Krnyezetegszsgtan
1. Mit neveznk biotpnak?
Az lettelen egysgeket, pl. t, barlang, bl, biotpoknak nevezzk.
2. Mit neveznk biocnzisnak?
A biotpokban lõ nvnyi s llati trsulsokat.
3. Mit neveznk koszisztmnak?
A biotp s a biocnzis funkcionlis egysge.
4. Mit neveznk producenseknek, konzumenseknek s reducenseknek?
Producensek: azok az alacsony vagy magasabb rendû nvnyi szerveztek, amelyek a napfny energija
(fototrf), kmiai folyamatok energija (kemotrf) segtsgvel, tovbb szervetlen C (autotrf), hidrogn
(litotrf), N, S s P vegyletek felhasznlsval nagy molekulasly szerves anyagokat tudnak szintetizlni.
Konzumensek: azok a szervezetek, akik nem lltanak elõ szerves anyagokat, hanem a producensek szerves
anyagaibl tpllkozhatnak. Reducensek: azok a baktriumok s gombk, melyek a szerves anyagokat ismt
szervetlen anyagokk bontjk le, s ezzel a nvnyek szmra jbl felvehetõ llapotba hozzk.
5. Mit neveznk pozitv indiktornak az kolgiban?
Szennyezs kvetkeztben kialakul, nagyobb tolerancij j fajok, amelyek egyedszmbl kvetkeztethetnk
a szennyezs mrtkre.
6. Mik az veghzhatst okoz gzok?
A fosszilis tzelõanyagok elgetse s a trpusi esõerdõk irtsa miatt nagy mennyisgû tbblet CO2 jut az
atmoszfrba. Egyb gzok: CH4, O3, NOx, CFC (hidrofluorokarbon, kn hexafluorid)
7. Mely lgszennyezõk jrulnak hozz az zonrteg elvkonyodshoz?Mi ennek a kvetkezmnye?
Melyik fldrsz/orszg felett van?
A klrozott fluorozott sznhidrognek (CFC) a sztratoszfrban az zonpajzs elbontst eredmnyezik. Az
zonpajzs elvkonyodsrt elsõsorban a freongzok felelõsek. Ezek a freonok a sztratoszfrban UV-sugrzs
hatsra elbomlanak, a szabadd vl Cl az zont bontja. Egyb kivlt gzok: vzgõz, CO, CH4, N2O,
mestersges: CFC, HFC, PFC, SF6. A Fld felsznre jut UV-sugrzs intenzitsa megemelkedik, amely fokozza a
bõrrk, a cataracta elõfordulst, az lõlnyekre kros, pusztt hats. Kvetkezmnye a globlis
felmelegeds: a sarki jgsapkk elolvadnak, 1-2 m-rel megemelkedhetnek a tengerek, gy az alacsonyabb
fekvsû terleteket vz fogja bortani, az ghajlati znk szakabbra fognak toldni, amezõgazdasgi terletek
eloszlsamegvltozik. (+ parazitavndorls)
8. Melyik fldrsz felett van az zonlyuk?
Antarktisz
9. Sorolja fel az UV-B sugrzs hatst a bõrre!
Melanoma malignum kialakulsa, basalioma, dermatitis
10. Mely lgszennyezõ anyagok keletkeznek az atmoszfrban kmiai reakcik rvn?
Szulftrszecskk, nitrtrszecskk. (+ PAN, O3)
11. A levegõ httrszennyzettsge?
Termszetes: kozmikus por, talajok pora, vulkni kitrsek gzai, erdõ- s szavannatzek gstermkei, elhalt
szervezetek gzalak bomlstermkei.
Mestersges: kzlekeds, ipari, hztartsi tzels.
12. Sorolja fel, hogy a laksok levegõjben milyen egszsgre rtalmas szennyezõanyagok lehetnek
jelen?
CO, CO2, NOx, SO2, SO3.
2
13. Mely betegsgek fokozott elõfordulsa hozhat sszefggsbe a levegõ szennyezettsgvel?
KALB, cardiovascularis betegsgek (ISZB, szvelgtelensg, szvritmuszavar), daganatok, asthma
14. Mit jelent a KALB rvidts, milyen betegsgek tartoznak ide, mi a fõ kockzati tnyezõi?
Krnikus aspecifikus lgti betegsg. Chronicus bronchitis, emphysema. Kockzati tnyezõi: csaldi
halmozds, dohnyzs, alkohol, porkpzõdssel jr munka, levegõ szennyezettsge, lgti infekcik- fõleg
gyermekkorban.
15. Los Angeles szmog alkoti?
PAN(peroxi-acetil-nitrt), H2O2, NOx, zon
16. London szmog alkoti? SO2, korom
17. A savas esõk kialakulsban dntõ tnyezõ?
Nitrogn-oxid, kn-dioxid tartalma
18. Melyek a levegõben lvõ msodlagos rszecskk?
Szulft rszecskk s nitrt rszecskk
19. Sorolja fel a krnyezet-egszsggyi szempontbl legjelentõsebb levegõben lvõ rszecskefrakci, a
PM10 rvidtv (akut) egszsgkrost hatsait!
Ezek a termszetes szennyezõ forrsok (porok, pollenek, sprk, baktriumok, endotoxinok), lejutnak az als
lgutakba. Lgzõszervi tnetek, a lgzsfunkci cskkense. Kvetkezõ betegsgek tneteit slyosbtjk: KALB,
asthma, cardiovascularis betegsgek (ISZB, szvelgtelensg, szvritmuszavar). Nvekeds a
gygyszerhasznlatok szmban, lgzõszervi s cardiovascularis betegsgek miatti srgõssgi elltsok s
krhzi betegfelvtelek szmban, tbblethall.
20. Sorolja fel a krnyezet-egszsggyi szempontbl legjelentõsebb levegõben lvõ rszecskefrakci, a
PM10 krnikus egszsgkrost hatsait!
Nvekeds a KALB incidencijban, nvekeds a cardiovascularis betegsgek incidencijban, nvekeds az
sszes hallozsban, a KALB miatti hallozsban s a cardiovascularis betegsgek miatti hallozsban.
21. Sorolja fel a krnyezet-egszsggyi szempontbl legjelentõsebb levegõben lvõ rszecskefrakci, a
PM2,5 krnikus egszsgkrost hatsait!
A diesel motorokbl szrmaz finom rszecskk, PAHs valsznûleg humn carcinognek (IARC 2A). KALB s
cardiovascularis betegsgek kialakulsa s progresszija, szletskor vrhat tlagos lettartam cskkense (1-
2 v).
22. Milyen egszsgkrost hatsa van a levegõ magas SO2-tartalmnak?
Bronchoconstrictio, asthms betegeknl a tnetek slyosbodsa, a napi cardiovascularis s lgzõszervi
betegsgek okozta hallozs nvekedse, napi krhzi elltsok szmnak nvekedse.
23. Mi a levegõt szennyezõ nitrogn-oxidok fõ forrsa s milyen egszsgkrost hatsaikat szleltk?
Forrsai: kzti jrmûvek, mûtrgyagyrts, robbananyag-ipar. Akut hatsai: egszsgeseknl lgzsfunkci
cskkens (nagy koncentrciban), asthms betegeknl a tnetek slyosbodsa (kisebb koncentrcinl), in
vitro s in vivo vizsglatokban akut gyulladst idz elõ, krosan befolysolja az alveolaris macrophagok
mûkdst.
