Környezetegészségtan
1. Mit nevezünk biotópnak?
Az élettelen egységeket, pl. tó, barlang, öböl, biotópoknak nevezzük.
2. Mit nevezünk biocönózisnak?
A biotópokban élõ növényi és állati társulásokat.
3. Mit nevezünk ökoszisztémának?
A biotóp és a biocönózis funkcionális egysége.
4. Mit nevezünk producenseknek, konzumenseknek és reducenseknek?
Producensek: azok az alacsony vagy magasabb rendû növényi szerveztek, amelyek a napfény energiája
(fototróf), kémiai folyamatok energiája (kemotróf) segítségével, továbbá szervetlen C (autotróf), hidrogén
(litotróf), N, S és P vegyületek felhasználásával nagy molekulasúlyú szerves anyagokat tudnak szintetizálni.
Konzumensek: azok a szervezetek, akik nem állítanak elõ szerves anyagokat, hanem a producensek szerves
anyagaiból táplálkozhatnak. Reducensek: azok a baktériumok és gombák, melyek a szerves anyagokat ismét
szervetlen anyagokká bontják le, és ezzel a növények számára újból felvehetõ állapotba hozzák.
5. Mit nevezünk pozitív indikátornak az ökológiában?
Szennyezés következtében kialakuló, nagyobb toleranciájú új fajok, amelyek egyedszámából következtethetünk
a szennyezés mértékére.
6. Mik az üvegházhatást okozó gázok?
A fosszilis tüzelõanyagok elégetése és a trópusi esõerdõk irtása miatt nagy mennyiségû többlet CO2 jut az
atmoszférába. Egyéb gázok: CH4, O3, NOx, CFC (hidrofluorokarbon, kén hexafluorid)
7. Mely légszennyezõk járulnak hozzá az ózonréteg elvékonyodásához?Mi ennek a következménye?
Melyik földrész/ország felett van?
A klórozott fluorozott szénhidrogének (CFC) a sztratoszférában az ózonpajzs elbontását eredményezik. Az
ózonpajzs elvékonyodásáért elsõsorban a freongázok felelõsek. Ezek a freonok a sztratoszférában UV-sugárzás
hatására elbomlanak, a szabaddá váló Cl az ózont bontja. Egyéb kiváltó gázok: vízgõz, CO, CH4, N2O,
mesterséges: CFC, HFC, PFC, SF6. A Föld felszínére jutó UV-sugárzás intenzitása megemelkedik, amely fokozza a
bõrrák, a cataracta elõfordulását, az élõlényekre káros, pusztító hatású. Következménye a globális
felmelegedés: a sarki jégsapkák elolvadnak, 1-2 m-rel megemelkedhetnek a tengerek, így az alacsonyabb
fekvésû területeket víz fogja borítani, az éghajlati zónák északabbra fognak tolódni, amezõgazdasági területek
eloszlásamegváltozik. (+ parazitavándorlás)
8. Melyik földrész felett van az ózonlyuk?
Antarktisz
9. Sorolja fel az UV-B sugárzás hatását a bõrre!
Melanoma malignum kialakulása, basalioma, dermatitis
10. Mely légszennyezõ anyagok keletkeznek az atmoszférában kémiai reakciók révén?
Szulfátrészecskék, nitrátrészecskék. (+ PAN, O3)
11. A levegõ háttérszennyzettsége?
Természetes: kozmikus por, talajok pora, vulkáni kitörések gázai, erdõ- és szavannatüzek égéstermékei, elhalt
szervezetek gázalakú bomlástermékei.
Mesterséges: közlekedés, ipari, háztartási tüzelés.
12. Sorolja fel, hogy a lakások levegõjében milyen egészségre ártalmas szennyezõanyagok lehetnek
jelen?
CO, CO2, NOx, SO2, SO3.
