folyamata tovaterjedhet, szív és idegrendszeri szövõdményekmegjelenhetnek (szívizomgyulladás, idegbénulás, légzésleállás). Gégediphteria esetén (Diphteria laryngis) rekedtség, ami aphoniává súlyosbodhat (nincs hangja a betegnek),ugató köhögés,fokozódó inspiratórikus stridor, cyanosis, végül fulladás alakulhat ki. Orr-,kötõhártya,-seb-nemiszerv-diphteria. Az érintett nyálkahártyán szürkésfehér lepedék, vizenyõ (oedema),véres gennyes váladékozás jelentkezik. Toxikus szövõdmények itt is ritkák. A betegség legsúlyosabb formája a primer toxikus (más néven malignus) diphteria. Ez viharos, hirtelen lázzal kezdõdik, hidegrázással, esetleg hányással. A betegek nagyon elesettek. Ebben a formában a tonsillák környéke fokozottan oedemás, mely ráterjedhet a nyakra, -bikanyak,-( collum proconsulare) és az arcra (facies caesarea). A tonsillákon kezdetben csak füstszerû vékony lepedék látható, amely a 2.-3. napra piszkos barnásszürke lepedékké válik. Már az elsõ napokban jelentkezhetnek a shock tünetei, melyek a korai terápia ellenére is gyakran halálos kimenetelûek. A halál szív- és keringési elégtelenségmiatt következik be. Írja le a diphteria magas letalitású szövõdményeit! Fulladás, toxikus cardiomiopathia, arrythmiák, keringési rendellenesség, myocarditis, bénulás, légzési & keringési elégtelenség, shock. Utóbbi kettõ különösen az ún. malignus diphteriánál fordul elõ, ami sokkal gyakrabban letális, mint „beningnusabb” formája. 37. Mi a Schick-próba lényege? A diphteria fertõzés kimutatására használjuk. A toxin intracutan (bõrbe történõ) beadása után a védett személyen nem alakul ki reakció. 38. A pertussis járványtana: Okozója a Bordetella pertussis. Lappangási ideje 5-21, általában 7-10 nap. Jelentésre kötelezett megbetegedés. A laboratóriumi vizsgálat kötelezõ( vérmintapár, orr-garatváladék) Gyermekintézményben 14 napos felvételi zárlatot kell elrendelni (oltatlanokra és részben immunizáltakra vonatkozik). A korhoz kötött védõoltást a 3., 4., 5., 18. hónapban és a 6. évben folyamatos, a 11. évben kampányoltás keretében kell elvégezni. 39. Hogyan történik a terhes nõk rubeola fertõzöttségének amegállapítása? Vérmintát kell venni szerológiai vizsgálatra. Az elsõ vérmintát a rubeolagyanús tünetekkel jelentkezõ terhestõl a kiütés megjelenését követõ 3 napon belül, a másodikat a kiütés megjelenése után 10-14. nap között kell venni. 11 Ha a terhes azért jelentkezik, mert a környezetében fordult elõ rubeolafertõzés, akkor az elsõ mintát az expozíciót követõ héten, míg amásodikat 3-4 héten belül kell levenni. Ha a terhes elõször az expozíciót követõ 4 hét után jelentkezett, akkor csak egy vérmintát kell vizsgálatra küldeni. A kiütésekmegjelenésével egyidejûleg a szérumban IgM és IgG típusú ellenanyagok jelennekmeg, ígymár 1-3 nap múlva kimutathatók. Ezt követõen a titer az ellenanyagok mennyisége) gyorsan emelkedik, s a 8-12. napon éri el a maximumát, majd lassan csökken, de gyakran éveken át is állandómarad. A specifikus IgM antitestek a 4. hétigmutathatók ki, az 5. héttõl értékük csökken és hónapokkal késõbb csak ritkán igazolhatók. 40. A légúti infekciókban mik növelik az infektív dózist? Túlzsúfoltság, rossz higiénés viszonyok, szegénység, alultápláltság. 41. Milyen vírusok okozhatnak influenzaszerû légúti megbetegedéseket? Rhinovírusok, Adenovírusok, Myxovírusok, Influenza A (H1N1), B, C. 42. Melyik influenzavírus okoz járványt? A és B (a C nem, ha minden igaz). 43. WHO szerint mik az influenza kritériumai? Hirtelen jelentkezõ magas lás (legalább 39 °C), izomfájdalom, légúti tünetek. 44. Influenzánál bekövetkezõ fõ mutációk? Antigén drift (enyhe modifikáció), antigén shift (új vírus születését eredményezi, amelynek elõfordulásakor világméretû járvány alakul ki, csak az „A” vírus érinti. 45. Az influenza megelõzés lehetõségei: Formalinnal elölt vírussal történõ immunizáció; Amantadin (Inf.A ellen jó) 46. A morbilli járványtana: Kórokozója aMorbillivírus (Paramyxovírus). Lappangási ideje 8-13, átlagosan 10 nap. Elkülönítés és laborvizsgálat kötelezõ (vérmintapár). Sürgõsséggel is jelentendõ. Contagiositási index 95-98 %. Védõoltást a 15. hónapban kell adni. 47. Morbilli fertõzés esetén kiket kell aktív immunizálásban részesíteni? A kanyarós beteg környezetében élõ személyeket. 48. A populáció hány %-nak kell átoltottnak lenni, hogy ne alakuljon ki kanyaró járvány? A betegség nagyon fertõzõ, a populáció kb. 95 %-át kell védõoltásban részesíteni ahhoz, hogy a nagyobb járványokat elkerüljük. 49. Mi az oka a világszerte észlelhetõ TBC incidencia növekedésnek? Urbanizáció, életkörülmények romlása, multirezisztencia 50. A tbc-re mi hajlamosít? Túlzsúfoltság, rossz higiénés viszonyok, szegénység, alultápláltság. 51. TBC fertõzés szempontjából melyek a fõ rizikócsoportok? A betegség terjedését bizonyos tényezõk, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, a HIV-fertõzés, az immunszupprimált állapot elõsegítik. A leromlott fizikai állapot, valamint az egészségügyi ellátás hiánya, a helytelen táplálkozás, rossz higiénia, valamint a stressz is csökkenti a szervezet általános ellenálló képességét, vagyis szintén fogékonnyá tesz a betegségre. A kór szempontjából kedvezõtlen szociális helyzetben lévõ lakosság szociális helyzetének javítása nagymértékben hozzájárul a fertõzöttek számának csökkenéséhez. 52. Írja le röviden a TBC kezelésében alkalmazott „Közvetlenül figyelemmel kísért, rövid ideig tartó (DOTS)” terápia lényegét! DOT (directly observed therapy), azaz a közvetlenül ellenõrzött gyógyszerszedéssel. A betegnek naponta orvos, körzeti nõvér vagy szociális munkás jelenlétében, tehát ellenõrzött módon kell bevennie az elõírt gyógyszert. A 12 beteget a nyilvántartásból csak akkor törlik, ha a klinikai gyógyulás után legalább egy év eltelt, és ezt röntgenfelvétel és a klinikai vizsgálat, továbbá legalább három negatív bakteriológiai vizsgálat is alátámasztja. 53. Mi az isoniazid kemoprofilaxis veszélye? Hepatitis, perifériás neuropathia, izomgörcs, allergiás reakció 54. A TBC ellenes kezelés során kialakuló rezisztencia (MDR-TBC) rizikótényezõi? Elõzetes TBC elleni kezelés, kavitások jelenléte, börtönviseltség, kábítószerélvezet. 55. Mi az oka a + tuberculin próbának? Már találkozott a szervezet Mycobacteriummal: természetes fertõzés vagy oltás során. Hogyan értékeli a tuberculin próbát és ez mikor tekinthetõ pozitívnak? IV. típusú hypersensitivitáson alapul. Csak az indurátiót kell figyelembe venni, az erythemát nem. >20 mm felett pozitív.10-20 mm átmérõ: BCG allergia, >20 mm átmérõ: infectiós allergia (de lehet atípusosMycobacterium ellen is ). 56. Mik a TBC terjedési módjai? A levegõben cseppfertõzéssel terjed. A fertõzés forrása lehet tünetmentes beteg vagy tünetmentes ürítõ (anyatej!) 57. Melyek a TBC kontroll legfontosabb lépései? Bejelentendõ fertõzõ betegség, a beteg kezelést kap és a háziorvost értesítik. A közeli kontaktok szûrendõk. Ha a beteg ürítõ, kórházba kell vonulnia, amíg a fertõzõ periódus tart, de a kezelést ezután is folytatni kell. 58. Mikor szabadítható fel a TBC-s beteg a járványügyi ellenõrzés alól? A beteg csak akkor szabadítható fel, ha a klinikai gyógyulást követõen legalább 1 év eltelt és a röntgen és klinikai jelek mellett legalább 3 negatív tenyésztéses bakteriológiai lelet van. 59. Milyen prion betegségeket ismer (min. 4)? BSE, Creutzfeld-Jacom betegség, Kuru, Gerstmann-Straussler szindróma, Fatális familiáris álmatlanság. 60. Creutzfeld-Jakob kór terjedése? Horizontálisan más emberrõl vagy állatról, PrP gén eredeti szomatikus mutációja, PrPc Prpsc-vé történõ spontán alakulása. Sporadikus (leggyakoribb), familiáris, iatrogén (legritkább) fertõzések (cornea transzplantáció, agyi elektródák, dura transzplantáció, szemnyomást mérõ eszközök, növekedési hormon terápiában részesülõ betegek). 61. Leggyakoribb nosocomiális fertõzés? Húgyúti fertõzések; utána: pneumoniák, poszoperatív sebfertõzések, véráram fertõzések. 62. Soroljon fel min. 4 olyan zoonozist, amelyet háziállatok terjesztenek! Leptospirosis (patkány, sertés, szarvasmarha, kutya, mosómedve), Brucellosis (Szarvasmarha, sertés, kecske), Listeriosis (sertés, kecske, nyúl, baromfi), Anthrax (növényevõk), Salmonellosis, Rabies (macska, kutya), Szarvasmarha tuberculosis, Malleus (ló, szamár), Ornitosis (papagáj, baromfi), Q láz (szarvasmarha, juh, kecske, baromfi), Toxoplasmosis (macska), Echinococcosis (kutya). 63. Hogyan terjed a pestis? Ekto parazita közvetíti, az emberi fertõzés az egyén véletlen ciklusba kerülésével jön létre. Rezervoárja a rágcsálók, bolha a vektora. 64. Milyen gazdasági következményei lehetnek a zoonózisoknak? Emberi akut és krónikus megbetegedés és halálozás -> növekvõ egészségügyi kiadások, állatállomány elvesztése, termelékenység visszaesése. 65. Milyen betegségeket terjesztenek a kullancsok? Sziklás-hegységi foltos láz, visszatérõ láz, Lyme-kór, kullancs encephalitis. 13 66. Mik a bakteriális zoonozisok 3 leggyakoribb oka? Anthrax, Leptospirosis, Brucellosis, Listeriosis, Ornithosis, Rabies, Kullancs encephalitis, Lyme-kór (Borrelia). 67. Hogy terjed a Leptospirosis? Patkány, sertés, szarvasmarha, kutya és mosómedve terjeszti. Terjedés: a fertõzött állat vizeletével kontaminált víz és talaj útján, vagy közvetlen terjedéssel a fertõzött állatról (harapás) 68. Anthrax terjedése? Rezervoárja: szarvasmarha, juh, kecske, talaj. Terjedés: közvetlenül állatokról, kontaminált folyóvíz, fertõzött hús, kontaminált talajon termesztett növények, belélegzés (biológiai fegyver). Bõranthrax, bélanthrax, tüdõanthrax. 69. Mennyi a veszettség inkubációs ideje? Kutyákban 20-60 nap. Emberben 2-8 hét. 70. Veszettséget továbbadja: kutya, macska, denevér, róka. A ló nem! 71. Soroljon fel 4 afrikai eredetû haemorrhagiás lázat! Lassa-, Marburg-, Ebola-vírus, Hantavírus, Krími-kongói, Dengue-láz, Rift-völgyi láz 72. Soroljon fel 3, ekto-paraziták által közvetített zoonózist! Francisella tularensis okozta tularaemia (bolha, kullancs, szúnyog). Venezuleai ló encephalitis (szúnyog). Yersinia pestis (bolha). A NEM FERTÕZÕ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 1. Melyik gén mutációja/deléciója vezethet CHD-hez (coronary heart disease)? CHD egyik alapvetõ rizikófaktora a dyslipidaemia à azok a gének, amelyek az egyes lipidfrakciók, vagy a lipideket megkötõ receptorok szintézisét irányítják: apoB-100, apo-E, LDL-receptor, fibrinolizin. 2. Melyek a cerebrovascularis betegségek rizikótényezõi? Dohányzás, szérum össz-koleszterol> 240 mg/dl, szérum HDL-koleszterol< 40 mg/dl, elhízás (TTI>30), diabetes mellitus, hyperinsulinaemia, bal kamra hypertrophia, mozgásszegény élet, hypertónia, alkohol, fogamzásgátlók. 3. Soroljon fel szív és érrendszeri betegségekkel foglalkozó studykat! Globális regiszterek (MONICA), követéses vizsgálatok adott populációbanMRFIT, Framingham, Seven countries, É-Carelia 4. A WHO javaslata alapján felnõttkorban hypertonia áll fenn: 145/90 Hgmm felett 5. Sorolja fel a korai stádiumú daganatos betegségek korai felismerését célzó szûrõprogramokat! Emlõrák, méhnyakrák, vastag- és végbélrák-szûrések. E betegségek esetében az adekvátmódszerrel végzett szûrõvizsgálatok lehetõvé teszik a daganatmegelõzõ állapot vagy a korai stádiumú betegség felismerését. Ezáltal a kezelés eredményessége nõ, a korai és kevésbé radikális kezelés a betegek jobb életminõségét biztosítják. 6. Magyarországon a leggyakoribb tumorok amelyek halálhoz vezetnek ff+nõ! Férfiak: tüdõ, colorectalis, prostata, gyomor, hólyag, pancreas, ajak, gége. Nõk: emlõ, colorectalis, méh, méhnyak, gyomor, tüdõ, petefészek, pancreas, vese. 7. Mi az adduktum? Carcinogén anyagmetabolit formájában bejut a sejtmagba, hozzákötõdik a DNS-hez, így adduktum keletkezik. 14 8. Mi hozható közvetlen összefüggésbe a zsíros táplálkozással? Májrák,stroke, hipertónia, ISZB, diabetes. 9. Krónikus bronchitist hogy diagnosztizáljuk? Klinikai tünetek, anamnézis (köhögés, köpetürítés) alapján. 10. Mi okoz önmagában is chronicus obstructiv betegséget? á1-antitripszin hiány, dohányzás, foglalkozási expozíciók, levegõszennyezés, gyermekkori légúti fertõzések, asthma, chronicus bronchitis. 11. A copd-ben szenvedõk hány %-a dohányos? COPD betegek 80-90%-a dohányos, a dohányosok 10-15%-a COPD-s. 12. Mi a következménye, ha vki Pizz genotípusú? á1-antitripszin deficienciát jelent. 30-40 éves korban kialakuló emphysemáért felel. Progresszióját a dohányzás fokozza. Autoszomális recesszív öröklõdést mutat. COPD betegek 1-2 %-a homozigóza a proteáz inhibitor allélre. 13. Milyen egészségkárosító hatása lehet a házi poratkának? Allergia, asthma. 14. Ismertesse a gyermekkori asthma környezeti eredetû kockázati tényezõit (min. 4)! Légzõrendszeri fertõzések, levegõszennyezés, passzív dohányzás, gyermekkori védõoltások. 15. Asthma prevenció lépései! Elsõdleges prevenció: az otthoni allergének mennyiségének csökkentése (pl.: házi por, macskaszõr). A dohányzás korlátozása közterületen illetve a dohányzó szülõk tájékoztatása, a kültéri allergének mennyiségének csökkentése (pl.: parlagfû irtás, forgalom korlátozás lakóövezetben), foglalkozási expozíció csökkentése, a lakosság tájékoztatása a légköri levegõ pollenkoncentrációjáról (ÁNTSZ). Másodlagos prevenció: szûrés, az esetek korai felismerése és kezelése a szövõdmények megakadályozása céljából (asthmás roham, fulladás). 16. COPD megelõzésének terve! A dohányzás megelõzése illetvemegszüntetése, a légszennyezõdés megakadályozása illetve kontrollja, a foglalkozási expozíciókmegelõzése. 17. Milyen formáit ismeri az osteoporosisnak? Primer: posztmenopauzális (menopausa utáni elsõ 20-25 évben fordul elõ), szenilis (75 éves vagy attól idõsebb férfiakon és nõkön elõforduló csípõcsonttörés). Szekunder: felismert oka van a csonttörésnek (akromegália, Cushing kór, stb.) 18. Mik az osteoporosis rizikótényezõi? 80 %-ban genetikai tényezõk (több, egyenként csekély hatású gén) dominálnak inkább, mint életmódbeli tényezõk (BMI, kávé, alkohol, dohányzás, kevés fizikai aktivitás, kalcium bevitel). Tényezõ az öregedés, a menopausa is. 19. Gyomorrák kialakulásának okai: túlzott alkoholfogyasztás, sós ételek, grillezett húsok, állati zsírok túlzott bevitele, nagy energia, nagyon forró ital, étel, kevés testmozgás. 20. Májrák okai: HBV, HCV, aflatoxin, alkohol 21. Májzsugor, májrák primer prevenciójának lehetõségei? Primer prevenció: mértéktelen alkoholfogyasztás elleni küzdelem, gyártási technológiák szabályozása és ellenõrzése, forgalmazás ellenõrzése, alkohollal függõségi kapcsolatba kerültek korai azonosítása és gondozásba vétele, HBV elleni immunizálás, munkavédelmi elõírások. 15 22. Májzsugor, májrák secunder prevenciójának lehetõségei? Secunder prevenció: korai károsodás (biliáris irritáció, zsírmáj) reverzibilis, szûrõvizsgálat feltételei jelenleg nem adottak. 23. Májzsugor, májrák tercier prevenciójának lehetõségei? Tercier prevenció: progresszió feltartóztatása (terápia), teljes absztinencia. 24. Soroljon fel 5 olyan, a magatartásformával összefüggõ tényezõt, amely döntõ hatással van az egészségi állapotra! Táplálkozási szokások; a lakosság dohányzási, alkohol és drog fogyasztási szokásai; sportolási és szabadidõ aktív kihasználása; üdülési, pihenési szokások; higiéniai szokások. 25. A szorongásos kórképek közül melyik a legmagasabb élettartamprevalenciájú? Depresszió. 26. Mi a leggyakoribb mentális betegség? Unipoláris depresszió. 27. Sorolja fel a mentális betegség két gyakoribb rizikófaktorát! Kor, nem fizikális tényezõk (nagyobb betegség/ rokkantság, krónikus fájdalom/ ismeretlen eredetû tünetek, szerfüggõség), társas környezet (szegénység/munkanélküliség, egyedülállóak, elváltak, özvegyek, társas izoláció/magány, otthoni stressz, háború, természeti katasztrófák). Két leggyakoribb: stressz, krónikus betegség. 28. Mi okozza a legnagyobb betegségterhet a világon a mentális betegségek közül? depresszív zavarok, alkoholfüggõség, dohányzás, schizofrénia 29. Soroljon fel legalább 3, a dohányzással bizonyítottan kapcsolatba hozható betegséget! Nikotin: szív- és érrendszeri betegségek (ISZB, agyi keringési zavarok), halvaszülés, kis súlyú újszülött, hirtelen bölcsõhalál, dohányfüggési szindróma. Gázok, kátrány:malignus daganatok (szájüreg, garat, gége, nyelõcsõ, tüdõ, hasnyálmirigy, hólyag, méhnyak), krónikus obstruktív tüdõbetegség (emphysema, bronchitis), osteoporosis. 30. Nikotin hatása: növeli vagy csökkenti az agy glükóz felvételét és a thrombocyta aggregációt? Növeli. 31. Mi az összefüggés a rendszeres dohányzás és az anyagi helyzet között? Rosszabb anyagi helyzet és alacsony iskolai végzettség -> több dohányos. 32. Sorolja fel az alkoholnak min. 3 biológiai hatását! Agykérgi depresszió, ideiglenes demencia, mély narkózis, fogyás, szöveti állomány csökkenése. 33. Mik rohamivás egészségkockázatai? Alkoholfogyasztás, mely 0,08%-os véralkohol szintet eredményez. Egy alkalommal több mint 4 ital fogyasztása férfiaknál, több mint 3 ital fogyasztása nõknél, általában kb. 2 órán belül, 3-6-szorosára növeli az AMI kockázatát, 25 éves követéses vizsgálat 3,2-szeresére növelte a demencia kockázatát. Reverzibilis myocarditis, chr. esetben alkoholos cardiomyopathia. 34. Alkoholfogyasztás - összhalálozás közötti összefügg.: fordított U 35. Mi a metilalkohol mérgezés tünetei? Acut mérgezés: 8-36 órás lappangási idõ után dyspnoe, korai görcsök, látási zavarok, delírium, coma, n.opticus atrophiájamiatt tartós vakság. Chronicus mérgezés: perifériás polyneuritis, látótérkiesés, acusticus neuritis, Parkinson-syndroma. 36. Melyik metabolit jelenik meg a vizeletben idült metilalkohol-mérgezést követõen? 16 Hangyasav. 37. Hogyan mutatjuk ki a chronicus etilén-glikol mérgezést? A vér és a vizelet glikolsav tartalma nõ, a vizeletüledék oxálsav kristályokatmutat. 38. Mik az alkohol kontraindikációi? Akik nem tudják a fogyasztásukat korlátozni, terhességet vállalni kívánó nõk és terhes nõk, gyerekek és tizenévesek, alkohollal együtt kontraindikált gyógyszerek szedése, fogyasztást ellenjavalló betegségekben szenvedõk, figyelmet és koordinációt igénylõ tevékenységet végzõk (vezetésnél). 39. Sorolja fel aWHO szerint a fõ betegségterheket (3db), aWHO szerint! Dohányzás, alkohol fogyasztás, fizikai inaktivitás, hypertonia, magas cholesterinszint, elhízás. Ha hármat kérdez: Elhízás, alkohol, dohányzás. 40. Melyik a leggyakoribb kábítószer? Az 1. marihuána/cannabis (2. amphetamin, 3. opiátok, 4. cocain, 5. ecstasy). 41. Soroljon fel legalább 2 olyan felnõttkori kórállapotot, amelynek kockázati tényezõje a gyermekkorban elszenvedett tartósan rossz bánásmód! Egészségkockázati magatartás: dohányzás, elhízás, mozgáshiány alkohol, drogfogyasztás, depresszió, öngyilkossági kísérlet, promiszkuitás, nemi betegségek. Egészségi állapot: szívbetegség, daganatos betegségek, diabetes mellitus, csonttörések, májbetegségek fokozott kockázata, rossz általános állapot. 42. Epilepszia megelõzhetõ okaira 3-4 példa Elektrolit egyensúly felborulása, toxikus ártalmak (alkohol, drogok!), traumák (agyrázkódás), fertõzések (pl agyvelõgyulladás) 43. 2es típusú diabetes mellitus primer prevenciója: Elhízás, mint kockázati tényezõ kialakulásának megakadályozása (energiafelvétel kontrollálása – alacsony kalóriafelvétel, testsúly csökkentése) 44. Diabetes mellitus másodlagos prevenciója: Szûrõprogramok ->WHO ajánlás szerint 45 éves kor felett rendszeres éhgyomri vércukorszint-meghatározás. (Negatív eredmény esetén 3 évente ellenõrizni.) Már korábban elkezdeni és gyakrabban szûrni, ha: túlsúlyos, egyenesági rokonok között van cukorbeteg; van 4kg feletti súllyal született utódja; magas a trigliceridje; alacsony a HDL szintje. Betegség karbantartása, progresszió megelõzése: diéta, orális antidiabetikumok, inzulinpótló terápia. 45. Daganatprevenciós étrend: testtömeg fenntartása a BMI normál tartományában hízást elõsegítõ energiadús ételek, italok fogyasztásának korlátozása friss gyümölcsök, zöldségek, teljes kiõrlésû gabonafélék bõséges fogyasztása vörös húsok és tartósított húskészítmények fogyasztásának korlátozása alkoholfogyasztás mérséklése sós ételek és penészes gabonafélék, hüvelyesek fogyasztásának kerülése táplálékkiegészítõ nem szükséges (szükséges anyagokat az ételekkel bevinni) szoptatás ajánlott az anyáknak és a babáknak +fizikai aktivitás növelése, rendszeres testmozgás