24. Melyek az illkony szerves vegyletek (VOCs) forrsai?
Kipufoggz, mûanyagipar
25. Mely lgszennyezõk tartoznak az illkony szerves vegyletek (VOCs) csoportjba?
Alifs, aroms sznhidrognek, aldehidek, ketonok, szerves savak.
3
26. Sorolja fel az zonexpozici rvidtv egszsgkrost hatsait!
Erõs nylkahrtya irritci, fokozott nylkahrtya szekrci, mellkasi fjdalmak, gyulladsos meditorok
szekrcija (epithelialis sejtek, alveolarismacrophagok, neutrophil granulocytk)
27. Melyek POPs anyagok(perzisztens lgszennyezõ)?
Persistent organic pollutants (POPs): szerves anyagok, amik ellenllnak mind a kmiai, mind a biolgiai
lebomlsnak. Ennek okn perzisztlnak a krnyezetben, sztterjednek, akkumulldnak az emberi s llati
szvetekben, tpllklncokban, s potencilis veszlyeket hordoznak az emberi egszsgre nzve.
Ilyen anyagok pldul: poliklrozott bifenilek (PCBk), DDT, dioxinok.
28. Mi az emisszi?
A klnbzõ forrsokbl idõegysg alatt a krnyezeti levegõbe bocstott szennyezõanyagmennyisge. (g/ra,
t/v)
29. Mi az imisszi?
Transzmisszi + emisszi. A lgszennyezõ anyagok koncentrcija a belgzsi magassgban, ezzel az
anyagmennyisggel exponldik az rintett egyn. Dimenzija: mg/m3.
30. Milyen demogrfiai csoport van jobban kitve a lgszennyezs kvetkeztben kialakul
betegsgeknek?
Csecsemõk, gyerekek, keringsi- s lgzõszervi betegsgben szenvedõk, idõsek.
31. Mik okoznak bõrrkot?
UVB sugrzs, trihalometnok, arzn, lom, higany, kadmium, ktrny, svnyi olajok, korom
32. Sorolja fel az ivvz ltali arzn expozci lehetsges kvetkezmnyeit!
Hyperkeratosis, hyperpigmentosis, black foot disease, bõr-, tdõ- s hlyagrk (IARC1).
33. Honnan szrmaznak az ivvizet szennyezõ trihalometnok s milyen egszsgkrost hatsuk
lehet?
Klrozsi mellktermkek, huminsavak s klr reakcijbl keletkeznek. Daganatos betegsgeket okozhatnak
(hlyag-, colon-, rectum-tumorok lehetõsge), IARC 2B kategria. IARC1: tdõdaganat!
34. Milyen kros hatsaik lehetnek az ivvzben lvõ fluoridoknak (5mg/l fltt s a 2 mg/l)?
>2mg: foltos fogzomnc, >5 mg: fogzomnc levls, csontvz deformitsok.
35. Minek kvetkeztben alakulhatnak ki nagy koncentrciban csontvzdeformtsok?
Fluoriddal szennyezett ivvz esetn, ha a fluorid koncentrcija >5mg
36. Melyik ivvzszennyezõ okoz krnikusan csontvzdeformitsokat?
fluoridok
37. Mi a fluorprofilaxis lnyege?
A fluoridionok beplnek a fogzomncba, s a fluoroapatit a demineralizcinak leginkbb ellenll
kristlyforma. Enzimmreg, gy gtolja a tejsavas erjedst. Antisepticum, gy akadlyozza a plaque-okban
elhelyezkedõ baktriumok szaporodst. A profilaxis lehet csoportos (ivvz, tej, s fluorozsa) s lehet egyni
(fluortartalm tablettk, pasztk).
38. Mit jelentenek ezek a fogalmak: DMF, dent, caries-frekvencia, caries-indexek?
A cariesbenmegbetegedett fogak regisztrlsra hasznljk. D= szvas, F= tmtt, M= hinyzik. DMF-szm egy
szemlyre vonatkozik. DMF-index: vizsglt szemlyek sszes DMF szma / vizsglt szemlyek szma, DMF-T
index fogakra, DMF-S index fogfelsznekre vonatkozik. Caries frekvencia: carieses egyedek arnya 100 fõre
vonatkoztatva adott idõpontban.
39. Milyen veszlyeket rejt vizeink detergensekkel trtnõ szennyezõdse?
A felszni s talajvizek habzsa, a vzi koszisztma egyes tagjainak pusztulsa. A detergensek amosszerekben
vannak adalkanyagokkal egytt. Az adalkanyagok az algk elszaporodst s az eutrofizcit segtik elõ.
4
40. Sorolja fel az ivvz szerves anyaggal trtnõ szennyezettsgre utal ionokat!
Ammnium-szerves anyagok bomlsbl, nitrit, nitrt-mûtrgykbl, >40mg/l methaemoglobinaemia-blue
baby syndroma
41. Melyek az ivvz ltal terjesztett bakterilis fertõzsek?
typhus (Salmonella typhimurium), cholera (Vibrio cholerae), dysenteria (Shigella)
42. Vzzel leggyakrabban terjedõ vrus?
Poliomyelitis, HAV, HEV, Coxsakie A s E.
43. Mely ivvzben lvõ mikroorganizmusok okoznak dysenterit?
E. coli O157:H7, Vibrio cholerae, Salmonella typhi, Shigella dysenteria, Entamoeba hystolitica, Giardia
intestinalis.
44. Melyek a leggyakoribb vzi protozoonok?
Giardia intestinalis, Entamoeba histolytica, Criptosporidium parvum.
45. Melyek tartoznak az ivvz rutinvizsglathoz?
nitrt meghatrozs, nitrit meghatrozs, a vz kemnysgnek meghatrozsa
46. Mi okozza a vezetkes ivvz idõnknt megfigyelhetõ barns sznt?
A kicsapdott vas- s mangnhidroxidok, a vzvezetk falrl levl vas- s mangnbaktrium telepek.
47. Melyek az ivvz fertõtlentsi mdjai?
forrals, tlsz vznl neomagnol tabletta/10l, zavaros vznl klr-msz 0,1g/10l majd 2 ra vrakozs s
fogyaszthat
48. Mi tartozik a szerves oldszerekhez? aroms sznhidrognek (benzol, xilol, toluol); klrozott
sznhidrognek (szn-tetraklorid), alkoholok, terek, aldehidek, ketonok
49. Szerves oldszerek akut hatsai?
Akut mrgezs: prenarkotikus tnetek, mozgskoordincis zavarok, eszmletveszts.
50. Szerves oldszerek krnikus hatsai?
Kzponti idegrendszeri hatsok (pszichoorganikus szindrma:memriazavar, cskkent intellektulis kpessg,
szemlyisgvltozsok, depresszi), perifris idegrendszeri hatsok (paraesthesia, paralysis), dermatitis,
karcinogn hatsok, teratogn hats
51. Melyek a bizonytottan karcinogn vegyletek?
IARC 1-es kategriba tartozk: benzol –myeloid leukmia (arzn, kadmium, azbeszt, vinil-klorid is IARC 1, csak
azok nem szerves oldszerek);
(IARC 2A - valsznûleg: formaldehid – orr-garat, tetraklr-etiln – nyelõcsõrk, mhnyakrk, non-Hodgkin-ly;
IARC 2B – lehetsges: diklr-metn – mjrk, sztirol – leukaemia. )
52. Krnikus expozici esetn melyik szerves oldszer okozhat embernl leukaemit
benzol
53. Sorolja fel a benzol myelotoxikus hatsait!
lymphocytopenia
granulocytopenia
thrombocytopenia
erythrocytopenia
54. Melyik metabolit okozza a benzol karcinogn hatst?
Benzolepoxid
5
55. Melyek a foglalkozsi benzolexpozci hatsai?
Myelotoxikus hatsok (lymphocytopaenia, granulocytopaenia, thrombocytopaenia, erythrocytopaenia,
pancytopaenia), karcinogn hats (myeloid leukaemia).