2
13. Mely betegségek fokozott elõfordulása hozható összefüggésbe a levegõ szennyezettségével?
KALB, cardiovascularis betegségek (ISZB, szívelégtelenség, szívritmuszavar), daganatok, asthma
14. Mit jelent a KALB rövidítés, milyen betegségek tartoznak ide, mi a fõ kockázati tényezõi?
Krónikus aspecifikus légúti betegség. Chronicus bronchitis, emphysema. Kockázati tényezõi: családi
halmozódás, dohányzás, alkohol, porképzõdéssel járó munka, levegõ szennyezettsége, légúti infekciók- fõleg
gyermekkorban.
15. Los Angeles szmog alkotói?
PAN(peroxi-acetil-nitrát), H2O2, NOx, ózon
16. London szmog alkotói? SO2, korom
17. A savas esõk kialakulásában döntõ tényezõ?
Nitrogén-oxid, kén-dioxid tartalma
18. Melyek a levegõben lévõ másodlagos részecskék?
Szulfát részecskék és nitrát részecskék
19. Sorolja fel a környezet-egészségügyi szempontból legjelentõsebb levegõben lévõ részecskefrakció, a
PM10 rövidtávú (akut) egészségkárosító hatásait!
Ezek a természetes szennyezõ források (porok, pollenek, spórák, baktériumok, endotoxinok), lejutnak az alsó
légutakba. Légzõszervi tünetek, a légzésfunkció csökkenése. Következõ betegségek tüneteit súlyosbítják: KALB,
asthma, cardiovascularis betegségek (ISZB, szívelégtelenség, szívritmuszavar). Növekedés a
gyógyszerhasználatok számában, légzõszervi és cardiovascularis betegségek miatti sürgõsségi ellátások és
kórházi betegfelvételek számában, többlethalál.
20. Sorolja fel a környezet-egészségügyi szempontból legjelentõsebb levegõben lévõ részecskefrakció, a
PM10 krónikus egészségkárosító hatásait!
Növekedés a KALB incidenciájában, növekedés a cardiovascularis betegségek incidenciájában, növekedés az
összes halálozásban, a KALB miatti halálozásban és a cardiovascularis betegségek miatti halálozásban.
21. Sorolja fel a környezet-egészségügyi szempontból legjelentõsebb levegõben lévõ részecskefrakció, a
PM2,5 krónikus egészségkárosító hatásait!
A diesel motorokból származó finom részecskék, PAHs valószínûleg humán carcinogének (IARC 2A). KALB és
cardiovascularis betegségek kialakulása és progressziója, születéskor várható átlagos élettartam csökkenése (1-
2 év).
22. Milyen egészségkárosító hatása van a levegõ magas SO2-tartalmának?
Bronchoconstrictio, asthmás betegeknél a tünetek súlyosbodása, a napi cardiovascularis és légzõszervi
betegségek okozta halálozás növekedése, napi kórházi ellátások számának növekedése.
23. Mi a levegõt szennyezõ nitrogén-oxidok fõ forrása és milyen egészségkárosító hatásaikat észlelték?
Forrásai: közúti jármûvek, mûtrágyagyártás, robbanóanyag-ipar. Akut hatásai: egészségeseknél légzésfunkció
csökkenés (nagy koncentrációban), asthmás betegeknél a tünetek súlyosbodása (kisebb koncentrációnál), in
vitro és in vivo vizsgálatokban akut gyulladást idéz elõ, károsan befolyásolja az alveolaris macrophagok
mûködését.
24. Melyek az illékony szerves vegyületek (VOCs) forrásai?
Kipufogógáz, mûanyagipar
25. Mely légszennyezõk tartoznak az illékony szerves vegyületek (VOCs) csoportjába?
Alifás, aromás szénhidrogének, aldehidek, ketonok, szerves savak.