2018.12.11. 15:20 asd

Pontbecslésnél veszünk egy véletlen mintát a populációból, számolunk az értékeik alapján egy átalagot - > pontbecslés. VISZONT! A pontbecslés eredménye szinte soha nem egyezik meg a valódi populációs értékkel - > MINTAVÉTELI HIBA. A pontbecslés elkerülhetetlen velejárója tehát a bizonytalanság. Sokszor megismételve a pontbecslést, kellően nagy elemszámú minták esetén a pontbecslések eloszlása a populációs átlag körül normál eloszlású lesz. A becsült statisztika mintavételi eloszlásának ismeretében meg tudjuk adni, hogy a pontbecsléstől milyen távol kell elmennünk a számegyenesen felfelé, illetve lefelé, ahhoz, hogy a tartomány 95%-os valószínűséggel tartalmazza a becsülni kívánt populációs paramétert. (=megbízhatósági tartomány). - > Az intervallumbecslés ezesetben 95%-os valószínűséggel tartalmazza a keresett populációs értéket, amire kíváncsi vagyok. - > Sokkal megbízhatóbb.

2018.12.11. 10:32 Sándor János

Környezetegészségtan 1. Mit nevezünk biotópnak? Az élettelen egységeket, pl. tó, barlang, öböl, biotópoknak nevezzük. 2. Mit nevezünk biocönózisnak? A biotópokban élõ növényi és állati társulásokat. 3. Mit nevezünk ökoszisztémának? A biotóp és a biocönózis funkcionális egysége. 4. Mit nevezünk producenseknek, konzumenseknek és reducenseknek? Producensek: azok az alacsony vagy magasabb rendû növényi szerveztek, amelyek a napfény energiája (fototróf), kémiai folyamatok energiája (kemotróf) segítségével, továbbá szervetlen C (autotróf), hidrogén (litotróf), N, S és P vegyületek felhasználásával nagy molekulasúlyú szerves anyagokat tudnak szintetizálni. Konzumensek: azok a szervezetek, akik nem állítanak elõ szerves anyagokat, hanem a producensek szerves anyagaiból táplálkozhatnak. Reducensek: azok a baktériumok és gombák, melyek a szerves anyagokat ismét szervetlen anyagokká bontják le, és ezzel a növények számára újból felvehetõ állapotba hozzák. 5. Mit nevezünk pozitív indikátornak az ökológiában? Szennyezés következtében kialakuló, nagyobb toleranciájú új fajok, amelyek egyedszámából következtethetünk a szennyezés mértékére. 6. Mik az üvegházhatást okozó gázok? A fosszilis tüzelõanyagok elégetése és a trópusi esõerdõk irtása miatt nagy mennyiségû többlet CO2 jut az atmoszférába. Egyéb gázok: CH4, O3, NOx, CFC (hidrofluorokarbon, kén hexafluorid) 7. Mely légszennyezõk járulnak hozzá az ózonréteg elvékonyodásához?Mi ennek a következménye? Melyik földrész/ország felett van? A klórozott fluorozott szénhidrogének (CFC) a sztratoszférában az ózonpajzs elbontását eredményezik. Az ózonpajzs elvékonyodásáért elsõsorban a freongázok felelõsek. Ezek a freonok a sztratoszférában UV-sugárzás hatására elbomlanak, a szabaddá váló Cl az ózont bontja. Egyéb kiváltó gázok: vízgõz, CO, CH4, N2O, mesterséges: CFC, HFC, PFC, SF6. A Föld felszínére jutó UV-sugárzás intenzitása megemelkedik, amely fokozza a bõrrák, a cataracta elõfordulását, az élõlényekre káros, pusztító hatású. Következménye a globális felmelegedés: a sarki jégsapkák elolvadnak, 1-2 m-rel megemelkedhetnek a tengerek, így az alacsonyabb fekvésû területeket víz fogja borítani, az éghajlati zónák északabbra fognak tolódni, amezõgazdasági területek eloszlásamegváltozik. (+ parazitavándorlás) 8. Melyik földrész felett van az ózonlyuk? Antarktisz 9. Sorolja fel az UV-B sugárzás hatását a bõrre! Melanoma malignum kialakulása, basalioma, dermatitis 10. Mely légszennyezõ anyagok keletkeznek az atmoszférában kémiai reakciók révén? Szulfátrészecskék, nitrátrészecskék. (+ PAN, O3) 11. A levegõ háttérszennyzettsége? Természetes: kozmikus por, talajok pora, vulkáni kitörések gázai, erdõ- és szavannatüzek égéstermékei, elhalt szervezetek gázalakú bomlástermékei. Mesterséges: közlekedés, ipari, háztartási tüzelés. 12. Sorolja fel, hogy a lakások levegõjében milyen egészségre ártalmas szennyezõanyagok lehetnek jelen? CO, CO2, NOx, SO2, SO3. 2 13. Mely betegségek fokozott elõfordulása hozható összefüggésbe a levegõ szennyezettségével? KALB, cardiovascularis betegségek (ISZB, szívelégtelenség, szívritmuszavar), daganatok, asthma 14. Mit jelent a KALB rövidítés, milyen betegségek tartoznak ide, mi a fõ kockázati tényezõi? Krónikus aspecifikus légúti betegség. Chronicus bronchitis, emphysema. Kockázati tényezõi: családi halmozódás, dohányzás, alkohol, porképzõdéssel járó munka, levegõ szennyezettsége, légúti infekciók- fõleg gyermekkorban. 15. Los Angeles szmog alkotói? PAN(peroxi-acetil-nitrát), H2O2, NOx, ózon 16. London szmog alkotói? SO2, korom 17. A savas esõk kialakulásában döntõ tényezõ? Nitrogén-oxid, kén-dioxid tartalma 18. Melyek a levegõben lévõ másodlagos részecskék? Szulfát részecskék és nitrát részecskék 19. Sorolja fel a környezet-egészségügyi szempontból legjelentõsebb levegõben lévõ részecskefrakció, a PM10 rövidtávú (akut) egészségkárosító hatásait! Ezek a természetes szennyezõ források (porok, pollenek, spórák, baktériumok, endotoxinok), lejutnak az alsó légutakba. Légzõszervi tünetek, a légzésfunkció csökkenése. Következõ betegségek tüneteit súlyosbítják: KALB, asthma, cardiovascularis betegségek (ISZB, szívelégtelenség, szívritmuszavar). Növekedés a gyógyszerhasználatok számában, légzõszervi és cardiovascularis betegségek miatti sürgõsségi ellátások és kórházi betegfelvételek számában, többlethalál. 20. Sorolja fel a környezet-egészségügyi szempontból legjelentõsebb levegõben lévõ részecskefrakció, a PM10 krónikus egészségkárosító hatásait! Növekedés a KALB incidenciájában, növekedés a cardiovascularis betegségek incidenciájában, növekedés az összes halálozásban, a KALB miatti halálozásban és a cardiovascularis betegségek miatti halálozásban. 21. Sorolja fel a környezet-egészségügyi szempontból legjelentõsebb levegõben lévõ részecskefrakció, a PM2,5 krónikus egészségkárosító hatásait! A diesel motorokból származó finom részecskék, PAHs valószínûleg humán carcinogének (IARC 2A). KALB és cardiovascularis betegségek kialakulása és progressziója, születéskor várható átlagos élettartam csökkenése (1- 2 év). 22. Milyen egészségkárosító hatása van a levegõ magas SO2-tartalmának? Bronchoconstrictio, asthmás betegeknél a tünetek súlyosbodása, a napi cardiovascularis és légzõszervi betegségek okozta halálozás növekedése, napi kórházi ellátások számának növekedése. 23. Mi a levegõt szennyezõ nitrogén-oxidok fõ forrása és milyen egészségkárosító hatásaikat észlelték? Forrásai: közúti jármûvek, mûtrágyagyártás, robbanóanyag-ipar. Akut hatásai: egészségeseknél légzésfunkció csökkenés (nagy koncentrációban), asthmás betegeknél a tünetek súlyosbodása (kisebb koncentrációnál), in vitro és in vivo vizsgálatokban akut gyulladást idéz elõ, károsan befolyásolja az alveolaris macrophagok mûködését. 24. Melyek az illékony szerves vegyületek (VOCs) forrásai? Kipufogógáz, mûanyagipar 25. Mely légszennyezõk tartoznak az illékony szerves vegyületek (VOCs) csoportjába? Alifás, aromás szénhidrogének, aldehidek, ketonok, szerves savak. 3 26. Sorolja fel az ózonexpozició rövidtávú egészségkárosító hatásait! Erõs nyálkahártya irritáció, fokozott nyálkahártya szekréció, mellkasi fájdalmak, gyulladásos mediátorok szekréciója (epithelialis sejtek, alveolarismacrophagok, neutrophil granulocyták) 27. Melyek POPs anyagok(perzisztens légszennyezõ)? Persistent organic pollutants (POPs): szerves anyagok, amik ellenállnak mind a kémiai, mind a biológiai lebomlásnak. Ennek okán perzisztálnak a környezetben, szétterjednek, akkumulálódnak az emberi és állati szövetekben, táplálékláncokban, és potenciális veszélyeket hordoznak az emberi egészségre nézve. Ilyen anyagok például: poliklórozott bifenilek (PCBk), DDT, dioxinok. 28. Mi az emisszió? A különbözõ forrásokból idõegység alatt a környezeti levegõbe bocsátott szennyezõanyagmennyisége. (g/óra, t/év) 29. Mi az imisszió? Transzmisszió + emisszió. A légszennyezõ anyagok koncentrációja a belégzési magasságban, ezzel az anyagmennyiséggel exponálódik az érintett egyén. Dimenziója: mg/m3. 30. Milyen demográfiai csoport van jobban kitéve a légszennyezés következtében kialakuló betegségeknek? Csecsemõk, gyerekek, keringési- és légzõszervi betegségben szenvedõk, idõsek. 31. Mik okoznak bõrrákot? UVB sugárzás, trihalometánok, arzén, ólom, higany, kadmium, kátrány, ásványi olajok, korom 32. Sorolja fel az ivóvíz általi arzén expozíció lehetséges következményeit! Hyperkeratosis, hyperpigmentosis, black foot disease, bõr-, tüdõ- és hólyagrák (IARC1). 33. Honnan származnak az ivóvizet szennyezõ trihalometánok és milyen egészségkárosító hatásuk lehet? Klórozási melléktermékek, huminsavak és klór reakciójából keletkeznek. Daganatos betegségeket okozhatnak (hólyag-, colon-, rectum-tumorok lehetõsége), IARC 2B kategória. IARC1: tüdõdaganat! 34. Milyen káros hatásaik lehetnek az ivóvízben lévõ fluoridoknak (5mg/l fölött és a 2 mg/l)? >2mg: foltos fogzománc, >5 mg: fogzománc leválás, csontváz deformitások. 35. Minek következtében alakulhatnak ki nagy koncentrációban csontvázdeformítások? Fluoriddal szennyezett ivóvíz esetén, ha a fluorid koncentrációja >5mg 36. Melyik ivóvízszennyezõ okoz krónikusan csontvázdeformitásokat? fluoridok 37. Mi a fluorprofilaxis lényege? A fluoridionok beépülnek a fogzománcba, és a fluoroapatit a demineralizációnak leginkább ellenálló kristályforma. Enzimméreg, így gátolja a tejsavas erjedést. Antisepticum, így akadályozza a plaque-okban elhelyezkedõ baktériumok szaporodását. A profilaxis lehet csoportos (ivóvíz, tej, só fluorozása) és lehet egyéni (fluortartalmú tabletták, paszták). 38. Mit jelentenek ezek a fogalmak: DMF, dent, caries-frekvencia, caries-indexek? A cariesbenmegbetegedett fogak regisztrálására használják. D= szúvas, F= tömött, M= hiányzik. DMF-szám egy személyre vonatkozik. DMF-index: vizsgált személyek összes DMF száma / vizsgált személyek száma, DMF-T index fogakra, DMF-S index fogfelszínekre vonatkozik. Caries frekvencia: carieses egyedek aránya 100 fõre vonatkoztatva adott idõpontban. 39. Milyen veszélyeket rejt vizeink detergensekkel történõ szennyezõdése? A felszíni és talajvizek habzása, a vízi ökoszisztéma egyes tagjainak pusztulása. A detergensek amosószerekben vannak adalékanyagokkal együtt. Az adalékanyagok az algák elszaporodását és az eutrofizációt segítik elõ. 4 40. Sorolja fel az ivóvíz szerves anyaggal történõ szennyezettségére utaló ionokat! Ammónium-szerves anyagok bomlásából, nitrit, nitrát-mûtrágyákból, >40mg/l methaemoglobinaemia-blue baby syndroma 41. Melyek az ivóvíz által terjesztett bakteriális fertõzések? typhus (Salmonella typhimurium), cholera (Vibrio cholerae), dysenteria (Shigella) 42. Vízzel leggyakrabban terjedõ vírus? Poliomyelitis, HAV, HEV, Coxsakie A és E. 43. Mely ivóvízben lévõ mikroorganizmusok okoznak dysenteriát? E. coli O157:H7, Vibrio cholerae, Salmonella typhi, Shigella dysenteria, Entamoeba hystolitica, Giardia intestinalis. 44. Melyek a leggyakoribb vízi protozoonok? Giardia intestinalis, Entamoeba histolytica, Criptosporidium parvum. 45. Melyek tartoznak az ivóvíz rutinvizsgálatához? nitrát meghatározás, nitrit meghatározás, a víz keménységének meghatározása 46. Mi okozza a vezetékes ivóvíz idõnként megfigyelhetõ barnás színét? A kicsapódott vas- és mangánhidroxidok, a vízvezeték faláról leváló vas- és mangánbaktérium telepek. 47. Melyek az ivóvíz fertõtlenítési módjai? forralás, átlászó víznél neomagnol tabletta/10l, zavaros víznél klór-mész 0,1g/10l majd 2 óra várakozás és fogyasztható 48. Mi tartozik a szerves oldószerekhez? aromás szénhidrogének (benzol, xilol, toluol); klórozott szénhidrogének (szén-tetraklorid), alkoholok, éterek, aldehidek, ketonok 49. Szerves oldószerek akut hatásai? Akut mérgezés: prenarkotikus tünetek, mozgáskoordinációs zavarok, eszméletvesztés. 