56. Milyen benzol metabolit jelenik meg a vizeletben?
Fenol s transz-transz-mukonsav.
57. Mi az expozcis marker?
Egy xenobiotikumnak vagy metabolitjnak a koncentrcija egyes testfolyadkokban; a koncentrci
hatrrtke alapjn dõl el, hogy expozcis markernek tekintjk-e.
58. Melyek a benzol, toluol, xilol biomarkerei?
Benzol: transz-transz-mukonsav. Toluol: o-krezol. Xilol: o-, m-, p-metil-hippursav.
59. A mûanyaggyrts kapcsn hasznlatos rkkeltõ vegyi anyagok:
Akril-nitril; vinilklorid
60. Mely foglalkozsi eredetû megbetegeds elõfordulsval szmolhatunk PVC-gyrtsban rsztvevõ
dolgozknl?
Aeroosteolysis; scleroderma; lgzõszervi
(Mj haemangiosarcoma nem jellemzõ)
61. Az albbi, vizeletben is kimutathat vegyletek kzl melyik jelez sztirol expozcit?
Mandulasav
62. Melyek a neurotoxikus anyagok?
Pb, Hg, As; szerves oldszerek (benzol, toluol, xilol); peszticidek (klrozott sznhidrognek, foszftok); gzok
(CO2), tengeri toxinok.
63. Peszticidek csoportostsa kmiai szerkezetk alapjn?
klrozott sznhidrognek, szerves foszft-szterek, N-metil-karbamtok, fenoxi alknsavak, bipiridilek,
piretroidok
64. Peszticidek felhasznlsa?
mezõgazdasg, fertõtlents (pletek), tartsts (faanyagok, festkek, ragasztk, kozmetikai termkek).
Neurotoxikusak!
65. Hogyan hatnak a klrozott sznhidrognek?
Az idegsejtek Na-csatornjt gtoljk. Akutmrgezs: izomrngsok, tremor, mozgs-, lts-, rtelemzavar,
lgzsbnuls. Krnikus hatsok: alvsi zavarok, szemlyisg vltozsok, vgtagok tremora, testslycskkens,
mjbetegsgek, karcinogn hats.
66. Hogyan hatnak a szerves foszftok?
Irreverzibilisen gtoljk az ACh-szterz enzimet. Akut mrgezs: muszkarinszerû hatsok (fokozott
verejtkezs, fokozott nylelvlaszts, pupillaszûklet), nikotinszerû hatsok (izomrngsok, izomgrcsk,
izomgyengesg), kzponti idegrendszeri hatsok (beszdzavar, eszmletveszts, lgzsbnuls). Krnikus
hatsok: neurotoxikus hatsok (beszd- s ltszavar, magatarts- s memriazavarok, als vgtag bnulsa).
67. A peszticidek fõbb tpusai kzl melyek gtoljk az acetilkolin-szterz enzimeket?
Szerves foszforsav szterek: irreverzibilis gtls. N-metil-karbamtok: reverzibilis gtls.
68. Milyen egszsgkrost hatsai lehetnek a fenoxi-alknsav peszticideknek?
Acut mrgezs sorn: dermatitis, conjuctivitis, pharyngitis, izomgrcsk. Chronicus mrgezs esetn:
krosodott zrzs, pajzsmirigy mûkdsi zavarok, ha dioxinnal szennyezettek, akkor a dioxinok ltal okozott
krnikus hatsok rvnyeslnek.
6
69. A bipiridil herbicidek jellemzõi?
A paraquat epithelilis toxin. Az I-es tpus pneumocytkat tmadja, irreverzibilis tdõkrosodst okoz. Akut
mrgezs: ktõ-, s szaruhrtyagyullads, bõrelhals, emsztõrendszeri gyullads, mj-, s vesekrosods.
70. Hogyan keletkeznek a dioxinok? Milyen egszsgkrosodst okoznak?
A legismertebb a TCDD-tetraklr-dibenzo-dioxin, nem kvnt mellktermkek a vegyiparban bizonyos termkek
gyrtsnl, klrozott vegyletek kmiai reakcii sorn keletkezik, ill. a szerves anyagok getse sorn
keletkezhet (szemtgetõk, ipari hulladkok, fradtolajok, cigarettafst, gpjrmûvek kipufoggzai). Acut
mrgezsek ritkk: fejfjs, hnyinger, rossz kzrzet, chloracne, pigmentci, mjfunkci romlsa. Chronicus
hatsok: chloracne, diabetes, vesekrosods, szletsi rendellenessgek, spermiumszm cskkse, cskkent
fertilits, endometriosis, immunrendszer cskkentmûkdse.
71. Honnan szrmazik a PCB expozici s mi ennek a kvetkezmnye?
Poliklrozott bifenilek kivl elektromos szigetelõk, gy transzformtorok, kondenztorok s egyb elektromos
kszlkekben alkalmazzk s felhasznljk a festk, lakkiparban, jelen van a msolpaprban, tintkban
ragasztkban. Elterjedtek az egsz termszetben: nvnyi olajokban, zsrokban, tejben, plazmban,
zsrszvetben s anyatejben. GI behatolsuk van, esetleg a bõrn keresztl. A cytokrm P450-et gtoljk, epn
keresztl vlasztdik ki. Acut tnetek ritkk: nylkahrtya irritci, hnyinger, hnys, chlorachne. Chronicus
mrgezshez mg mjfunkcis krosods is trsul. 1986-ban Yusho, 1979-ben Yucseng betegsget okozta
(tolaj idzte elõ).
72. A Yusho betegsg milyen szennyezssel kapcsolatos?
PCB expozci kvetkezmnye.1986-ban Yusho, 1979-ben Yucseng betegsget okozta. tolaj idzte elõ, az
elõbbi 2 betegsget. Tnetek: a bõr, a krmk, s az ajkak barns elsznezõdse, chlorachnk, szemhjoedema,
tmeneti lts, halls, rzszavarok, slyveszts, hypertriglyceridaemia, pozitv mjfunkcis prbk. 1970-es
vekben a gyrtst beszûntettk, mgis ma is nagy kszletek maradtak fent.
73. Mi okozza az akrilszlak gyrtshoz hasznlt akril-nitril monomer akut toxicitst?
Az akril-nitrilbõl lehasad cin-gyk; a monomerbõl keletkezõ tiociant gyk
74. Humn karcinognnek tekinthetõ-e az akril-nitril?
Igen, mert krnikus expozci esetn tdõrkot okozhat.
75. Soroljon fel legalbb 4, biolgiai fegyver ksztsre hasznlhat genst!
Anthrax, pestis, fekete himlõ, tularmia, venezuelai l encephalitis, haemorrhagis lzak krokozi, toxinok
(botulinustoxin, Staphylococcus enterotoxin B–SEB)
76. Soroljon fel 4 afrikai eredetû haemorrhagis lzat!
Hantavrus, Krmi-kongi, Dengue-lz,Marburg-,Ebola, Lassa-lz
77. Bioterrorizmusban hasznlt inkapacitv gensek?
Venezuelai lencephalitis, SEB (Staphylococcus enterotoxin B)
78. Milyen biolgiai fegyver tartotta rettegsben az USA-t 2001. szeptember 11. utn?
Anthrax (tdõ)
79. Anthrax terjedse?
llatrl emberre (zoonosis): direkt kontaktus llatokkal, kontaminlt vzzel, kontaminlt talajon termelt
nvnyekkel. Biolgiai fegyveknt hasznlt sprk belgzsvel (tdõanthrax), bõrn keresztl, kzvetlen
rintkezs rvn (bõranthrax), fertõztt tel vagy vz fogyasztsval (blanthrax).