3
26. Sorolja fel az ózonexpozició rövidtávú egészségkárosító hatásait!
Erõs nyálkahártya irritáció, fokozott nyálkahártya szekréció, mellkasi fájdalmak, gyulladásos mediátorok
szekréciója (epithelialis sejtek, alveolarismacrophagok, neutrophil granulocyták)
27. Melyek POPs anyagok(perzisztens légszennyezõ)?
Persistent organic pollutants (POPs): szerves anyagok, amik ellenállnak mind a kémiai, mind a biológiai
lebomlásnak. Ennek okán perzisztálnak a környezetben, szétterjednek, akkumulálódnak az emberi és állati
szövetekben, táplálékláncokban, és potenciális veszélyeket hordoznak az emberi egészségre nézve.
Ilyen anyagok például: poliklórozott bifenilek (PCBk), DDT, dioxinok.
28. Mi az emisszió?
A különbözõ forrásokból idõegység alatt a környezeti levegõbe bocsátott szennyezõanyagmennyisége. (g/óra,
t/év)
29. Mi az imisszió?
Transzmisszió + emisszió. A légszennyezõ anyagok koncentrációja a belégzési magasságban, ezzel az
anyagmennyiséggel exponálódik az érintett egyén. Dimenziója: mg/m3.
30. Milyen demográfiai csoport van jobban kitéve a légszennyezés következtében kialakuló
betegségeknek?
Csecsemõk, gyerekek, keringési- és légzõszervi betegségben szenvedõk, idõsek.
31. Mik okoznak bõrrákot?
UVB sugárzás, trihalometánok, arzén, ólom, higany, kadmium, kátrány, ásványi olajok, korom
32. Sorolja fel az ivóvíz általi arzén expozíció lehetséges következményeit!
Hyperkeratosis, hyperpigmentosis, black foot disease, bõr-, tüdõ- és hólyagrák (IARC1).
33. Honnan származnak az ivóvizet szennyezõ trihalometánok és milyen egészségkárosító hatásuk
lehet?
Klórozási melléktermékek, huminsavak és klór reakciójából keletkeznek. Daganatos betegségeket okozhatnak
(hólyag-, colon-, rectum-tumorok lehetõsége), IARC 2B kategória. IARC1: tüdõdaganat!
34. Milyen káros hatásaik lehetnek az ivóvízben lévõ fluoridoknak (5mg/l fölött és a 2 mg/l)?
>2mg: foltos fogzománc, >5 mg: fogzománc leválás, csontváz deformitások.
35. Minek következtében alakulhatnak ki nagy koncentrációban csontvázdeformítások?
Fluoriddal szennyezett ivóvíz esetén, ha a fluorid koncentrációja >5mg
36. Melyik ivóvízszennyezõ okoz krónikusan csontvázdeformitásokat?
fluoridok
37. Mi a fluorprofilaxis lényege?
A fluoridionok beépülnek a fogzománcba, és a fluoroapatit a demineralizációnak leginkább ellenálló
kristályforma. Enzimméreg, így gátolja a tejsavas erjedést. Antisepticum, így akadályozza a plaque-okban
elhelyezkedõ baktériumok szaporodását. A profilaxis lehet csoportos (ivóvíz, tej, só fluorozása) és lehet egyéni
(fluortartalmú tabletták, paszták).
38. Mit jelentenek ezek a fogalmak: DMF, dent, caries-frekvencia, caries-indexek?
A cariesbenmegbetegedett fogak regisztrálására használják. D= szúvas, F= tömött, M= hiányzik. DMF-szám egy
személyre vonatkozik. DMF-index: vizsgált személyek összes DMF száma / vizsgált személyek száma, DMF-T
index fogakra, DMF-S index fogfelszínekre vonatkozik. Caries frekvencia: carieses egyedek aránya 100 fõre
vonatkoztatva adott idõpontban.
39. Milyen veszélyeket rejt vizeink detergensekkel történõ szennyezõdése?
A felszíni és talajvizek habzása, a vízi ökoszisztéma egyes tagjainak pusztulása. A detergensek amosószerekben
vannak adalékanyagokkal együtt. Az adalékanyagok az algák elszaporodását és az eutrofizációt segítik elõ.