50. Szerves oldószerek krónikus hatásai? Központi idegrendszeri hatások (pszichoorganikus szindróma:memóriazavar, csökkent intellektuális képesség, személyiségváltozások, depresszió), perifériás idegrendszeri hatások (paraesthesia, paralysis), dermatitis, karcinogén hatások, teratogén hatás 51. Melyek a bizonyítottan karcinogén vegyületek? IARC 1-es kategóriába tartozók: benzol –myeloid leukémia (arzén, kadmium, azbeszt, vinil-klorid is IARC 1, csak azok nem szerves oldószerek); (IARC 2A - valószínûleg: formaldehid – orr-garat, tetraklór-etilén – nyelõcsõrák, méhnyakrák, non-Hodgkin-ly; IARC 2B – lehetséges: diklór-metán – májrák, sztirol – leukaemia. ) 52. Krónikus expozició esetén melyik szerves oldószer okozhat embernél leukaemiát benzol 53. Sorolja fel a benzol myelotoxikus hatásait! lymphocytopenia granulocytopenia thrombocytopenia erythrocytopenia 54. Melyik metabolit okozza a benzol karcinogén hatását? Benzolepoxid 5 55. Melyek a foglalkozási benzolexpozíció hatásai? Myelotoxikus hatások (lymphocytopaenia, granulocytopaenia, thrombocytopaenia, erythrocytopaenia, pancytopaenia), karcinogén hatás (myeloid leukaemia). 56. Milyen benzol metabolit jelenik meg a vizeletben? Fenol és transz-transz-mukonsav. 57. Mi az expozíciós marker? Egy xenobiotikumnak vagy metabolitjának a koncentrációja egyes testfolyadékokban; a koncentráció határértéke alapján dõl el, hogy expozíciós markernek tekintjük-e. 58. Melyek a benzol, toluol, xilol biomarkerei? Benzol: transz-transz-mukonsav. Toluol: o-krezol. Xilol: o-, m-, p-metil-hippursav. 59. A mûanyaggyártás kapcsán használatos rákkeltõ vegyi anyagok: Akril-nitril; vinilklorid 60. Mely foglalkozási eredetû megbetegedés elõfordulásával számolhatunk PVC-gyártásban résztvevõ dolgozóknál? Aeroosteolysis; scleroderma; légzõszervi (Máj haemangiosarcoma nem jellemzõ) 61. Az alábbi, vizeletben is kimutatható vegyületek közül melyik jelez sztirol expozíciót? Mandulasav 62. Melyek a neurotoxikus anyagok? Pb, Hg, As; szerves oldószerek (benzol, toluol, xilol); peszticidek (klórozott szénhidrogének, foszfátok); gázok (CO2), tengeri toxinok. 63. Peszticidek csoportosítása kémiai szerkezetük alapján? klórozott szénhidrogének, szerves foszfát-észterek, N-metil-karbamátok, fenoxi alkánsavak, bipiridilek, piretroidok 64. Peszticidek felhasználása? mezõgazdaság, fertõtlenítés (épületek), tartósítás (faanyagok, festékek, ragasztók, kozmetikai termékek). Neurotoxikusak! 65. Hogyan hatnak a klórozott szénhidrogének? Az idegsejtek Na-csatornáját gátolják. Akutmérgezés: izomrángások, tremor, mozgás-, látás-, értelemzavar, légzésbénulás. Krónikus hatások: alvási zavarok, személyiség változások, végtagok tremora, testsúlycsökkenés, májbetegségek, karcinogén hatás. 66. Hogyan hatnak a szerves foszfátok? Irreverzibilisen gátolják az ACh-észteráz enzimet. Akut mérgezés: muszkarinszerû hatások (fokozott verejtékezés, fokozott nyálelválasztás, pupillaszûkület), nikotinszerû hatások (izomrángások, izomgörcsök, izomgyengeség), központi idegrendszeri hatások (beszédzavar, eszméletvesztés, légzésbénulás). Krónikus hatások: neurotoxikus hatások (beszéd- és látászavar, magatartás- és memóriazavarok, alsó végtag bénulása). 67. A peszticidek fõbb típusai közül melyek gátolják az acetilkolin-észteráz enzimeket? Szerves foszforsav észterek: irreverzibilis gátlás. N-metil-karbamátok: reverzibilis gátlás. 68. Milyen egészségkárosító hatásai lehetnek a fenoxi-alkánsav peszticideknek? Acut mérgezés során: dermatitis, conjuctivitis, pharyngitis, izomgörcsök. Chronicus mérgezés esetén: károsodott ízérzés, pajzsmirigy mûködési zavarok, ha dioxinnal szennyezettek, akkor a dioxinok által okozott krónikus hatások érvényesülnek. 6 69. A bipiridil herbicidek jellemzõi? A paraquat epitheliális toxin. Az I-es típusú pneumocytákat támadja, irreverzibilis tüdõkárosodást okoz. Akut mérgezés: kötõ-, és szaruhártyagyulladás, bõrelhalás, emésztõrendszeri gyulladás, máj-, és vesekárosodás. 70. Hogyan keletkeznek a dioxinok? Milyen egészségkárosodást okoznak? A legismertebb a TCDD-tetraklór-dibenzo-dioxin, nem kívánt melléktermékek a vegyiparban bizonyos termékek gyártásánál, klórozott vegyületek kémiai reakciói során keletkezik, ill. a szerves anyagok égetése során keletkezhet (szemétégetõk, ipari hulladékok, fáradtolajok, cigarettafüst, gépjármûvek kipufogógázai). Acut mérgezések ritkák: fejfájás, hányinger, rossz közérzet, chloracne, pigmentáció, májfunkció romlása. Chronicus hatások: chloracne, diabetes, vesekárosodás, születési rendellenességek, spermiumszám csökkése, csökkent fertilitás, endometriosis, immunrendszer csökkentmûködése. 71. Honnan származik a PCB expozició és mi ennek a következménye? Poliklórozott bifenilek kiváló elektromos szigetelõk, így transzformátorok, kondenzátorok és egyéb elektromos készülékekben alkalmazzák és felhasználják a festék, lakkiparban, jelen van a másolópapírban, tintákban ragasztókban. Elterjedtek az egész természetben: növényi olajokban, zsírokban, tejben, plazmában, zsírszövetben és anyatejben. GI behatolásuk van, esetleg a bõrön keresztül. A cytokróm P450-et gátolják, epén keresztül választódik ki. Acut tünetek ritkák: nyálkahártya irritáció, hányinger, hányás, chlorachne. Chronicus mérgezéshez még májfunkciós károsodás is társul. 1986-ban Yusho, 1979-ben Yucseng betegséget okozta (étolaj idézte elõ). 72. A Yusho betegség milyen szennyezéssel kapcsolatos? PCB expozíció következménye.1986-ban Yusho, 1979-ben Yucseng betegséget okozta. Étolaj idézte elõ, az elõbbi 2 betegséget. Tünetek: a bõr, a körmök, és az ajkak barnás elszínezõdése, chlorachnék, szemhéjoedema, átmeneti látás, hallás, érzészavarok, súlyvesztés, hypertriglyceridaemia, pozitív májfunkciós próbák. 1970-es években a gyártását beszûntették, mégis ma is nagy készletek maradtak fent. 73. Mi okozza az akrilszálak gyártásához használt akril-nitril monomer akut toxicitását? Az akril-nitrilbõl lehasadó cián-gyök; a monomerbõl keletkezõ tiocianát gyök 74. Humán karcinogénnek tekinthetõ-e az akril-nitril? Igen, mert krónikus expozíció esetén tüdõrákot okozhat. 75. Soroljon fel legalább 4, biológiai fegyver készítésére használható ágenst! Anthrax, pestis, fekete himlõ, tularémia, venezuelai ló encephalitis, haemorrhagiás lázak kórokozói, toxinok (botulinustoxin, Staphylococcus enterotoxin B–SEB) 76. Soroljon fel 4 afrikai eredetû haemorrhagiás lázat! Hantavírus, Krími-kongói, Dengue-láz,Marburg-,Ebola, Lassa-láz 77. Bioterrorizmusban használt inkapacitív ágensek? Venezuelai lóencephalitis, SEB (Staphylococcus enterotoxin B) 78. Milyen biológiai fegyver tartotta rettegésben az USA-t 2001. szeptember 11. után? Anthrax (tüdõ) 79. Anthrax terjedése? Állatról emberre (zoonosis): direkt kontaktus állatokkal, kontaminált vízzel, kontaminált talajon termelt növényekkel. Biológiai fegyveként használt spórák belégzésével (tüdõanthrax), bõrön keresztül, közvetlen érintkezés révén (bõranthrax), fertõzött étel vagy víz fogyasztásával (bélanthrax). 80. Két kórokozó, ami vegyi fegyverként letális járványt okozhat: Variola (feketehimlõ), Bacillus anthracis, Yersinia pestis 81. Hogyan terjed a pestis? rezervoár - patkány, vektor- bolha 7 82. Soroljon fel legalább öt módot a biológiai fegyverek elleni védekezésre Fizikális védelem: légzésvédelem megfelelõ filterrel ellátott maszkkal, bõrvédelem védõruházattal, kollektív védelem megfelelõen kialakított filterrel (HEPA) ellátott ventillációs rendszerrel rendelkezõ építményekben, jármûvekben. Egészségügyi ellátás: megelõzés (kemoprevenció, immunprevenció), diagnózis és kezelés megfelelõ kapacitással, biológiai támadásnál izoláció. Korai detektálás, dekontamináció, megfelelõ felvilágosítás és tréning, nemzetközi jogi és diplomáciai intézkedések, valamint hírszerzési tevékenység. 83. Hogyan számítjuk a BMI-t? A testtömeg kg-ban osztva a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. 84. BMI és mortalitás kapcsolata 20 alatt fordított arány, a BMI csökkenésével nõ amortalitás; 25 felett egyenes arány, a BMI növekedésével meredeken nõ a halálozás 85. Mi jellemzõ a nyugati bõséges táplálkozásra? Sok zsírt és cukrot tartalmazó energiadús ételek túlzott fogyasztása, komplex szénhidrátok (növényi táplálék) csökkent bevitele. 86. Milyen betegségek köthetõek az elhízáshoz? Coronária betegségek, cerebrovascularis betegségek (stroke), egyes daganatos megbetegedések (emlõ, endometrium, vese, colorectalis, pancreas, nyelõcsõ), 2. típusú diabetes mellitus, epekõ, caries, gyomorbélrendszeri megbetegedések, csont és ízületi megbetegedések. Továbbá az elhízás növeli ametabolikus szindróma, prosztata hyperplasia, embólia, thrombosis, köszvény, infertilitás, osteoarthritis, derékfájás, pszichiátriai kórképek, illetve terhesség, sebészeti beavatkozások szövõdményének a kockázatát 87. Soroljon fel 3 vizsgálatot, ami a kardiovaszkuláris kórképek kockázati tényezõit vizsgálja! BMI, RR-mérés, vérkép, haskörfogat (férfi<94cm, nõ<80 cm) 88. Soroljon fel szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó studykat! Framingham study (prospektív kohorsz vizsgálat), seven countries study (ökológiai korrelációs vizsgálat), hipotézis (a szív és érrendszeri betegségek kialakulása összefügg az életmóddal, különösen a táplálkozással). 89. Mi hozható közvetlen összefüggésbe a zsíros táplálkozással? Szív-érrendszeri megbetegedések, gyomor-bélrendszeri daganatok 90. A táplálékkal elfogyasztott zsírsavak hogyan befolyásolják a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát? Kockázatot csökkenti: cisz zsírsavak, egyszeresen telítetlen zsírsavak, linolsav, hal, halolajok (EHA, DHA). Kockázatot valószínûsíthetõen csökkenti: a-linolénsav, olajos magvak, fitoszterolok, folsav. Kockázat növelõ: telített zsírsavak, transz zsírsavak, túlzott só fogyasztás, túlzott alkoholfogyasztás. Kockázatot valószínûsíthetõen növeli: koleszterin, kávé. 91. Mi a kardiovaszkuláris betegségek diétás prevenciója? A dohányzás mellõzése, magas vérnyomás betegség adekvát kezelése, rendszeres testmozgás, optimális testsúly fenntartása, alacsony zsírtartalmú táplálkozás (fõleg állati eredetû telített zsírok fogyasztásának mérséklése), magas komplex szénhidrát tartalmú táplálkozás (teljes kiõrlésû gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök), alkoholfogyasztás csökkentése, napi sófelvétel redukciója max. 5g/nap só fogyasztása. 92. Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulását csökkentõ primer prevenció legfontosabb eszközei? Fokozott testmozgás, táplálkozás - linolsav, hal, halolaj (EHA, DHA), zöldségek, gyümölcsök, kálium, mérsékelt alkohol fogyasztása, dohányzás elhagyása, DM kezelése. 93. Sorolja fel a szív-érrendszeri betegségek 3 fõ rizikófaktorát! Dohányzás, magas vérnyomás, DM, elhízás, magas lipidértékek. 8 94. Milyen táplálkozási tényezõket ismer, amely csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát? Optimális testtömeg fenntartása, fizikai aktivitás, hízást elõsegítõ ételek, italok fogyasztásának korlátozása, fõleg növényi eredetû élelmiszerek fogyasztása, vörös húsok és tartósított élelmiszerek korlátozott fogyasztása, alkoholfogyasztás mérséklése, sós ételek és penészes gabonafélék és hüvelyesek fogyasztásának kerülése, a tápanyagszükségletek kielégítése az élelmiszerekbõl táplálék kiegészítõk nélkül, szoptatás, daganatos betegségek túlélõi a megelõzésre vonatkozó ajánlásokat kövessék. 95. Mik okoznak vastagbél és végbél daganatokat? Túlzott alkoholfogyasztás, sós ételek túlzott fogyasztása, grillezett ételek nagymértékû fogyasztása, állati zsírok (vörös húsok), nagy energiabevitel, (fõleg sok cukor), kevés testmozgás (elhízás), aflatoxin kontamináció. 96. Mi jellemzi az egészséges táplálkozást? Változatosság és mértékletesség jellemzi. Növényi eredetû élelmiszereken alapuló táplálkozás: >400g/nap friss zöldség és gyümölcs fogyasztása; teljes kiõrlésû gabonafélék, alacsony zsírtartalmú táplálkozás (max. 15-30%); kevesebb hozzáadott cukrot tartalmazó étel, ital; kevesebb só. 97. Elhízáshoz köthetõ betegségek: keringési bet., cukorbetegség, daganatok, csontritkulás. 