80. Kt krokoz, ami vegyi fegyverknt letlis jrvnyt okozhat:
Variola (feketehimlõ), Bacillus anthracis, Yersinia pestis
81. Hogyan terjed a pestis?
rezervor - patkny, vektor- bolha
7
82. Soroljon fel legalbb t mdot a biolgiai fegyverek elleni vdekezsre
Fiziklis vdelem: lgzsvdelem megfelelõ filterrel elltott maszkkal, bõrvdelem vdõruhzattal, kollektv
vdelem megfelelõen kialaktott filterrel (HEPA) elltott ventillcis rendszerrel rendelkezõ ptmnyekben,
jrmûvekben. Egszsggyi ellts: megelõzs (kemoprevenci, immunprevenci), diagnzis s kezels
megfelelõ kapacitssal, biolgiai tmadsnl izolci. Korai detektls, dekontaminci, megfelelõ
felvilgosts s trning, nemzetkzi jogi s diplomciai intzkedsek, valamint hrszerzsi tevkenysg.
83. Hogyan szmtjuk a BMI-t?
A testtmeg kg-ban osztva a testmagassg mterben kifejezett ngyzetvel.
84. BMI s mortalits kapcsolata
20 alatt fordtott arny, a BMI cskkensvel nõ amortalits; 25 felett egyenes arny, a BMI nvekedsvel
meredeken nõ a hallozs
85. Mi jellemzõ a nyugati bõsges tpllkozsra? Sok zsrt s cukrot tartalmaz energiads telek tlzott
fogyasztsa, komplex sznhidrtok (nvnyi tpllk) cskkent bevitele.
86. Milyen betegsgek kthetõek az elhzshoz?
Coronria betegsgek, cerebrovascularis betegsgek (stroke), egyes daganatos megbetegedsek (emlõ,
endometrium, vese, colorectalis, pancreas, nyelõcsõ), 2. tpus diabetes mellitus, epekõ, caries, gyomorblrendszeri
megbetegedsek, csont s zleti megbetegedsek. Tovbb az elhzs nveli ametabolikus
szindrma, prosztata hyperplasia, emblia, thrombosis, kszvny, infertilits, osteoarthritis, derkfjs,
pszichitriai krkpek, illetve terhessg, sebszeti beavatkozsok szvõdmnynek a kockzatt
87. Soroljon fel 3 vizsglatot, ami a kardiovaszkulris krkpek kockzati tnyezõit vizsglja!
BMI, RR-mrs, vrkp, haskrfogat (frfi<94cm, nõ<80 cm)
88. Soroljon fel szv- s rrendszeri betegsgekkel foglalkoz studykat!
Framingham study (prospektv kohorsz vizsglat), seven countries study (kolgiai korrelcis vizsglat),
hipotzis (a szv s rrendszeri betegsgek kialakulsa sszefgg az letmddal, klnsen a tpllkozssal).
89. Mi hozhat kzvetlen sszefggsbe a zsros tpllkozssal?
Szv-rrendszeri megbetegedsek, gyomor-blrendszeri daganatok
90. A tpllkkal elfogyasztott zsrsavak hogyan befolysoljk a szv-rrendszeri megbetegedsek
kockzatt?
Kockzatot cskkenti: cisz zsrsavak, egyszeresen teltetlen zsrsavak, linolsav, hal, halolajok (EHA, DHA).
Kockzatot valsznûsthetõen cskkenti: a-linolnsav, olajos magvak, fitoszterolok, folsav. Kockzat nvelõ:
teltett zsrsavak, transz zsrsavak, tlzott s fogyaszts, tlzott alkoholfogyaszts. Kockzatot
valsznûsthetõen nveli: koleszterin, kv.
91. Mi a kardiovaszkulris betegsgek dits prevencija?
A dohnyzs mellõzse, magas vrnyoms betegsg adekvt kezelse, rendszeres testmozgs, optimlis
testsly fenntartsa, alacsony zsrtartalm tpllkozs (fõleg llati eredetû teltett zsrok fogyasztsnak
mrsklse), magas komplex sznhidrt tartalm tpllkozs (teljes kiõrlsû gabonaflk, zldsgek,
gymlcsk), alkoholfogyaszts cskkentse, napi sfelvtel redukcija max. 5g/nap s fogyasztsa.
92. Melyek a szv s rrendszeri megbetegedsek kialakulst cskkentõ primer prevenci legfontosabb
eszkzei?
Fokozott testmozgs, tpllkozs - linolsav, hal, halolaj (EHA, DHA), zldsgek, gymlcsk, klium, mrskelt
alkohol fogyasztsa, dohnyzs elhagysa, DM kezelse.
93. Sorolja fel a szv-rrendszeri betegsgek 3 fõ rizikfaktort!
Dohnyzs, magas vrnyoms, DM, elhzs, magas lipidrtkek.
8
94. Milyen tpllkozsi tnyezõket ismer, amely cskkenti a daganatos betegsgek kialakulsnak
kockzatt?
Optimlis testtmeg fenntartsa, fizikai aktivits, hzst elõsegtõ telek, italok fogyasztsnak korltozsa,
fõleg nvnyi eredetû lelmiszerek fogyasztsa, vrs hsok s tartstott lelmiszerek korltozott fogyasztsa,
alkoholfogyaszts mrsklse, ss telek s penszes gabonaflk s hvelyesek fogyasztsnak kerlse, a
tpanyagszksgletek kielgtse az lelmiszerekbõl tpllk kiegsztõk nlkl, szoptats, daganatos
betegsgek tllõi a megelõzsre vonatkoz ajnlsokat kvessk.
95. Mik okoznak vastagbl s vgbl daganatokat?
Tlzott alkoholfogyaszts, ss telek tlzott fogyasztsa, grillezett telek nagymrtkû fogyasztsa, llati zsrok
(vrs hsok), nagy energiabevitel, (fõleg sok cukor), kevs testmozgs (elhzs), aflatoxin kontaminci.
96. Mi jellemzi az egszsges tpllkozst?
Vltozatossg s mrtkletessg jellemzi. Nvnyi eredetû lelmiszereken alapul tpllkozs: >400g/nap friss
zldsg s gymlcs fogyasztsa; teljes kiõrlsû gabonaflk, alacsony zsrtartalm tpllkozs (max. 15-30%);
kevesebb hozzadott cukrot tartalmaz tel, ital; kevesebb s.
97. Elhzshoz kthetõ betegsgek: keringsi bet., cukorbetegsg, daganatok, csontritkuls.
98. Mi a PEM?Milyen tnyezõk jtszanak szerepet a protein energia malnutrci PEM kialakulsban?
Protein energiamalnutritio, alultplltsg. Indiktorok: alacsony sly jszlttek, magas csecsemõ s gyermek
hallozs, antropometriai adatok, pszichoszocilis fejlõds visszamaradsa. Megjelensi formi:marasmus
(igen slyos sovnysg, mennyisgi hezs), Kwashiorkr (minõsgi hezs, slyos sovnysg, dma, bõr s
haj elvltozsok, megnagyobbodott zsrmj). PEM okai: szegnysg, tudatlansg, az ismeretek hinya, cskkent
energiabevitel, fehrje s esszencilis aminosavak hinya.