4
40. Sorolja fel az ivóvíz szerves anyaggal történõ szennyezettségére utaló ionokat!
Ammónium-szerves anyagok bomlásából, nitrit, nitrát-mûtrágyákból, >40mg/l methaemoglobinaemia-blue
baby syndroma
41. Melyek az ivóvíz által terjesztett bakteriális fertõzések?
typhus (Salmonella typhimurium), cholera (Vibrio cholerae), dysenteria (Shigella)
42. Vízzel leggyakrabban terjedõ vírus?
Poliomyelitis, HAV, HEV, Coxsakie A és E.
43. Mely ivóvízben lévõ mikroorganizmusok okoznak dysenteriát?
E. coli O157:H7, Vibrio cholerae, Salmonella typhi, Shigella dysenteria, Entamoeba hystolitica, Giardia
intestinalis.
44. Melyek a leggyakoribb vízi protozoonok?
Giardia intestinalis, Entamoeba histolytica, Criptosporidium parvum.
45. Melyek tartoznak az ivóvíz rutinvizsgálatához?
nitrát meghatározás, nitrit meghatározás, a víz keménységének meghatározása
46. Mi okozza a vezetékes ivóvíz idõnként megfigyelhetõ barnás színét?
A kicsapódott vas- és mangánhidroxidok, a vízvezeték faláról leváló vas- és mangánbaktérium telepek.
47. Melyek az ivóvíz fertõtlenítési módjai?
forralás, átlászó víznél neomagnol tabletta/10l, zavaros víznél klór-mész 0,1g/10l majd 2 óra várakozás és
fogyasztható
48. Mi tartozik a szerves oldószerekhez? aromás szénhidrogének (benzol, xilol, toluol); klórozott
szénhidrogének (szén-tetraklorid), alkoholok, éterek, aldehidek, ketonok
49. Szerves oldószerek akut hatásai?
Akut mérgezés: prenarkotikus tünetek, mozgáskoordinációs zavarok, eszméletvesztés.
50. Szerves oldószerek krónikus hatásai?
Központi idegrendszeri hatások (pszichoorganikus szindróma:memóriazavar, csökkent intellektuális képesség,
személyiségváltozások, depresszió), perifériás idegrendszeri hatások (paraesthesia, paralysis), dermatitis,
karcinogén hatások, teratogén hatás
51. Melyek a bizonyítottan karcinogén vegyületek?
IARC 1-es kategóriába tartozók: benzol –myeloid leukémia (arzén, kadmium, azbeszt, vinil-klorid is IARC 1, csak
azok nem szerves oldószerek);
(IARC 2A - valószínûleg: formaldehid – orr-garat, tetraklór-etilén – nyelõcsõrák, méhnyakrák, non-Hodgkin-ly;
IARC 2B – lehetséges: diklór-metán – májrák, sztirol – leukaemia. )
52. Krónikus expozició esetén melyik szerves oldószer okozhat embernél leukaemiát
benzol
53. Sorolja fel a benzol myelotoxikus hatásait!
lymphocytopenia
granulocytopenia
thrombocytopenia
erythrocytopenia
54. Melyik metabolit okozza a benzol karcinogén hatását?
Benzolepoxid
5
55. Melyek a foglalkozási benzolexpozíció hatásai?
Myelotoxikus hatások (lymphocytopaenia, granulocytopaenia, thrombocytopaenia, erythrocytopaenia,
pancytopaenia), karcinogén hatás (myeloid leukaemia).
56. Milyen benzol metabolit jelenik meg a vizeletben?
Fenol és transz-transz-mukonsav.
57. Mi az expozíciós marker?
Egy xenobiotikumnak vagy metabolitjának a koncentrációja egyes testfolyadékokban; a koncentráció
határértéke alapján dõl el, hogy expozíciós markernek tekintjük-e.