98. Mi a PEM?Milyen tényezõk játszanak szerepet a protein energia malnutríció PEM kialakulásában? Protein energiamalnutritio, alultápláltság. Indikátorok: alacsony súlyú újszülöttek, magas csecsemõ és gyermek halálozás, antropometriai adatok, pszichoszociális fejlõdés visszamaradása. Megjelenési formái:marasmus (igen súlyos soványság, mennyiségi éhezés), Kwashiorkór (minõségi éhezés, súlyos soványság, ödéma, bõr és haj elváltozások, megnagyobbodott zsírmáj). PEM okai: szegénység, tudatlanság, az ismeretek hiánya, csökkent energiabevitel, fehérje és esszenciális aminosavak hiánya. 99. Mi a Kwashiorkór lényege? Minõségi éhezés, súlyos fokú fehérjehiány, súlyos soványság, ödéma, bõr és haj elváltozások, megnagyobbodott zsírmáj. 100. Mik a jódhiány tünetei? Terhes nõ esetében: Vetélés, koraszülés, magas perinatális halálozás, neonatális golyva, hypothyreodizmus, enyhe mentális retardáció, kreténizmus. Gyermek és serdülõkorban: mentális fejlõdés károsodása, testi fejlõdés visszamaradása, golyva, hypothyreosis. Felnõttkorban: mentális funkciók károsodása, golyva, hypothyreosis 101. Milyen veszélyeket hordozhat a terhes nõ jódhiányos állapota a születendõ magzat számára? Vetélés, koraszülés, magas perinatális halálozás, neonatális golyva, hypothyreodizmus, enyhe mentális retardáció, kreténizmus. 102. Mit nevezünk 1; 2; 3. fokú golyvának? 1. fokú: csak tapintással vagy a nyak hátrahajtásával látható. 2. fokú: oldalnézetben egyenes fejtartás mellett is látható. 3. fokú golyva: diffúzanmegnagyobbodott, minden oldalról feltûnõ pajzsmirigy hyperplasia. 103. Hogyan monitorozzák a jódhiányos betegségek kontroll programját? 1990-is a golyva prevalenciáját használták (TGP- total goitre prevalence), de ez kevésbé volt használható a jódozott só közvetlen hatásának mérésére. A vizelet jód meghatározása sokkal érzékenyebb indikátora az aktuális jódbevitel. A TGP még mindig hasznos indikátora a kontrol program hosszú távú hatásának megítélésében. Az iskolások közötti mintavétel a leghatásosabb és praktikusabb módja a jódhiányos betegségek monitorozásának. 104. Milyen tényezõk gátolják a táplálékban lévõ vas felszívódását? Vastelítettség a szervezetben, Ca (tej, sajt); fitátok és egyéb inozitol-foszfátok (korpafélék, gabonapelyhek, zab, fényezetlen rizs; tésztafélék, szójabab, bab, borsó), vaskötõ polifenolok (tea, kávé, kakaó, vörösbor). 105. A vegetárius táplálkozás miért jelent fokozott veszélyt a Fe hiányos anémiára? Mivel ez a táplálkozás a nem hem vasban gazdag. Hiányzik a hem vas bevitele, ami jobban felszívódik. 9 106. A legáltalánosabb táplálkozási hiánybetegségek jódhiány, A-vit hiány, D-vit hiány, vashiány 107. Melyek az A-vitamin hiány jellegzetes tünetei súlyos és kevésbé súlyos? Farkasvakság, xerophtalmia, végleges vakság, fokozott fogékonyság a fertõzésekre, fokozott morbiditás és mortalitás, csökkent fertilitás, anaemia fokozott kockázata, csökkent növekedés és fejlõdés. 108. Fejlett országokban gyakori az A vitamin-hiány.Miért? Mert a következõ táplálékokból keveset fogyasztanak: retinol=A-provitamin (máj, halmájolaj, tejtermékek), ßkarotinok (répa, sütõtök, sárga gyümölcsök, vörös pálma olaj). 109. Mi a retinoekvivalens? Az A-vitamin szükségletet retinoekvivalensekben fejezzük ki. Erre azért van szükség, mert a provitaminok különbözõ hatásfokban alakulnak át A-vitaminná. Napi ajánlás: ffi: 700, nõ: 600, terhes: 800, szoptató anya: 1000. 110. A fejlett világ államaiban hány százalékra tehetõ az ételmérgezésben fertõzöttek aránya? Az iparilag fejlett országokban az élelmiszerek okozta megbetegedések prevalenciája 5-10 % (inkább 30 %) 111. Soroljon fel az élelmiszerekben természetes tartalomként elõforduló mérgezõ anyagokat és azok káros hatásait! Mérgezõ gombákban falloin, amanitin, muszkarin, iboténsav található. Az amanitin leállítja a proteinszintézist, legtoxikusabb amájra. A csonthéjas gyümölcsök magjában cianoglikozidok találhatók, hidrolízisük során HCN keletkezik, ami gátolja a citokróm-oxidázt és ez kisgyermekkorban acut cianid mérgezést okoz (légzés, szívmegállás, coma). A cassava, és a brassica (káposztafélék) goitrogén, a pajzsmirigy mûködését gátolják. A spenótban, sóskában és rebarbarában lévõ oxálsav: gátolja a vasfelszívódást, vesekõképzõdéshez vezethet. A szolanin a burgonyában és a paradicsomban fordul elõ, kolinészteráz inhibitor. A tengeri toxinok: ciguatera toxin, saxitoxin (kagyló), tetrodotoxin (fugu) neurotoxinok, mérgezési tünetteik: érzészavar, izombénulás, légzésbénulás. Az aflatoxin szennyezheti a földimogyorót és a gabonaféléket, az Aspergillus termeli, genotoxikus, hepatotoxikus, nephrotoxikus, humán carcinogén (IARC1). 112.A brokkoli az alábbi fitokemikáliákat tartalmazza jelentõs mennyiségben: Szulforafan, indol-3-karbinol 113.Mi az Aspergillus flavus által termelt carcinogén anyag neve? Aflatoxin: szennyezi a földimogyorót és termékeit, gabonaféléket. Aflatoxin B1: geno-, hepato-, nephrotoxicus, humán carcinogén (IARC1 – hepatocelluláris carcinoma). AflatoxinM1 a metabolizmus során keletkeznek, a tejben, anyatejbenmutatható ki, humán carcinogén. 114.Mely vírusok okoznak gyakran élelmiszer-eredetû járványokat? HAV, Rotavírus, Calicivírus (Norwalk) 115.Akut hasmenést okozó kórképek+kórokozó 3! Salmonellosis (Salmonella sp.) Campylobacteriosis (Campylobacter sp.), Botulismus (Clostridium botulinum), Shigellosis (Shigella sp.), E. coli enteritis (Escherichia coli), Listeriosis (Listeria monocytogenes), Brucellosis, Yersiniosis (Yersinia enterocolitica), Toxoplasmosis (Toxoplasma gondii), Hepatitis A, Echinococcosis (Echinococcus), Trichinellosis (Trichinella spiralis), Amoebiasis (Entamoeba histolytica), Enteritis infectiosa 116.Írjon min. 2 példát toxikoinfekcióra! Az enterotoxint termelõ S. aureus, Clostridium perfingens, Clostridium botolinum, Bacillus cereus ételmérgezéseket okoznak. 117.Magyarországon mely állatok lehetnek fertõzöttek trichinellával? Általában vadon élõ állatok (vaddisznó, szarvas, medve, patkány), illetve elsõsorban sertés húsában találhatóak. 10 118.Milyen veszélyeket hordozhat az élelmiszerek antibiotikum tartalma? Gastroenteritis: saját flóra elpusztulása révén, antibiotikum rezisztens törzsek elszaporodása, antibiotikumallergia. 119.Mi okozza a giardiasist? Giardia intestinalis 120.A romlott tejben a metilénkék elszíntelenedését okozzák: a bakteriális reduktázok 121.Melyek a fõ élelmiszerbiztonsági veszélyek (tényezõk, nem etiológiai ágens)? Ha az ételeket a fogyasztás elõtt jóval elõbb elkészítik. Ha az elkészített ételeket túl sokáig olyan hõmérsékleten hagyják, ahol a baktériumok szaporodni tudnak. Ha nem megfelelõ a hõkezelés. Ha a megfõzött és nyers ételek közötti kereszt-kontamináció jöhet létre. Ha nem megfelelõ a személyi higiéné az ételek kezelésekor. 122.Soroljon fel öt elsõdleges védekezési módon a táplálkozás az élelmiszer okozta megbetegedések ellen! - Tartsa tisztán - Külön tárolja a nyers és a fõtt ételeket - Alaposan fõzzemeg/süsse át - Tartsa biztonságos hõmérsékleten - Használjon biztonságos vizet és nyersanyagokat 123.Soroljon fel legalább 4 példát a gastrointestinalis fertõzõ betegségek primer megelõzésére! Határértékek megállapítása, megfelelõ élelmiszerellenõrzõ rendszerek alkalmazása (HACCP), élelmiszeriparban, kereskedelemben, vendéglátóiparban dolgozók képzése, alkalmassági vizsgálata, lakosság egészségnevelése, hatósági ellenõrzés, surveillance rendszerek kidolgozása, alkalmazása, monitoring. 124.Soroljon fel legalább 4 példát a gastrointestinalis fertõzõ betegségek secunder megelõzésére! A megbetegedés jelentése. Járványügyi vizsgálat. Intézkedések a további megbetegedésekmegakadályozására: élelmiszer kivonása a forgalomból, élelmiszeregység bezárása, védõoltás, antibiotikum profilaxis az exponáltaknak, betegek elkülönítése, fertõtlenítés, intézményekben felvételi zárlat, kórházakban látogatási tilalom. 125.A HACCP rendszer: Tudományos eredményeken alapuló, szisztematikus eljárások, melyek azonosítják a specifikus veszélyeket, és az ellenõrzésükhöz szükséges módszereket, hogy az élelmiszerek biztonságát szavatolják. A HACCP egy eszköz, mellyel felbecsülhetjük a veszélyeket és ellenõrzõ rendszereket állíthatunk fel. A HACCP a megelõzésen alapul és nem a végtermék ellenõrzésében bízik. Az élelmiszerláncminden egyes lépésének szigorú monitorozásával és ellenõrzésével kevesebb az esély a különbözõ veszélyek keletkezésére. 126.A HACCP rendszer 7 alapelve: A lehetséges veszélyekmegállapítása. A kritikus pontok megállapítása. A kritikus határértékek megállapítása. Felügyelõ/monitoring rendszerek felállítása a kritikus pontokon. Helyesbítõ tevékenységekmeghatározása. A HACCP rendszer hatékony mûködésének bizonyítása. Dokumentáció létrehozása. 127.Milyen állapotok hajlamosítanak D-vitamin hiányra? Malabsorptios szindróma, krónikus vesebetegség, hosszú ideig tartó „napfény-megvonás” 128.Milyen megbetegedés kialakulásához vezet a D-vitamin hiány? Gyermekkorban: rachitis, felnõttkorban: osteomalacia. 129.Mibõl és hogyan keletkezik a szervetlen D-vitamin? A bõr 7-dehidrokoleszterin-tartalma UV-sugárzás hatására kolekalciferollá, D3-vitaminná alakul. Ez a vesében alakul majd 1,25-dihidroxi kolekalciferollá, azaz „aktív szerré”. 11 130.A májrák okai: HBV, HCV, aflatoxin, alkohol 131.Toxikológia fogalma A kémiai anyagok élõ szervezetekre kifejtett káros hatásainak tanulmányozása, és azokmegjelenési valószínûségének becslése. 132.NOAEL jelentése No Adverse Effect Level, azaz megfigyelhetõ káros hatást nem okozó szint. Az a legmagasabb vizsgált expozíciós szint, amely az exponált populációban statisztikai értelemben nem növeli meg jelentõsen a káros hatások gyakoriságát vagy súlyosságát (a megfelelõ kontrollcsoporthoz képest). Determinisztikus hatás esetén határozzák meg (sztochasztikus hatásnál egymaximális koncentráció van megadva, amit nem haladhatmeg). Figyelembe kell venni az átlagos koncentrációt és a csúcskoncentrációt is. 133.Melyek a kémiai anyagok biotranszformációjában szerepet játszó metabolikus reakciók fõ típusai? Metabolizmus: detoxifikáció (toxikus anyagból nem toxikus metabolit), bioaktiváció (nem toxikus anyagból toxikus metabolit) I. típusú reakciók: oxidáció (CYP450 mediálta reakciók, nem CYP450 mediálta reakciók), redukció (azo vegyületek, nitrát-nitrit), hidrolízis (észterek, amidok, epoxidok). II. típusú reakciók: konjugáció (glükuronid, glutation, szulfát, N-acetil, metil, aminosav). 134.Benzpirén metabolizmusa? Nem detoxifikálódik, hanem bioaktiválódik és epoxi formában toxikus 135.A toxinok célszerv szerinti csoportosítása, legalább 5! Neurotoxin, hematotoxin, nefrotoxin, hepatotoxin, kardiotoxin, pulmonális toxin, metabolikus toxin, endokrin toxin, dermatotoxin, reproduktív toxin, genotoxin, karcinogén, teratogén. 136.Sztochasztikus hatások? Nincs küszöbdózis, a dózis emelésével a biológiai hatás kialakulásának a gyakorisága nõmeg. 137.Determinisztikus hatás? Van küszöbdózis és e felett a dózis emelésével 1 bizonyos hatás SÚLYOSSÁGA nõ meg 138.Melyik interakcióra jellemzõ, hogy az együttes hatás egyenlõ a hatások összegével? Additív. 139.Fizikai munkahelyi ártalomból mik a leggyakoribbak? Zaj okozta halláskárosodás, helyileg ható vibráció okozta betegség, egésztest-vibráció okozta, túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott, ionizáló sugárzás által okozott, UV, infravörös és egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott, elektroophtalmia okozta betegségek.. · zúzódás, vágás, amputáció, leesés, elcsúszás, derékfájdalom, carpal-tunel sy. 140.Mit nevezünk respirábilis poroknak? 1-5 mikrométeres nagyságú szemcsék. 