99. Mi a Kwashiorkr lnyege?
Minõsgi hezs, slyos fok fehrjehiny, slyos sovnysg, dma, bõr s haj elvltozsok,
megnagyobbodott zsrmj.
100. Mik a jdhiny tnetei?
Terhes nõ esetben: Vetls, koraszls, magas perinatlis hallozs, neonatlis golyva, hypothyreodizmus,
enyhe mentlis retardci, kretnizmus. Gyermek s serdlõkorban: mentlis fejlõds krosodsa, testi
fejlõds visszamaradsa, golyva, hypothyreosis. Felnõttkorban: mentlis funkcik krosodsa, golyva,
hypothyreosis
101. Milyen veszlyeket hordozhat a terhes nõ jdhinyos llapota a szletendõ magzat szmra?
Vetls, koraszls, magas perinatlis hallozs, neonatlis golyva, hypothyreodizmus, enyhe mentlis
retardci, kretnizmus.
102. Mit neveznk 1; 2; 3. fok golyvnak?
1. fok: csak tapintssal vagy a nyak htrahajtsval lthat. 2. fok: oldalnzetben egyenes fejtarts mellett is
lthat. 3. fok golyva: diffzanmegnagyobbodott, minden oldalrl feltûnõ pajzsmirigy hyperplasia.
103. Hogyan monitorozzk a jdhinyos betegsgek kontroll programjt?
1990-is a golyva prevalencijt hasznltk (TGP- total goitre prevalence), de ez kevsb volt hasznlhat a
jdozott s kzvetlen hatsnak mrsre. A vizelet jd meghatrozsa sokkal rzkenyebb indiktora az
aktulis jdbevitel. A TGP mg mindig hasznos indiktora a kontrol program hossz tv hatsnak
megtlsben. Az iskolsok kztti mintavtel a leghatsosabb s praktikusabb mdja a jdhinyos
betegsgek monitorozsnak.
104. Milyen tnyezõk gtoljk a tpllkban lvõ vas felszvdst?
Vasteltettsg a szervezetben, Ca (tej, sajt); fittok s egyb inozitol-foszftok (korpaflk, gabonapelyhek, zab,
fnyezetlen rizs; tsztaflk, szjabab, bab, bors), vasktõ polifenolok (tea, kv, kaka, vrsbor).
105. A vegetrius tpllkozs mirt jelent fokozott veszlyt a Fe hinyos anmira?
Mivel ez a tpllkozs a nem hem vasban gazdag. Hinyzik a hem vas bevitele, ami jobban felszvdik.
9
106. A legltalnosabb tpllkozsi hinybetegsgek
jdhiny, A-vit hiny, D-vit hiny, vashiny
107. Melyek az A-vitamin hiny jellegzetes tnetei slyos s kevsb slyos?
Farkasvaksg, xerophtalmia, vgleges vaksg, fokozott fogkonysg a fertõzsekre, fokozott morbidits s
mortalits, cskkent fertilits, anaemia fokozott kockzata, cskkent nvekeds s fejlõds.
108. Fejlett orszgokban gyakori az A vitamin-hiny.Mirt?
Mert a kvetkezõ tpllkokbl keveset fogyasztanak: retinol=A-provitamin (mj, halmjolaj, tejtermkek), karotinok
(rpa, stõtk, srga gymlcsk, vrs plma olaj).
109. Mi a retinoekvivalens?
Az A-vitamin szksgletet retinoekvivalensekben fejezzk ki. Erre azrt van szksg, mert a provitaminok
klnbzõ hatsfokban alakulnak t A-vitaminn. Napi ajnls: ffi: 700, nõ: 600, terhes: 800, szoptat anya:
1000.
110. A fejlett vilg llamaiban hny szzalkra tehetõ az telmrgezsben fertõzttek arnya?
Az iparilag fejlett orszgokban az lelmiszerek okozta megbetegedsek prevalencija 5-10 % (inkbb 30 %)
111. Soroljon fel az lelmiszerekben termszetes tartalomknt elõfordul mrgezõ anyagokat s azok
kros hatsait!
Mrgezõ gombkban falloin, amanitin, muszkarin, ibotnsav tallhat. Az amanitin lelltja a proteinszintzist,
legtoxikusabb amjra. A csonthjas gymlcsk magjban cianoglikozidok tallhatk, hidrolzisk sorn HCN
keletkezik, ami gtolja a citokrm-oxidzt s ez kisgyermekkorban acut cianid mrgezst okoz (lgzs,
szvmeglls, coma). A cassava, s a brassica (kposztaflk) goitrogn, a pajzsmirigy mûkdst gtoljk. A
spentban, sskban s rebarbarban lvõ oxlsav: gtolja a vasfelszvdst, vesekõkpzõdshez vezethet. A
szolanin a burgonyban s a paradicsomban fordul elõ, kolinszterz inhibitor. A tengeri toxinok: ciguatera
toxin, saxitoxin (kagyl), tetrodotoxin (fugu) neurotoxinok, mrgezsi tnetteik: rzszavar, izombnuls,
lgzsbnuls. Az aflatoxin szennyezheti a fldimogyort s a gabonaflket, az Aspergillus termeli,
genotoxikus, hepatotoxikus, nephrotoxikus, humn carcinogn (IARC1).
112.A brokkoli az albbi fitokemiklikat tartalmazza jelentõs mennyisgben:
Szulforafan, indol-3-karbinol
113.Mi az Aspergillus flavus ltal termelt carcinogn anyag neve?
Aflatoxin: szennyezi a fldimogyort s termkeit, gabonaflket. Aflatoxin B1: geno-, hepato-, nephrotoxicus,
humn carcinogn (IARC1 – hepatocellulris carcinoma). AflatoxinM1 a metabolizmus sorn keletkeznek, a
tejben, anyatejbenmutathat ki, humn carcinogn.
114.Mely vrusok okoznak gyakran lelmiszer-eredetû jrvnyokat?
HAV, Rotavrus, Calicivrus (Norwalk)
115.Akut hasmenst okoz krkpek+krokoz 3!
Salmonellosis (Salmonella sp.) Campylobacteriosis (Campylobacter sp.), Botulismus (Clostridium botulinum),
Shigellosis (Shigella sp.), E. coli enteritis (Escherichia coli), Listeriosis (Listeria monocytogenes), Brucellosis,
Yersiniosis (Yersinia enterocolitica), Toxoplasmosis (Toxoplasma gondii), Hepatitis A, Echinococcosis
(Echinococcus), Trichinellosis (Trichinella spiralis), Amoebiasis (Entamoeba histolytica), Enteritis infectiosa
116.rjon min. 2 pldt toxikoinfekcira!
Az enterotoxint termelõ S. aureus, Clostridium perfingens, Clostridium botolinum, Bacillus cereus
telmrgezseket okoznak.
117.Magyarorszgon mely llatok lehetnek fertõzttek trichinellval?
ltalban vadon lõ llatok (vaddiszn, szarvas, medve, patkny), illetve elsõsorban serts hsban tallhatak.
10
118.Milyen veszlyeket hordozhat az lelmiszerek antibiotikum tartalma?
Gastroenteritis: sajt flra elpusztulsa rvn, antibiotikum rezisztens trzsek elszaporodsa, antibiotikumallergia.
119.Mi okozza a giardiasist?
Giardia intestinalis
120.A romlott tejben a metilnkk elszntelenedst okozzk:
a bakterilis reduktzok
121.Melyek a fõ lelmiszerbiztonsgi veszlyek (tnyezõk, nem etiolgiai gens)?
Ha az teleket a fogyaszts elõtt jval elõbb elksztik.
Ha az elksztett teleket tl sokig olyan hõmrskleten hagyjk, ahol a baktriumok szaporodni tudnak.
Ha nem megfelelõ a hõkezels.
Ha a megfõztt s nyers telek kztti kereszt-kontaminci jhet ltre.
Ha nem megfelelõ a szemlyi higin az telek kezelsekor.
122.Soroljon fel t elsõdleges vdekezsi mdon a tpllkozs az lelmiszer okozta megbetegedsek
ellen!
- Tartsa tisztn
- Kln trolja a nyers s a fõtt teleket
- Alaposan fõzzemeg/ssse t
- Tartsa biztonsgos hõmrskleten
- Hasznljon biztonsgos vizet s nyersanyagokat
123.Soroljon fel legalbb 4 pldt a gastrointestinalis fertõzõ betegsgek primer megelõzsre!
Hatrrtkek megllaptsa, megfelelõ lelmiszerellenõrzõ rendszerek alkalmazsa (HACCP), lelmiszeriparban,
kereskedelemben, vendgltiparban dolgozk kpzse, alkalmassgi vizsglata, lakossg egszsgnevelse,
hatsgi ellenõrzs, surveillance rendszerek kidolgozsa, alkalmazsa, monitoring.
124.Soroljon fel legalbb 4 pldt a gastrointestinalis fertõzõ betegsgek secunder megelõzsre!
A megbetegeds jelentse. Jrvnygyi vizsglat. Intzkedsek a tovbbi megbetegedsekmegakadlyozsra:
lelmiszer kivonsa a forgalombl, lelmiszeregysg bezrsa, vdõolts, antibiotikum profilaxis az
exponltaknak, betegek elklntse, fertõtlents, intzmnyekben felvteli zrlat, krhzakban ltogatsi
tilalom.
125.A HACCP rendszer:
Tudomnyos eredmnyeken alapul, szisztematikus eljrsok, melyek azonostjk a specifikus veszlyeket, s
az ellenõrzskhz szksges mdszereket, hogy az lelmiszerek biztonsgt szavatoljk. A HACCP egy eszkz,
mellyel felbecslhetjk a veszlyeket s ellenõrzõ rendszereket llthatunk fel. A HACCP a megelõzsen alapul
s nem a vgtermk ellenõrzsben bzik. Az lelmiszerlncminden egyes lpsnek szigor monitorozsval
s ellenõrzsvel kevesebb az esly a klnbzõ veszlyek keletkezsre.
126.A HACCP rendszer 7 alapelve:
A lehetsges veszlyekmegllaptsa. A kritikus pontok megllaptsa. A kritikus hatrrtkek megllaptsa.
Felgyelõ/monitoring rendszerek fellltsa a kritikus pontokon. Helyesbtõ tevkenysgekmeghatrozsa. A
HACCP rendszer hatkony mûkdsnek bizonytsa. Dokumentci ltrehozsa.
127.Milyen llapotok hajlamostanak D-vitamin hinyra? Malabsorptios szindrma, krnikus
vesebetegsg, hossz ideig tart „napfny-megvons”
128.Milyen megbetegeds kialakulshoz vezet a D-vitamin hiny?
Gyermekkorban: rachitis, felnõttkorban: osteomalacia.
129.Mibõl s hogyan keletkezik a szervetlen D-vitamin?
A bõr 7-dehidrokoleszterin-tartalma UV-sugrzs hatsra kolekalciferoll, D3-vitaminn alakul. Ez a vesben
alakul majd 1,25-dihidroxi kolekalciferoll, azaz „aktv szerr”.
11
130.A mjrk okai:
HBV, HCV, aflatoxin, alkohol
131.Toxikolgia fogalma
A kmiai anyagok lõ szervezetekre kifejtett kros hatsainak tanulmnyozsa, s azokmegjelensi
valsznûsgnek becslse.
132.NOAEL jelentse
No Adverse Effect Level, azaz megfigyelhetõ kros hatst nem okoz szint. Az a legmagasabb vizsglt expozcis
szint, amely az exponlt populciban statisztikai rtelemben nem nveli meg jelentõsen a kros hatsok
gyakorisgt vagy slyossgt (a megfelelõ kontrollcsoporthoz kpest).
Determinisztikus hats esetn hatrozzk meg (sztochasztikus hatsnl egymaximlis koncentrci van
megadva, amit nem haladhatmeg). Figyelembe kell venni az tlagos koncentrcit s a cscskoncentrcit is.
133.Melyek a kmiai anyagok biotranszformcijban szerepet jtsz metabolikus reakcik fõ tpusai?
Metabolizmus: detoxifikci (toxikus anyagbl nem toxikus metabolit), bioaktivci (nem toxikus anyagbl
toxikus metabolit) I. tpus reakcik: oxidci (CYP450 medilta reakcik, nem CYP450 medilta reakcik),
redukci (azo vegyletek, nitrt-nitrit), hidrolzis (szterek, amidok, epoxidok). II. tpus reakcik: konjugci
(glkuronid, glutation, szulft, N-acetil, metil, aminosav).
134.Benzpirn metabolizmusa?
Nem detoxifikldik, hanem bioaktivldik s epoxi formban toxikus
135.A toxinok clszerv szerinti csoportostsa, legalbb 5!
Neurotoxin, hematotoxin, nefrotoxin, hepatotoxin, kardiotoxin, pulmonlis toxin, metabolikus toxin, endokrin
toxin, dermatotoxin, reproduktv toxin, genotoxin, karcinogn, teratogn.
136.Sztochasztikus hatsok?
Nincs kszbdzis, a dzis emelsvel a biolgiai hats kialakulsnak a gyakorisga nõmeg.
137.Determinisztikus hats?
Van kszbdzis s e felett a dzis emelsvel 1 bizonyos hats SLYOSSGA nõ meg
138.Melyik interakcira jellemzõ, hogy az egyttes hats egyenlõ a hatsok sszegvel?
Additv.
139.Fizikai munkahelyi rtalombl mik a leggyakoribbak?
Zaj okozta hallskrosods, helyileg hat vibrci okozta betegsg, egsztest-vibrci okozta, tlnyoms alatti
munkavgzs ltal kivltott, ionizl sugrzs ltal okozott, UV, infravrs s egyb nem ionizl sugrzs ltal
okozott, elektroophtalmia okozta betegsgek..
· zzds, vgs, amputci, leess, elcsszs, derkfjdalom, carpal-tunel sy.
140.Mit neveznk respirbilis poroknak?
1-5 mikromteres nagysg szemcsk.
141.Mi okozhat pneumoconiosist?
Kristlyos szilcium, talcum, Be, Al, Co, W, Ti, korund, karborund, Fe.
142.A szilikzis pathomechanizmusa?