141.Mi okozhat pneumoconiosist? Kristályos szilícium, talcum, Be, Al, Co, W, Ti, korund, karborund, Fe. 142.A szilikózis pathomechanizmusa? Kvarctartalmú por belégzése, amely tüdõben lerakódik, macrophagok fagocitálják. Anyagcsere változást eredményez, és lizoszómamembránt károsítja. Az anyagcsere változások révén újabb immunsejteket vonzanak, kötõszövetes rostok lerakódásához, majd granuloma képzõdéshez vezet. A lizoszóma membrán károsodása révén sejtkárosító enzimek szabadulnak fel, amelyek szintén hozzájárulnak a kötõszövetes lerakódáshoz, és sejtburjánzást okoznak, mindezek révén granuloma kialakul. A góc körül tüdõtágulat, perifokális emphysema jön létre, majd a tüdõ progrediáló kötõszövetes átalakulása, amely a légutak, erek, nyirokerek deformálódását okozza és így a keringés és a légzés súlyosan károsodik. 12 143.Azbeszt által létrehozott kórképek? Azbesztózis (tüdõfibrózis), jóindulatú mellhártyagyulladás, mellhártyafoltok, tüdõ- és gégerák, mesothelioma. 144.Milyen munkásokban jelentkezik a byssinosis? Gyapotmunkások, a gyapotpor belégzése révén, textil iparban dolgozóknál. Monday morning cough. 145.Milyen egészségkárosodáshoz vezet a krónikus berillium expozíció? Fáradékonysággal, fogyással, köhögéssel járó tüdõgranulomatosis, amely amáj, a lép és a bõr egyidejû granulomatosisa kísér. 146.Melyek a lokális vibráció egészségkárosító hatásai? Kisebb frekvencia (<70Hz) à ízületeket, csontokat károsítja, míg a nagyobb frekvencia (70Hz<) a lágyrészekre terjed, ereket és idegeket is károsítja. Érelváltozások: Raynaud syndroma (hideg és mozgás által kiváltott ischaemiás epizódok a kézujjakban). Mozgásszervi elváltozások: könyökízület arthrózisa, kéztõcsontok asepticus necrozisa, vállízület elváltozása. Érzõ idegi elváltozások: plexus brachialis, n. ulnaris, n. radialis laesiója. 147.Milyen egészségkárosító hatása van az egésztest vibrációnak? Neurotikus zavarok (alvási zavarok, fejfájás, szédülés), gerinc spondylosisa, visceroptosisok. 148.Milyen karcinogén az ionizáló sugárzás? Fizikai (pajzsmirigy, nyirok, emlõ, bõr, tüdõ). Nincs direkt bizonyíték. Szöveti sugárérzékenység: nyirok, fvs, GIT, ivarszervek, bõr, ér, máj, kötõszövet, izom, ideg. 149.Melyek a radioaktív sugárexpozició biológiai hatásait meghatározó tényezõk? Áthatoló képesség, sugárzás minõsége, ionizációs sûrûség, idõfaktor, anyagcsere és hõmérséklet, O2 hatása. 150.Mi az elnyelt dózis (D) egysége? Elnyelt dózis: tömegegységben elnyelt energia: Gray. 151.Mi az egyenértékû dózis és mi az egysége? Az egészségkárosító hatás megítélése azonos dózis mellett. 152.Melyek az akut ionizáló sugárzást követõen kialakuló sugárbetegség tünetei? Akut sugárbetegség: kezdeti (1Gy<): hányás, étvágytalanság, fejfájás, levertség, mozgáskordinációs zavar; lappangó (2-3 Gy-4-4 hét), kritikus (10Gy): magas láz, petechia,vérkép elváltozás, immunkárosodás, 3-4Gy-60 napon belül halál 153.Soroljon fel legalább 5 db tüdõrákot okozó munkahelyi szennyezõt! Alumíniumgyártás, széngáz- és kokszgyártás, vas- és acélipar, hematit felszín alatti bányászat radon expozícióval, nukleáris ipar, arzén, azbeszt, bisz-klorometil-éter, krómvegyületek, mustárgáz, nikkel, korom, vinil-klorid. 154.Milyen foglalkozások vezetnek daganatos megbetegedésekhez? (3 db) Alumínium gyártás, cipõgyártás és –javítás, széngáz- és kokszgyártás, bútoripar, vas- és acélipar, bõripar, izopropil-alkohol-gyártás, nukleáris ipar + egyéb, ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyek (radiológia, egészségügy) 155.Milyen szervek daganatos megbetegedését válthatja ki a foglalkozási eredetû arzén expozició? Tüdõ, bõr, hólyag 156.Milyen daganatos megbetegedést válthat ki a foglalkozási eredetû vinil-klorid expozició? Máj, tüdõ, agy, leukaemia, lymphoma. 13 157.Mi a tünete az idült dekompressziós aeropathiának? Encephalopathia 158.Mi a rekompressziós beavatkozás lényege dekompressziós aeropathia kapcsán? Az acut tüneteketmutató egyént barokamrában ismét nyomás alá kell helyezni és a nyomást a beteg állandó felügyelete mellett fokozatosan csökkenteni. Ha ez nem sikeres hélium-oxidot alkalmazunk. 159.Melyek a foglalkozási betegségek megelõzésének lépései? Fokozott ellenõrzés, rendszeres monitorozás, egyéni védõeszközök, higiénés intézkedések, rendszeresebb mintavételezés, korai diagnosztikai módszerek, dolgozók klinikai vizsgálatának ismétlése, további esetek kialakulásának megakadályozása, dolgozós egészségének megtartása. 160.Sick building syndrome Egy kórokilag és tünetileg is rendkívül heterogén tünetcsoport, melyet az a gyakorlati megfigyelés fûz össze, hogy bizonyos épületekhez (többnyire légkondicionált irodaházakhoz) köthetõ. Feltételezett okai: nem megfelelõ szellõztetés, beltéri légszennyezés (épület és berendezési tárgyak anyagaiból), kültéri légszennyezés bejutása, nem megfelelõ páratartalom stb. Tünetei lehetnek: nyálkahártya-irritáció, idegi hatás, asztma-szerû tünetek, bõrproblémák, emésztési panaszok, stb 161.Milyen egészségkárosító hatása lehet a zajnak? Átmeneti vagy végleges halláskárosodás, szívritmuszavar, magas vérnyomás, emésztési panaszok, rossz étvágy, fejfájás, alvászavar, halláscsökkenés, fülzúgás 162.Milyen frekvenciájú hangok észlelésében jelentkezik halláskárosodás zajártalom következtében? Magas 4000-6000 Hz-es hangtartományban. 163.Mit fejez ki a phon? A szubjektív hangérzést jelenti. 164.Mit fejez ki a decibel? A hangnyomás szintet. 165.Mi a decibel skála felsõ határa? A kellemetlenségi küszöb, mely konvencionálisan 120 decibel. (elméleti határ: 194 dbel) 166.Jellemezze az ideiglenes halláskárosodást! Tartós, intenzív hangbehatásra alakul ki. Pihentetés után a hallóképesség helyreáll. Percenciós halláscsökkenés a magasabb frekvenciákon (3000-4000 Hz). Mértéke elérheti a 40-50 dB-t. Az expozíció megszûnését követõen fokozatosan visszaalakul. Szubjektív panaszok: fülzúgás, teltségérzés. 167.Jellemezze a maradandó halláskárosodást! Oka a tartósan ható 85 dB feletti hangerõ. Halláskárosodás: percepciós és kezdetben a magas hangok károsodása érzékelhetõ (az audiogram jellegzetes: 4000 Hz-en van a károsodás maximuma. A zajexpozícióban eltöltött idõ növekedésével folyamatosan progrediál, és a percepciós halláscsökkenés átterjed az alacsonyabb frekvenciákra (beszédfrekvenciákra). A halláscsökkenés szimmetrikus és irreverzibilis. 168.Melyek a legfontosabb szerves ólomvegyületekek és ezek hol fordulnak elõ? Ólomtetraetil, ólomtetrametil, motorbenzinben. 169.Foglalkozási ólomexpozíciók: akkumulátorgyártás, használt akkumulátorok szétszerelése, szárazelemgyártás, hegesztés 170.Sorolja fel a környezeti ólom expozicíó fõ forrását! Üzemanyag, ólomgõz (akkumlátorgyárból), ivóvízvezeték, élelmiszerek (szennyezõ források közelében termesztett zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, konyhai edények, élelmiszeripari berendezések), talaj felsõ rétegében lévõ ólom -> ivóvíz, ólomtartalmú festékek maradványai. 14 171.Honnan származik az élelmiszerek ólomszennyezettsége? Szennyezõ források közelében termesztett zöldségek gyümölcsök, gabonafélék; konyhai edények, élelmiszeripari berendezések. 172.Miért jelent fokozott veszélyt a gyermekeknél a szervezetbe jutó ólom, vagy vegyületei: Mert az ólom abszorpciója: fõként légutak (20-50%); kisebb rész GIT (15%, gyerekeknél ez több: 30-50%!!) 173.Az ólom hol halmozódik fel a szervezetben? A lágy szövetek közül: csontvelõ, vese, máj, idegrendszer. A keményszövetek közül: csontok, köröm, haj. 174.Mire hat az ólom? gátolja az eritrociták plazmamembránjában a Na-K-ATPáz enzimet 175.Az ólomexpozició laboratóriumi kimutatásának lehetõségei? A vér ólomkoncentrációjának mérése. delta-amino-levulinsav a vizeletben. Cink-protoporfirin. 176.Sorolja fel az idült ólommérgezés laboratóriumi tüneteit! Hypochrom anaemia basophil szemcsézettségû vvt-k megjelenésével, nõ a vér ólomtartalma, vizelettel fokozottan ürül ólom, delta-amino-levulinsav, koproporfirin-3. 177.Acut ólom expozíció tünete? Ólomcolica, encephalopathia. 178.A krónikus ólomexpozíciónak milyen következményei lehetnek? Chronicus szövõdmény: veseelégtelenség, magas vérnyomás, fejlõdési rendellenességek, lehetséges humán karcinogén (IARC2B). Központi idegrendszeri hatások: intellektuális képesség csökken személyiség változás, motoros idegrendszer károsodása, izomgyengeség, perifériás idegbénulás. 179.Melyek az akut higanymérgezés jellegzetes klinikai manifesztációi? Acut: légzési nehézség, bronchitis, pneumonia, oedema pulmunom, tremor - ez alapján lehet kimutatni. 180.Melyek a krónikus higanymérgezés jellegzetes klinikai manifesztációi? Tremor mercurialis (remegés, ami az ujjaktól indul és ráterjed a karra, esetenként a lábat is érinti), erethismus mercurialis (éles hangulatváltozások,izgatottság, sírórohamok, koncentráció súlyos zavara). 181.Mi okozta a Minamata-betegséget és mik a tünetei? A táplálékkal a szervezetbe jutottmetil-Hg okozza. KIR hatások: homályos látás, ujjak, ajkak, nyelv bénulása, a látótér beszûkül és vakság, nagyothallás és hallásvesztés, mozgás koordináció zavara; fejlõdési rendellenességek. 182.Elsõsorban, mire hatnak a szervezetbe jutott Hg – vegyületek? KIR-re (+vese, légzõrendszer, vvt) 183.Mi a jelenlegi álláspont az amalgám tömésekbõl kiszivárgó Hg egészségkárosító hatása vonatkozásában? Epidemiológiai vizsgálatok nem erõsítették meg a tömésekbõl származó Hg egészségkárosító hatását. 184.Milyen élelmiszerben halmozódik fel a legtöbb Hg? A szennyezett felszíni vizekben, ennek következtében a legtöbb a halakban. 185.Akut kadmiummérgezés: oedema pulmonum, pneumonia („fémláz”) 186.Mi okozza a chr. kadmiumexpozíciót követõ csontrendszeri elváltozásokat? A vesetubulosok károsodása miatt nagy mennyiségû ß2-mikroglobulin, Ca, P, glükóz, albumin és transzferrin vesztés történik. Csontritkulást, csontlágyulást okoz. 15 187.Mi az itai-itai betegség? Cadmiummal szennyezett rizs fogyasztása (0,6-2mg/kg), következménye a csonttörések fokozott gyakorisága és a csontvázdeformitások kialakulása. 188.Kadmium krónikus hatásai? Vesekárosodás, csontritkulás, csontlágyulás, itai itai- betegség, emphysema, bronchitis, tüdõrák (IARC1). 189.Milyen humán karcinogén IARC beosztás szerint a kadmium és vegyületei? IARC1: bizonyítottan humán karcinogén a tüdõrák szempontjából. 190.Sorolja fel a nikkel által okozott leggyakrabban betegségeket! Allergia, kontakt ekcéma, légzõszervi tumorok. 191.Milyen egészségkárosodáshoz vezethet a krónikus nikkel-expozíció? Anaemia, májkárosodás, IDR-tünetek, 4-33év látencia idõ után az orr, orrmelléküregek és a tüdõ cc-ját okozza. 192.Milyen arányban áll a fémek elõfordulási gyakorisága a toxicitásukkal? A ritkábban elõforduló fémek toxicitása lényegesen nagyobb az általánosan elterjedteknél. Fordított arány állapítható meg a gyakoriság és a toxicitás között. 193.Bizonyítékokon alapuló orvoslás lényege Napjainkban az egyéni és az informális kollektív tapasztalatból származó kvalitatív tudás kiegészül formális, empirikus kutatásból származó kvantitatív jellegû tudásból. Releváns, hiteles, az egyéni döntéshozatalt támogató, naprakész tudásgyûjtemények 194.Milyen karcinogén az ionizáló sugárzás? pajzsmirigy, nyirok, emlõ, bõr, tüdõ 195.Üvegházhatást okozó gázok: vízgõz, CO2, NO2, fluorozott üvegházhatású gázok(hidrofluorokarbon, kén hexafluorid), metán 196.Szerves foszfátok, klórozott szénhidrogének: =peszticidek. festékek, alapozók, neurotoxikusak 197.Melyik metabolit jelenik meg a vizeletben idült metilalkohol mérgezést követõen? Hangyasav. 198.Hogyan mutatjuk ki a chr. etilén-glikol mérgezést? A vér és a vizelet glikolsav tartalma nõ, a vizeletüledék oxálsav kristályokatmutat. 199.Mi a metilalkohol mérgezés tünetei? Acut mérgezés: 8-36 órás lappangási idõ után dyspnoe, korai görcsök, látási zavarok (hóesés-szerû kép), delírium, coma, n.opticus atrophiája miatt tartós vakság. Chr. mérgezés: perifériás polyneuritis, látótérkiesés, acusticus neuritis, Parkinson-syn. 200.Hogyan csíramentesíthetõek a hõre érzékeny anyagok? Autoklávozás, hõlégsterilizálás, gázsterilizálás, plazmasterilizálás, gamma-sugárzás.

2018.12.11. 10:28 Sándor János

1 EPIDEMIOLÓGIA ALAPJAI 1. Epidemiológia fogalma? Az epidemiológia az egészséggel kapcsolatos, a népesség szintjén tapasztalható jelenségeket és az elõfordulásukat befolyásoló tényezõk kapcsolatát vizsgáló tudomány. 2. Mivel foglalkozott az epidemiológia a 19. sz. végén és a 20. sz. elején? Az mikrobiológia új, forradalmi felfedezéseinek köszönhetõen járványtannal, fõleg a bakteriális eredetû megbetegedésekkel 3. Mivel foglalkozott az epidemiológia a 20. sz. második felében? Klinikai vizsgálatokkal, leíró prognosztikai tanulmányokkal és diagnosztikai kutatásokkal. 4. Egészségmonitorozás fogalma? Az egészségmonitorozás alatt a népegészségügyi szempontból fontos adatok folyamatos és szisztematikus gyûjtését, értékelését, valamit a kapott adatok döntéshozókhoz illetve a közvéleményhez továbbítását értjük. 5. Mik az Evidence Based Medicine fõbb jellemzõi? Bizonyítékon alapuló orvoslás. Az orvoslás születése óta bizonyítékokon alapul, az adott beteg gyógyításakor az elõzõ betegek révén szerzett általános tudást hasznosítja. Napjainkban az egyéni és az informális tapasztalatból származó kvalitatív jellegû általános tudás fokozatosan kiegészül formális, empirikus kutatásból származó kvantitatív jellegû tudással. 6. Mit nevezünk incidenciának? Incidencia = új esetek száma / érintett populáció létszáma x konstans. Az epidemiológiában incidenciának nevezzük az adott populációban adott idõtartam alatt elõforduló új esetek (pl. megbetegedés) gyakoriságát, ahol az új esetek száma és az érintett népesség száma ugyanarra az idõszakra vonatkozik. (Egyszerûbben: a friss esetekre vonatkoztatottmorbiditás.) 7. Milyen paramétert becsül a kumulatív incidencia (KI) az epidemiológiában? Az abszolút kockázatot becsli. Relatív gyakoriság. Értéktartománya: 0-1 vagy 0-100%. Közvetlenül ritkán mérhetõ. KI=n/N, ahol n az új esetek száma és N a kockázatnak kitett populáció nagysága a megfigyelés kezdetén. (A jelenségnek a populációban T idõ alattmegtett útja.) 8. Milyen paramétert becsül az incidencia sûrûség (IS) az epidemiológiában? Az abszolút veszélyt becsli. Van dimenziója: 1/idõ. Értéktartománya 0- . Általában n/10k személy-év formában. IS=n/M, a kockázatnak kitett populációban a megfigyelt személy-idõ egységére (M) esõ új esetek száma (n). Incidencia sûrûség = bomlási állandó. (A jelenség terjedésének pillanatnyi sebessége.) 9. Milyen esetekben javasolt az egészséggel kapcsolatos jelenségek gyakoriságának jellemzésére a kumulatív 10. incidencia mutatót használni? Akut állapotokban (pl.: járványkitörés, thrombolysis infarctus kezelésre) a kimeneteli események idõben halmozódnak, minden beteget lehet követni a kérdéses rövid idõszak alatt. Ebben az esetben a kumulatív incidencia a választandó gyakorisági mutató, amellyel az abszolút kockázat becsülhetõ. 11. Mikor alkalmazzák az incidencia sûrûség típusú incidencia mutatót? Krónikus állapotokban (pl.: dohányzás, hipertónia kezelésére) a kimeneteli események idõben eloszlanak, a követés hossza önkényes. Ebben az esetben az incidencia sûrûség a választandó gyakorisági mutató, amellyel az abszolút veszély becsülhetõ. 12. Hogyan diagnosztizálható az idõskori krónikus betegségek incidenciája? Ebben az esetben az incidencia sûrûség a választandó gyakorisági mutató, amellyel az abszolút veszély becsülhetõ. 2 13. Mi a prevalencia? Relatív gyakoriság. A friss és régi esetekre vonatkoztatott morbiditás, adott idõpontban az összes betegre vonatkozó morbiditási viszonyszám. Értéktartománya: 0-1 vagy 0-100%. Keresztmetszeti kép a populációról. P=n/N, ahol n az adott pillanatban az adott betegségben szenvedõk száma a populációban, N pedig az érintett populáció nagysága az adott pillanatban. (Egyszerûbben: egy adott idõben az összes megbetegedés az egész populációra vonatkoztatva.) 14. Mitõl függ a prevalencia? Mennyi új beteg, mennyi halott, mennyi gyógyult, meddig áll fenn a betegség. 15. Milyen két alapvetõ formája van a kockázati mutatónak? Hányados mutatók (relatív kockázat becslése- KIH, relatív veszély becslése- ISH)), különbségi mutatók (járulékos kockázat/veszély becslése- KIK). 16. Az alábbiak közül melyik kapcsolati mutatónak van mértékegysége: kumulatív incidencia hányados, kumulatív incidencia különbség, incidencia sûrûség hányados, incidencia sûrûség különbség? Az incidencia sûrûség különbségnek van csak! 17. Mit mérnek/becsülnek az epidemiológiai tanulmányok? Kapcsolati mutatókat: hányados mutatók (relatív kockázat becslése- KIH, relatív veszély becslése- ISH)), különbségi mutatók (járulékos kockázat/veszély becslése- KIK). Származtatott kapcsolati mutatók: etiológiai hányad (járulékos kockázati hányad) ETH=(KIexponáltak-KInem exponáltak)/KIexponáltak=(KIH-1)/KIH, populációs etiológiai hányad (populációs járulékos kockázati hányad, PETH). 18. Milyen alapvetõ kérdésekre keresi a választ az etiológiai vizsgálat? Az etiológiai vizsgálatok egy expozíció és egy betegség kialakulásának kockázata közötti kapcsolat erõsségét becslik. Az etiológiai kutatás oksági kutatás, a kutatási kérdés: van-e, és ha igen, milyen erõs a kapcsolat az expozíció és megbetegedés kockázata között. Addicionális további kérdés, hogy vannak-e olyan tényezõk, amelyek ezt a kapcsolatot módosítják. Két csoportja van a vizsgálatoknak: deskriptív és analitikus. Etiológiai vizsgálatra pl.: John Snow study 19. Deskriptív etiológiai vizsgálatok jellemzõi? Általában a jelenség elõfordulási gyakoriságának tér- és idõbeni eltéréseit vizsgálja. Nincs mód a determinánsok és a jelenség kapcsolatának igazolására. Hipotézisekhez vezethet. Általában aggregált adatokat használ. Kik, hol, mikor szenvedték el a vizsgált jelenséget, de nem ad válasz a miért-re? 20. Mi az orvosi gyakorlat szempontjából releváns, vizsgálható kutatási kérdés az intervenciós (prognosztikus) kutatásokban? Mennyivel csökkenti/növeli egy adott betegnél egy adott beavatkozás egy esemény bekövetkeztének valószínûségét. 21. Mi az orvosi gyakorlat szempontjából releváns, vizsgálható kutatási kérdés a diagnosztikus kutatásokban? Mi a valószínûsége egy adott betegség fennállásának az adott klinikai és kockázati profilú betegnél. 22. Az adatforrás szerint alapvetõen milyen két nagy csoportja van az epidemiológiában alkalmazott adatoknak? Deskriptív és analitikus 23. Mi a keresztmetszeti vizsgálat? A deskriptív etiológiai vizsgálat egyik formája; egyidõben felméri a megbetegedés(ek) és az expozíció(k) prevalenciáját. Ebbõl oksági következtetést nem vonhatunk le, mert az expozíciónak az etiológiában és a betegséglefolyásban is lehet szerepe (nem tudjuk) és nem áll rendelkezésünkre infó a feltételezett determináns és a betegség idõbeli kapcsolatáról. 24. Mi az ökológiai hiba? A populációs szintû összefüggés egyéni szintre történõ kiterjesztése. 3 25. Melyek analitikus etiológiai vizsgálatok?Mit mérnek? Kohorsz vizsgálatok és az esetkontroll vizsgálat. Rizikófaktor(ok) és jelenség(ek) közötti asszociációt vizsgálják. 26. Mit vizsgál a kohorsz? Egy betegségtõl mentes vizsgálati populációból indul ki, egy kezdeti keresztmetszeti vizsgálatban felméri az expozíciós státuszt, majd követi a résztvevõket és megfigyeli a vizsgált esemény bekövetkeztének gyakoriságát az exponáltak és a nem exponáltak körében. A populáció, ahonnan az esetek származnak, megegyezik a vizsgált populációval. Azaz az expozíció eloszlását a forráspopulációban teljes körûen felmérik. Prospektív vizsgálat! 27. Mi jellemzõ a kohorsz tanulmányokra? Analitikus etiológiai vizsgálat. Prospektív vizsgálat. Incidenciák, hányadosuk és különbségükmérhetõ. Zárt populáción vagy dinamikus forráspopuláción is alapulhat. Alkalmas ritka expozíció vizsgálatára. Ritka betegségek vizsgálatára nem alkalmas. Nagyon költséges. Egy bizonyos expozíció kapcsolata többféle betegséggel vizsgálható (a marginális költség csökkenthetõ). Pl.: Framingham Vizsgálat, Rotterdam Vizsgálat. 28. Mit vizsgál az esetkontroll vizsgálat? Kiindul egy beteg csoportból és egy kontroll csoportból, mely reprezentálja a populációs idõt ahonnan a betegek származnak. Az expozíció esélyét hasonlítja össze a két csoportban. Az esélyhányados a relatív veszélyt becsli. Fõ jellemzõ: az expozíció eloszlását a forráspopulációban nem teljes körûen méri fel, csak egy mintán (kontroll csoport). Retrospektív vizsgálat! 29. Mik az esetkontroll vizsgálat jellemzõi? Ugyanazt a jelenséget vizsgálja, mint a kohorsz vizsgálat. Retrospektív vizsgálat. Ha jól tervezik és hajtják végre, akkor az esélyhányados megegyezik azzal az incidencia sûrûség hányadossal, amelyet akkor kaptunk volna, ha a forráspopulációban egy kohorsz vizsgálatot végeztünk volna. Alkalmas ritka betegségek vizsgálatára. Nem alkalmas ritka expozíció vizsgálatára. Egy bizonyos betegségnek többféle feltételezett kockázati tényezõvel való kapcsolatát is vizsgálhatja. Pl.: Hill and Doll: Smoking and lung cancer. 30. Milyen kapcsolati (kockázati) mutató számítható egy eset-kontroll vizsgálatban? Esélyhányados 31. Miért van szükség a kontrollra az eset-kontroll vizsgálatban? Az eset-kontroll vizsgálat nem az egész populáció expozíció-eloszlását térképezi fel (mint a kohorsz), hanem csak egy mintáért – ez a minta a kontrollcsoport. A kontroll reprezentálja a populációt, ahonnan a betegcsoport származik. 32. Melyik epidemiológiai vizsgálat alkalmas ritka kockázati tényezõ vizsgálatára? Kohorsz vizsgálat. 33. Milyen vizsgálattal vizsgáljuk a ritka expozíciókat? Kohorsz. 34. Esetkontroll és kohorsz vizsgálat összehasonlítása Mindkettõ analitikus vizsg. Eset kontroll: beteg és eg. csoportból indul ki, és vizsgálja az expozícióval való összefüggésüket. Retrospektív. A kohorsz a populációból indul ki, felméri az exp statust és követi õket. Prospektív. 35. Melyek az epidemiológiai vizsgálat módszerével kapcsolatban támasztott legfontosabb követelmények? Tárgya releváns, specifikus, hiteles (belsõ, külsõ), hatékony. 36. Torzítások? Kiválasztási hiba, megfigyelési hiba. 4 37. Kiválasztási hiba jellemzése! Kohorsz vizsgálatban a csoportba sorolás nem független a betegség (expozíciótól független) kockázatától, illetve eset-kontroll vizsgálatban nem független az expozíciós statustól. 38. Megfigyelési hiba jellemzése! Az expozíció és/vagy a kimenetel és/vagy a zavaró tényezõk nem megfelelõ alapossággal, pontossággal történõ mérése. 39. Mik a zavaró tényezõk? A megfigyelt összefüggésért olyan tényezõ tehetõ felelõssé, amely összefüggésben van az expozícióval, a kimenetel független kockázati vagy preventív tényezõje és nincs benne az oksági láncban. 40. Zavaró hatás kezelése? Megelõzés (korlátozás, megfeleltetés, randomizáció), korreláció az elemzésben (rétegzett elemzés, regressziós elemzés). 41. Mikor hiteles egy vizsgálat belsõleg? A vizsgált személyekre hiteles, ha nincs szisztematikus hiba (a vizsgált személyekre hiteles). 42. Mi a vizsgálat külsõ hitelessége? A tudomány absztrakt tudás megszerzésére törekszik (helytõl, idõtõl független). Ezzel szemben a tapasztalás (a vizsgálat) hely és idõfüggõ. Általánosítás: a folyamat az egyedi megfigyeléstõl, tudástól a tudományos ismeret felé. 43. Igaz-e az a megállapítás, hogy a korrekt statisztikai analízisnek nagy jelentõsége van a torzítások kivédésében? Igen 44. Lehetséges-e csökkenteni egy vizsgálat eredményeinek a torzítását a minta elemszámának növelésével? igen 45. Mi tartozik a szisztematikus hibába? Kiválasztási hiba, megfigyelési hiba, zavaró tényezõk, torzítás (?) 46. Mi igaz a p értékre: a null-hipotézis és a p érték viszonya? A null-hipotézis elleni bizonyíték erõsségének mutatója. Minél kisebb, annál erõsebben mond a vizsgálatunk ellen a null-hipotézisnek. A szignifikancia szint tetszés szerinti. Kis vizsgálatok ritkán eredményeznek alacsony pértéket. Nagy vizsgálatokban a null-hipotézisben definiált értéktõl igen kis mértékben eltérõ becsült mutató esetén is kicsi lesz a p-érték. A p-érték semmit sem mond a kérdéses mutató (statisztikai) nagyságáról, ezért a megbízhatósági tartomány sokkal informatívabb. Ha kisebb mint 0.05, akkor ellentmondás van a nullhipotesisse. Ha P<0,05 à nullhipotézis ellen bizonyíték, szignifikáns! Ha p>0,05 à nullhipotézis mellett bizonyíték, nem szignifikáns! 47. Miért kell korra standardizálni az SHA-t? A nyers halálozási arányszám függ a kormegoszlástól. Összehasonlításuk félrevezetõ lehet. A korspecifikus halálozási arányszámok páronkénti összehasonlítása veszõdséges. Amegoldás standardizálás korra: a kormegoszlás módosítása a standardnak megfelelõen, módosított összefoglaló arányszám számítása (súlyozott átlag, dimenziója 1/év), az összehasonlítás így már valid és egyszerû. 48. SHA alkalmazási köre? Nagy népességcsoportok, pl. egész országok esetén a kisebb csoportokban egyetlen haláleset is jelentõsen befolyásolja. Összehasonlítható két vagy több ország azonos idõpontban, két vagy több különbözõ év ugyanabban az országban. Elsõsorban leíró jellegû tanulmányokban. 49. Milyen halálozási mutatót kapunk indirekt standardizálással? Standardizált halálozási hányadost! 