Kvarctartalm por belgzse, amely tdõben lerakdik, macrophagok fagocitljk. Anyagcsere vltozst
eredmnyez, s lizoszmamembrnt krostja. Az anyagcsere vltozsok rvn jabb immunsejteket vonzanak,
ktõszvetes rostok lerakdshoz, majd granuloma kpzõdshez vezet. A lizoszma membrn krosodsa
rvn sejtkrost enzimek szabadulnak fel, amelyek szintn hozzjrulnak a ktõszvetes lerakdshoz, s
sejtburjnzst okoznak, mindezek rvn granuloma kialakul. A gc krl tdõtgulat, perifoklis emphysema
jn ltre, majd a tdõ progredil ktõszvetes talakulsa, amely a lgutak, erek, nyirokerek deformldst
okozza s gy a kerings s a lgzs slyosan krosodik.
12
143.Azbeszt ltal ltrehozott krkpek?
Azbesztzis (tdõfibrzis), jindulat mellhrtyagyullads, mellhrtyafoltok, tdõ- s ggerk, mesothelioma.
144.Milyen munksokban jelentkezik a byssinosis?
Gyapotmunksok, a gyapotpor belgzse rvn, textil iparban dolgozknl. Monday morning cough.
145.Milyen egszsgkrosodshoz vezet a krnikus berillium expozci?
Fradkonysggal, fogyssal, khgssel jr tdõgranulomatosis, amely amj, a lp s a bõr egyidejû
granulomatosisa ksr.
146.Melyek a loklis vibrci egszsgkrost hatsai?
Kisebb frekvencia (<70Hz) à zleteket, csontokat krostja, mg a nagyobb frekvencia (70Hz<) a lgyrszekre
terjed, ereket s idegeket is krostja.
relvltozsok: Raynaud syndroma (hideg s mozgs ltal kivltott ischaemis epizdok a kzujjakban).
Mozgsszervi elvltozsok: knykzlet arthrzisa, kztõcsontok asepticus necrozisa, vllzlet elvltozsa.
rzõ idegi elvltozsok: plexus brachialis, n. ulnaris, n. radialis laesija.
147.Milyen egszsgkrost hatsa van az egsztest vibrcinak?
Neurotikus zavarok (alvsi zavarok, fejfjs, szdls), gerinc spondylosisa, visceroptosisok.
148.Milyen karcinogn az ionizl sugrzs?
Fizikai (pajzsmirigy, nyirok, emlõ, bõr, tdõ). Nincs direkt bizonytk. Szveti sugrrzkenysg: nyirok, fvs, GIT,
ivarszervek, bõr, r, mj, ktõszvet, izom, ideg.
149.Melyek a radioaktv sugrexpozici biolgiai hatsait meghatroz tnyezõk?
thatol kpessg, sugrzs minõsge, ionizcis sûrûsg, idõfaktor, anyagcsere s hõmrsklet, O2 hatsa.
150.Mi az elnyelt dzis (D) egysge?
Elnyelt dzis: tmegegysgben elnyelt energia: Gray.
151.Mi az egyenrtkû dzis s mi az egysge?
Az egszsgkrost hats megtlse azonos dzis mellett.
152.Melyek az akut ionizl sugrzst kvetõen kialakul sugrbetegsg tnetei?
Akut sugrbetegsg: kezdeti (1Gy<): hnys, tvgytalansg, fejfjs, levertsg, mozgskordincis zavar;
lappang (2-3 Gy-4-4 ht), kritikus (10Gy): magas lz, petechia,vrkp elvltozs, immunkrosods, 3-4Gy-60
napon bell hall
153.Soroljon fel legalbb 5 db tdõrkot okoz munkahelyi szennyezõt!
Alumniumgyrts, szngz- s kokszgyrts, vas- s aclipar, hematit felszn alatti bnyszat radon
expozcival, nukleris ipar, arzn, azbeszt, bisz-klorometil-ter, krmvegyletek, mustrgz, nikkel, korom,
vinil-klorid.
154.Milyen foglalkozsok vezetnek daganatos megbetegedsekhez? (3 db)
Alumnium gyrts, cipõgyrts s –javts, szngz- s kokszgyrts, btoripar, vas- s aclipar, bõripar,
izopropil-alkohol-gyrts, nukleris ipar + egyb, ionizl sugrzsnak kitett munkahelyek (radiolgia,
egszsggy)
155.Milyen szervek daganatos megbetegedst vlthatja ki a foglalkozsi eredetû arzn expozici?
Tdõ, bõr, hlyag
156.Milyen daganatos megbetegedst vlthat ki a foglalkozsi eredetû vinil-klorid expozici?
Mj, tdõ, agy, leukaemia, lymphoma.
13
157.Mi a tnete az idlt dekompresszis aeropathinak?
Encephalopathia
158.Mi a rekompresszis beavatkozs lnyege dekompresszis aeropathia kapcsn?
Az acut tneteketmutat egynt barokamrban ismt nyoms al kell helyezni s a nyomst a beteg lland
felgyelete mellett fokozatosan cskkenteni. Ha ez nem sikeres hlium-oxidot alkalmazunk.
159.Melyek a foglalkozsi betegsgek megelõzsnek lpsei? Fokozott ellenõrzs, rendszeres
monitorozs, egyni vdõeszkzk, higins intzkedsek, rendszeresebb mintavtelezs, korai
diagnosztikai mdszerek, dolgozk klinikai vizsglatnak ismtlse, tovbbi esetek kialakulsnak
megakadlyozsa, dolgozs egszsgnek megtartsa.
160.Sick building syndrome
Egy krokilag s tnetileg is rendkvl heterogn tnetcsoport, melyet az a gyakorlati megfigyels fûz ssze,
hogy bizonyos pletekhez (tbbnyire lgkondicionlt irodahzakhoz) kthetõ.
Felttelezett okai: nem megfelelõ szellõztets, beltri lgszennyezs (plet s berendezsi trgyak
anyagaibl), kltri lgszennyezs bejutsa, nem megfelelõ pratartalom stb.
Tnetei lehetnek: nylkahrtya-irritci, idegi hats, asztma-szerû tnetek, bõrproblmk, emsztsi panaszok,
stb
161.Milyen egszsgkrost hatsa lehet a zajnak?
tmeneti vagy vgleges hallskrosods, szvritmuszavar, magas vrnyoms, emsztsi panaszok, rossz tvgy,
fejfjs, alvszavar, hallscskkens, flzgs
162.Milyen frekvencij hangok szlelsben jelentkezik hallskrosods zajrtalom kvetkeztben?
Magas 4000-6000 Hz-es hangtartomnyban.
163.Mit fejez ki a phon?
A szubjektv hangrzst jelenti.
164.Mit fejez ki a decibel?
A hangnyoms szintet.
165.Mi a decibel skla felsõ hatra?
A kellemetlensgi kszb, mely konvencionlisan 120 decibel. (elmleti hatr: 194 dbel)
166.Jellemezze az ideiglenes hallskrosodst!
Tarts, intenzv hangbehatsra alakul ki. Pihentets utn a hallkpessg helyrell. Percencis hallscskkens
a magasabb frekvencikon (3000-4000 Hz). Mrtke elrheti a 40-50 dB-t. Az expozci megszûnst kvetõen
fokozatosan visszaalakul. Szubjektv panaszok: flzgs, teltsgrzs.
167.Jellemezze a maradand hallskrosodst!
Oka a tartsan hat 85 dB feletti hangerõ. Hallskrosods: percepcis s kezdetben a magas hangok
krosodsa rzkelhetõ (az audiogram jellegzetes: 4000 Hz-en van a krosods maximuma. A zajexpozciban
eltlttt idõ nvekedsvel folyamatosan progredil, s a percepcis hallscskkens tterjed az alacsonyabb
frekvencikra (beszdfrekvencikra). A hallscskkens szimmetrikus s irreverzibilis.