5 50. Mit ad meg a standardizált mortalitási hányados? Az SHH dimenzió nélküli törtszám. A vizsgált népesség halálozását a referencia (standard) népességhez viszonyítva jellemzi. SHH=1 (vagy 100%), a halálozás gyakorisága azonos. SHH<1, a halálozás kevésbé gyakori, mint a standard népességben. SHH>1, a halálozás gyakoribb, mint a standard népességben. A vizsgált népesség a viszonyítási népesség része. 51. Mit ad meg a standardizált mortalitási hányados? Egy lakosságcsoport tényleges halálozását viszonyítja a várt halálozáshoz. 52. SHH alkalmazási köre? Kisebb népcsoportok (megyék, városok, sõt akár egy üzem dolgozói). Sokkal kevésbé érzékeny, mint az SHA. Az elemzés lehetséges céljai: egyszerre több haláloki csoport vizsgálatával a magas halálozással járó betegségcsoportok azonosítása, egy kiemelt halálok vizsgálatával a kockázatfokozódás igazolása. Analitikusabb jellegû, mint az SHA. 53. A nyers halálozási arányszám Argentínában 8,75/1000 férfi, míg Svédországban 11,51. Ezek szerint melyik országban kedvezõtlenebb a halálozási helyzet? Nem összehasonlítható,MERT ezek nyers adatok, nem standardizáltak, összehasonlításuk félrevezetõ lehet! Csak standardizált adatok összehasonlítása ad valid eredményt! 54. A standardizált halálozási hányados egy megyében 110% -nak adódott úgy, hogy a strandard az országos átlagos halálozás volt.Mit jelent ez? SHH>1, a halálozás gyakoribb, mint a standard népességben, magasabb az adottmegyében a halálozás. 55. Hogyan nevezi a demográfia a népesség kor és nem szerinti összetételét szemléltetõ ábrát? Korfának. 56. Mivel mutatható ki a csecsemõhalálozás? Korspecifikus standardizált halálozási arányszámmal 57. Milyen két alapvetõ módszere van az epidemiológiai vizsgálatoknak? Kockázati tényezõk azonosítása, veszélyeztetett csoportok azonosítása. 58. Melyik a legismertebb elektronikai adatforrás, amely az európai államok standardizált mortalitási mutatóit is tartalmazza? HFA (Health for All) 59. Mit nevezünk morbiditásnak? Megbetegedettek száma/ 100000 lakos/ év 60. Mit nevezünk mortalitásnak? Az adott betegségben meghaltak száma/ 100000 lakos. 61. Mi a letalitás? Halálozás % a betegek körében. 62. Mi az infekciozitás? Fertõzõdés % az exponáltak körében. 63. Mit nevezünk rejtett morbiditásnak? A népességbõl kiválogatni azokat, akik valószínûleg betegek. A rejtettmorbiditás felderítése a szûrõvizsgálatok célja 64. Mit nevezünk korspecifikus morbiditásnak? A gyakorlatban fontos lehet a betegség elõfordulásának ismerete különbözõ korú lakosság körében, erre szolgál a korspecifikus morbiditási viszonyszám, melynek kiszámítása azonos amorbiditási viszonyszáméval, 6 azzal a különbséggel, hogy a számlálóban csupán egy meghatározott korcsoport (pl. 0-3 évesek) betegei szerepelnek, míg a nevezõben ugyanezen korcsoport tagjainak évközépi összlétszáma. 65. Mi az idõelõny torzítás? A túlélési idõtartam szisztematikus meghosszabbodása. (A korai dg látszólagmeghosszabbítja a túlélést, akkor is, ha a kezelés eredménytelen.) 66. Mi a szenzitivitás? A valódi pozitív eredmények elõfordulási gyakorisága. Valódi pozitív/(valódi pozitív + fals negatív) x 100. 67. Mi a specificitás? A valódi negatív eredmények elõfordulási gyakorisága. Valódi negatív/(valódi negatív + fals pozitív) x 100. 68. Definiálja a pozitív prediktív értéket a szûrõvizsgálatokra vonatkozóan! A valódi pozitív eredmények aránya az összes pozitív eredményhez képest. Valódi pozitív/(valódi pozitív + fals pozitív) x 100. 69. Definiálja a negatív prediktív értéket a szûrõvizsgálatokra vonatkozóan! A valódi negatív eredmények aránya az összes negatív eredményhez képest. Valódi negatív/(valódi negatív + fals negatív) x 100. 70. Mi az eredmények hatékonysága? (valódi pozitív + valódi negatív)/ összes vizsgálati szám x 100. Valamennyi korrekt eredmény elõfordulási gyakorisága. 71. Említsen minimum 2 olyan népegészségügyi problémát, ami az EU tagállamaira általában jellemzõ! DM, AMI, stroke ) 72. Soroljon fel 3 vizsgálatot, ami a kardiovaszkuláris kórképek kockázati tényezõit vizsgálja! Framingham, seven countries, MRFIT 73. Említsen min. 2 olyan népegészségügyi problémát, ami az EU tagállamaira általában jellemzõ! DM, AMI, stroke 74. Nevezzen meg két olyan epidemiológiai mutatót, amely általában fordítottan arányos a jövedelemmel! mortalitás, (morbiditás?) 75. Melyek az epidemiológiai vizsgálat módszerével kapcsolatban támasztott legfontosabb követelmények? tárgya releváns specifikus, hiteles (külsõ, belsõ) hatékony. 76. Egészség determinánsok: Genetikai / biológiai tényezõk, életmód, környezet, egészségügyi rendszer, egyéb (jövedelmi tám, társadalmi tám.) 77. Milyen az arány a várható átlagéletkor és az abszolút jövedelem között? Minél magasabb az abszolút jövedelem, annál jobbak az egészség mérõszámai. Minél magasabb az abszolút jövedelem, annál jobbak a morbiditás és a mortalitás mérõszámai. 78. Populációs szinten alkalmazandó szûrési kritériumai: Reprodukálható, szenzitív, specifikus; biztonság és elfogadhatóság; gyors és könnyû kivitelezhetõség; olcsóság 79. Szûrõ tesztek jellemzõi: Kezdeményezõje a szûrést szervezõ vizsgáló, a részvétel önkéntes (nem a „betegek” jönnek). Gyorsan kivitelezhetõ, egyszerûmódszereket alkalmaz. Elkülöníti a valószínûleg beteg és valószínûleg nem beteg személyeket. 7 A FERTÕZÕ BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA 1. Védõoltások relatív kontraindikációi Lázas betegség, immunológiai károsodás, súlyos oltási szövõdmény korábbi elõfordulása, terhesség (elsõ trimeszterben csak a legindokoltabb esetben végezhetõk oltások, élõvírust tartalmazó vakcinák nem adhatók), koraszülöttek, splenectomizáltak, vakcina bármely összetevõjével szembeni túlérzékenység, hiperszenzitív/anafilaxiás reakciók, immundeficienciában, malignus betegség következményes immunszuppressziójánál. 2. Melyik betegség teljes eradikációja valósult meg századunkban?Melyik folyik napjainkban? Teljesen: feketehimlõ (még régebben), poliomyelitis (2002), folyik: kanyaró 3. Melyik az a védõoltás, amelynek beadása kötelezõ, ha olyan országokba utaznak, ahol a betegség endemiás v.epidémiás? Sárgaláz. (Theiler f. 17 D törzset tartalmaz) 4. Szúnyog a vektora: Sárgaláz 5. Meningitis elleni védõoltások è Haemophilus influenzae b elleni (Hib) kötelezõ oltás 2, 3, 4, 18 hónaposan. è Neisseria meningitidis ellen -> Poliszacharid vakcina > 2. év – bivalens (ac), tetravalens (ACW135Y) konjugált vakcina <2 év alatt (c szerotípus ellen) ->Mikrobiológiai laboratóriumok azonmunkatársainak, akik - purulens meningitisben, septikaemiában szenvedõ betegek liquorát és/vagy haemokultúráját rendszeresen vizsgálják. - a N. meningitidis törzsek további részletes vizsgálatával rendszeresen foglalkoznak. ->Fertõzõ agyhártyagyulladásos betegek ellátására kijelölt kórházi fertõzõ és/vagy intenzív osztályok munkatársainak, akik ezen betegek ellátása révén fokozott expozíciónak vannak kitéve. 6. A meningitis epidemica járványtana: Kórokozója a Neisseriameningitidis. Fõként a 15 évesnél fiatalabbakban. Lappangási ideje 2-10, általában 3-4 nap. Sürgõsséggel is jelentendõ („Meningococcus okozta megbetegedés” néven). Laboratóriumi vizsgálat kötelezõ (steril liquor, vérminta). Contagiositási index 0,1 %. Kötelezõ védõoltás nincs (csak ajánlott), kiv. laboratóriumi dolgozók. 7. Van-e a B szerocsoportba tartozó Neisseria meningitidis ellen védõoltás? A és C ellen már van, B ellenmég csak tesztelés alatt. (Tehát: nincs) 8. Mit nevezünk afrikai meningitis övnek? Afrika Szahara alatti területeit (Nigeria, Burkina Faso, Mali, Niger) – a járványos meningitis szempontjából legkritikusabb területek. 9. Haemophilus influenzae (purulens meningitis) járványtana Többnyire 4-5 évesnél fiatalabb gyermekekmegbetegedése. A téli-tavaszi hónapokban a leggyakoribb. A kórokozó „b” szerotípusa okozza. Lappangási idõ: 2-4 nap. A kezdeti felsõ légúti hurutos folyamathoz magas láz és fokozódó meningealis izgalmi tünetek társulnak. Jelentendõ, laborvizsgálat kötelezõ. 10. Milyen úton történik a meningitis purulenta fertõzés terjedése és kik azok, akik a fertõzést terjesztik? Fertõzés forrása: A beteg vagy a kórokozó-hordozó személy. Terjedési mód: Cseppfertõzés, fertõzött kórházi légtérben porfertõzés, kontakt úton orr-, torok-, köldökváladékkal, fertõzött kézzel, fertõzött ápolási kellékek és mûszerek útján, újszülötteknél anyától, szülõutakon való áthaladás közben. Haematogen szóródás távoli 8 gennyes gócokból (septicaemia), közeli gócok átterjedése (mastoiditis, otitis media, melléküreg-gyulladások). Traumák esetében közvetlen fertõzés (koponyatörés stb.). 11. Meningitisre mi hajlamosít? Kockázati tényezõk: nasopharyngealis hordozó állapot, csökkent immunitás, együttes fertõzés jelenléte, környezeti tényezõk, demográfiai tényezõk, szociológiai és gazdasági tényezõk. 12. Mik a cholera elleni védõoltások? Az orális cholera-vakcinák: Jelen pillanatban három olyan orális cholera-vakcina elérhetõ, amelyek biztonságosnak, hatékonynak és immunogénnek bizonyultak. Ezeket a vakcinákat több országban forgalmazzák, és fõleg utazóknak ajánlják, de járványok esetén is alkalmazzák azokat. Az egyik vakcina az O1 szerocsoportú V.cholerae teljes sejtjét elölt formában és a cholera toxoid tisztított rekombináns B-alegységét tartalmazza (WC/rBS). Van egy olyan változat, amely nem tartalmazza a toxoid B-alegységét, ezt csak Vietnámban alkalmazzák. A harmadik típusú orális vakcina élõ, attenuált, genetikailag módosított V.cholerae O1 törzset tartalmaz (CVD 103 HgR). 13. Hogyan kontrollálják az enterális megbetegedések terjedését? A betegség megelõzése és kontrollja függ: a személyi higiénés gyakorlattól, a rendelkezésre álló ivóvíz mennyiségétõl, minõségétõl, az élelmiszer biztonságtól, a közegészségi infrastruktúra állapotától. 14. Az E. coli törzsek jellemzése során mit jelentenek az EPEC, ETEC, EIEC, EHEC, EAEC rövidítések? Enteropathogen (EPEC)/salmonellosisszerû/, Enterotoxint termelõ (ETEC)/choleraszerû/, Enteroinvazív (EIEC)/dysenteriaszerû/, Enterohaemorrhagiás (EHEC), Enteroaggregatív (EAEC) 15. A gastrointestinalis fertõzõ betegségek primer megelõzésére Környezet-egészségügyi: megfelelõ infrastruktúra kiépítése, szennyvíz és hulladékok biztonságos elhelyezése, tiszta ivóvíz biztosítása, élelmiszerbiztonság. Személyi higiéné: kézmosás, ne igyon nem kezelt ivóvizet, ne egyen olyan élelmiszert, amely szennyezett lehet. 16. A gastrointestinalis fertõzõ betegségek szekunder megelõzésére Járványügyi vizsgálatok. Betegek be- és kijelentése. Betegek elkülönítése, kezelése. Laboratóriumi vizsgálat kötelezõ (felszabadító vizsgálat). Ha a beteg kórokozó ürítõ, 0-6 éves közösségbe nem mehet, illetve nem dolgozhat „veszélyeztetett munkakörben” (gyermekközösség, élelmiszer-elõállítás, feldolgozás). Betegekkel érintkezetteket járványügyi ellenõrzés alá kell vonni. Felvételi zárlat gyermekközösségekben, kórházakban. 17. Mi a teendõje syphilises beteg észlelése esetén? / Elõször is: nem lefeküdni vele - Sári megfontolandó tanácsa!! :D / Stádiumfüggõ kezelés, BNGI-ben. Penicillin (penicillinG, procain-penicillin, erythromycin, azithromycin, doxycyclin). Gondozás: szûrés (kontaktus, terhesek, STD betegek), szerológiai követés (1. év negyedévente, 2.év félévente), záróvizsgálat 2. év (belgyógyászat, szemészet, neurológia, liquor). Nemi beteg gondozó, bejelentés, kezelés, kontroll. 18. Nevezzen meg min. 4 szexuális úton terjedõ fertõzõ vírusinfectiot! HSV, HIV, HPV, HBV 19. Mik a HIV tünetei, stádiumai? Tünetek: láz, megnagyobbodott nyirokcsomók, pharyngitis, ízületi és izomfájdalom, levertség, bõrtünetek (maculopapulosus kiütések, roseoliform kiütés, utricaria, monocutan ulceratio), idegrendszeri tünetek (fejfájás, perifériás neuropathia, Guillain-Barre szindróma, meningoencephalitis, érzészavarok), GIT tünetek (hasmenés, hányinger, hányás), légzõszervi tünetek (köhögés). Stádiumai: 1. szakasz: inkubációs idõ, 3-4 hét 2.szakasz: ált tünetek, gen. nycs. megnagyobbodás, kanyarószerû kiütések. 1-2hét 3. szakasz: krónikus tünetmentes szak, 3-8 év 4.szakasz: tünetes HIV: 1 hónapnál tovább tartó hasmenés, láz, fogyás, nycs megnagyobbodás, övsömör, szájpenész 5. szakasz: AIDS betegség: Kaposi sarcoma, gombás bõrfertõzés, tüdõgyulladás. 9 20. Az AIDS / HIV átvitelének a módja? Szexuális kontaktus (homo- és hetero-), vér és vérkészítmények, injekciós tûk, fecskendõk, vertikálisan. 21. Mi a HIV fertõzés verifikációs vizsgálata? Szerológia (ELISA), molekuláris biológia (PCR, Western blot), sejttenyészetben (cytopathiás hatás, vírusizolálás). Tesztanyagok: vér, nyirokcsomó, csontvelõ, lép, sperma, cervicalis és hüvelyváladék, nyál, könny. 22. Milyen betegségek utalhatnak AIDS-re? (min. 4) Candidiasis, extrapulmonalis cryptococcosis, CMV infekció, HSV infekció, Kaposi sarcoma, Mycobacterium avium és kansasii betegségek, Pneumocystis carinii fertõzés, progresszív multifokális leukoencephalopathia, agyi toxoplasmosis. 23. Sorolja fel az AIDS betegséget kísérõ daganat típusokat! Kaposi sarcoma, Non-Hodgkin limphoma, primer agyi lymphoma, invazív cervixcarcinoma 24. Milyen védelmi intézkedéseket ismer a vértranszfúziók biztonságossá tételére? Vér- és plazmakészítmények szerológiai vizsgálata, alvadási faktor koncentrátumok hõkezelése, donor-szûrés anamnézis alapján. 25. HBV átvitelének módjai és labordiagnosztizálása?