168.Melyek a legfontosabb szerves lomvegyletekek s ezek hol fordulnak elõ?
lomtetraetil, lomtetrametil, motorbenzinben.
169.Foglalkozsi lomexpozcik:
akkumultorgyrts, hasznlt akkumultorok sztszerelse, szrazelemgyrts, hegeszts
170.Sorolja fel a krnyezeti lom expozic fõ forrst!
zemanyag, lomgõz (akkumltorgyrbl), ivvzvezetk, lelmiszerek (szennyezõ forrsok kzelben
termesztett zldsgek, gymlcsk, gabonaflk, konyhai ednyek, lelmiszeripari berendezsek), talaj felsõ
rtegben lvõ lom -> ivvz, lomtartalm festkek maradvnyai.
14
171.Honnan szrmazik az lelmiszerek lomszennyezettsge?
Szennyezõ forrsok kzelben termesztett zldsgek gymlcsk, gabonaflk; konyhai ednyek,
lelmiszeripari berendezsek.
172.Mirt jelent fokozott veszlyt a gyermekeknl a szervezetbe jut lom, vagy vegyletei: Mert az
lom abszorpcija: fõknt lgutak (20-50%); kisebb rsz GIT (15%, gyerekeknl ez tbb: 30-50%!!)
173.Az lom hol halmozdik fel a szervezetben?
A lgy szvetek kzl: csontvelõ, vese, mj, idegrendszer. A kemnyszvetek kzl: csontok, krm, haj.
174.Mire hat az lom?
gtolja az eritrocitk plazmamembrnjban a Na-K-ATPz enzimet
175.Az lomexpozici laboratriumi kimutatsnak lehetõsgei?
A vr lomkoncentrcijnak mrse. delta-amino-levulinsav a vizeletben. Cink-protoporfirin.
176.Sorolja fel az idlt lommrgezs laboratriumi tneteit!
Hypochrom anaemia basophil szemcszettsgû vvt-k megjelensvel, nõ a vr lomtartalma, vizelettel
fokozottan rl lom, delta-amino-levulinsav, koproporfirin-3.
177.Acut lom expozci tnete?
lomcolica, encephalopathia.
178.A krnikus lomexpozcinak milyen kvetkezmnyei lehetnek?
Chronicus szvõdmny: veseelgtelensg, magas vrnyoms, fejlõdsi rendellenessgek, lehetsges humn
karcinogn (IARC2B). Kzponti idegrendszeri hatsok: intellektulis kpessg cskken szemlyisg vltozs,
motoros idegrendszer krosodsa, izomgyengesg, perifris idegbnuls.
179.Melyek az akut higanymrgezs jellegzetes klinikai manifesztcii?
Acut: lgzsi nehzsg, bronchitis, pneumonia, oedema pulmunom, tremor - ez alapjn lehet kimutatni.
180.Melyek a krnikus higanymrgezs jellegzetes klinikai manifesztcii?
Tremor mercurialis (remegs, ami az ujjaktl indul s rterjed a karra, esetenknt a lbat is rinti), erethismus
mercurialis (les hangulatvltozsok,izgatottsg, srrohamok, koncentrci slyos zavara).
181.Mi okozta a Minamata-betegsget s mik a tnetei?
A tpllkkal a szervezetbe jutottmetil-Hg okozza. KIR hatsok: homlyos lts, ujjak, ajkak, nyelv bnulsa, a
lttr beszûkl s vaksg, nagyothalls s hallsveszts, mozgs koordinci zavara; fejlõdsi
rendellenessgek.
182.Elsõsorban, mire hatnak a szervezetbe jutott Hg – vegyletek?
KIR-re (+vese, lgzõrendszer, vvt)
183.Mi a jelenlegi llspont az amalgm tmsekbõl kiszivrg Hg egszsgkrost hatsa
vonatkozsban?
Epidemiolgiai vizsglatok nem erõstettk meg a tmsekbõl szrmaz Hg egszsgkrost hatst.
184.Milyen lelmiszerben halmozdik fel a legtbb Hg?
A szennyezett felszni vizekben, ennek kvetkeztben a legtbb a halakban.
185.Akut kadmiummrgezs:
oedema pulmonum, pneumonia („fmlz”)
186.Mi okozza a chr. kadmiumexpozcit kvetõ csontrendszeri elvltozsokat?
A vesetubulosok krosodsa miatt nagy mennyisgû 2-mikroglobulin, Ca, P, glkz, albumin s transzferrin
veszts trtnik. Csontritkulst, csontlgyulst okoz.
15
187.Mi az itai-itai betegsg?
Cadmiummal szennyezett rizs fogyasztsa (0,6-2mg/kg), kvetkezmnye a csonttrsek fokozott gyakorisga s
a csontvzdeformitsok kialakulsa.
188.Kadmium krnikus hatsai?
Vesekrosods, csontritkuls, csontlgyuls, itai itai- betegsg, emphysema, bronchitis, tdõrk (IARC1).
189.Milyen humn karcinogn IARC beoszts szerint a kadmium s vegyletei?
IARC1: bizonytottan humn karcinogn a tdõrk szempontjbl.
190.Sorolja fel a nikkel ltal okozott leggyakrabban betegsgeket!
Allergia, kontakt ekcma, lgzõszervi tumorok.
191.Milyen egszsgkrosodshoz vezethet a krnikus nikkel-expozci?
Anaemia, mjkrosods, IDR-tnetek, 4-33v ltencia idõ utn az orr, orrmellkregek s a tdõ cc-jt okozza.
192.Milyen arnyban ll a fmek elõfordulsi gyakorisga a toxicitsukkal?
A ritkbban elõfordul fmek toxicitsa lnyegesen nagyobb az ltalnosan elterjedteknl. Fordtott arny
llapthat meg a gyakorisg s a toxicits kztt.
193.Bizonytkokon alapul orvosls lnyege Napjainkban az egyni s az informlis kollektv
tapasztalatbl szrmaz kvalitatv tuds kiegszl formlis, empirikus kutatsbl szrmaz kvantitatv
jellegû tudsbl. Relevns, hiteles, az egyni dntshozatalt tmogat, napraksz tudsgyûjtemnyek
194.Milyen karcinogn az ionizl sugrzs? pajzsmirigy, nyirok, emlõ, bõr, tdõ
195.veghzhatst okoz gzok: vzgõz, CO2, NO2, fluorozott veghzhats gzok(hidrofluorokarbon,
kn hexafluorid), metn
196.Szerves foszftok, klrozott sznhidrognek: =peszticidek. festkek, alapozk, neurotoxikusak
197.Melyik metabolit jelenik meg a vizeletben idlt metilalkohol mrgezst kvetõen?
Hangyasav.
198.Hogyan mutatjuk ki a chr. etiln-glikol mrgezst?
A vr s a vizelet glikolsav tartalma nõ, a vizeletledk oxlsav kristlyokatmutat.
199.Mi a metilalkohol mrgezs tnetei?
Acut mrgezs: 8-36 rs lappangsi idõ utn dyspnoe, korai grcsk, ltsi zavarok (hess-szerû kp),
delrium, coma, n.opticus atrophija miatt tarts vaksg. Chr. mrgezs: perifris polyneuritis, lttrkiess,
acusticus neuritis, Parkinson-syn.
200.Hogyan csramentesthetõek a hõre rzkeny anyagok?
Autoklvozs, hõlgsterilizls, gzsterilizls, plazmasterilizls, gamma-sugrzs.
|