2008.05.03. 23:54

Ingyen SMS küldés!

2007.08.08. 15:32

Csá!Naon faxa az oldalad!!!!!!!!! Niki

2007.08.06. 17:54

http://s3.bitefight.hu/c.php?uid=26648

2007.08.06. 17:54

http://s3.bitefight.hu/c.php?uid=26648

2007.06.17. 11:34

ok megnézem az oldaladat

2007.05.09. 08:19

Hello! Nagyon király a oldalad!!! Csak így tovább. Nézz be hozzám is mert most újúlt meg és mostantól balesetekkel foglalkozik. Van egy csomó kép ahogy Ferrari -k, Lamborghini-k, Bugatti-k, stb... összevannak törve. Lépj be!! www.luxcars.gportal.hu

2007.04.02. 21:00

oksa Orsi vagyok

2007.04.02. 20:59

jah,bocska elírtam

2007.04.02. 20:57

Köccke!És nyugoddtan írd ki a neveted,nem harapok!

2007.04.02. 20:55

Csá!!!Naon fasza az oldal!   Egy lány

2007.03.18. 09:38

Köccke TOMolop

2007.03.18. 09:38

Nagyon fasza az oldal!   TOMolop

2007.03.07. 20:17

Jóvan nem kell leírni hússzor  Domcsika

2007.01.30. 14:49

Jó az oldal! Lukács Dániel www.horcrux.gportal.hu

2007.01.30. 14:49

Jó az oldal! Lukács Dániel www.horcrux.gportal.hu

2007.01.30. 14:49

Jó az oldal! Lukács Dániel www.horcrux.gportal.hu

[32-13] [12-1]