58. Melyek a benzol, toluol, xilol biomarkerei?
Benzol: transz-transz-mukonsav. Toluol: o-krezol. Xilol: o-, m-, p-metil-hippursav.
59. A mûanyaggyártás kapcsán használatos rákkeltõ vegyi anyagok:
Akril-nitril; vinilklorid
60. Mely foglalkozási eredetû megbetegedés elõfordulásával számolhatunk PVC-gyártásban résztvevõ
dolgozóknál?
Aeroosteolysis; scleroderma; légzõszervi
(Máj haemangiosarcoma nem jellemzõ)
61. Az alábbi, vizeletben is kimutatható vegyületek közül melyik jelez sztirol expozíciót?
Mandulasav
62. Melyek a neurotoxikus anyagok?
Pb, Hg, As; szerves oldószerek (benzol, toluol, xilol); peszticidek (klórozott szénhidrogének, foszfátok); gázok
(CO2), tengeri toxinok.
63. Peszticidek csoportosítása kémiai szerkezetük alapján?
klórozott szénhidrogének, szerves foszfát-észterek, N-metil-karbamátok, fenoxi alkánsavak, bipiridilek,
piretroidok
64. Peszticidek felhasználása?
mezõgazdaság, fertõtlenítés (épületek), tartósítás (faanyagok, festékek, ragasztók, kozmetikai termékek).
Neurotoxikusak!
65. Hogyan hatnak a klórozott szénhidrogének?
Az idegsejtek Na-csatornáját gátolják. Akutmérgezés: izomrángások, tremor, mozgás-, látás-, értelemzavar,
légzésbénulás. Krónikus hatások: alvási zavarok, személyiség változások, végtagok tremora, testsúlycsökkenés,
májbetegségek, karcinogén hatás.
66. Hogyan hatnak a szerves foszfátok?
Irreverzibilisen gátolják az ACh-észteráz enzimet. Akut mérgezés: muszkarinszerû hatások (fokozott
verejtékezés, fokozott nyálelválasztás, pupillaszûkület), nikotinszerû hatások (izomrángások, izomgörcsök,
izomgyengeség), központi idegrendszeri hatások (beszédzavar, eszméletvesztés, légzésbénulás). Krónikus
hatások: neurotoxikus hatások (beszéd- és látászavar, magatartás- és memóriazavarok, alsó végtag bénulása).
67. A peszticidek fõbb típusai közül melyek gátolják az acetilkolin-észteráz enzimeket?
Szerves foszforsav észterek: irreverzibilis gátlás. N-metil-karbamátok: reverzibilis gátlás.
68. Milyen egészségkárosító hatásai lehetnek a fenoxi-alkánsav peszticideknek?
Acut mérgezés során: dermatitis, conjuctivitis, pharyngitis, izomgörcsök. Chronicus mérgezés esetén:
károsodott ízérzés, pajzsmirigy mûködési zavarok, ha dioxinnal szennyezettek, akkor a dioxinok által okozott
krónikus hatások érvényesülnek.
6
69. A bipiridil herbicidek jellemzõi?
A paraquat epitheliális toxin. Az I-es típusú pneumocytákat támadja, irreverzibilis tüdõkárosodást okoz. Akut
mérgezés: kötõ-, és szaruhártyagyulladás, bõrelhalás, emésztõrendszeri gyulladás, máj-, és vesekárosodás.
70. Hogyan keletkeznek a dioxinok? Milyen egészségkárosodást okoznak?
A legismertebb a TCDD-tetraklór-dibenzo-dioxin, nem kívánt melléktermékek a vegyiparban bizonyos termékek
gyártásánál, klórozott vegyületek kémiai reakciói során keletkezik, ill. a szerves anyagok égetése során
keletkezhet (szemétégetõk, ipari hulladékok, fáradtolajok, cigarettafüst, gépjármûvek kipufogógázai). Acut
mérgezések ritkák: fejfájás, hányinger, rossz közérzet, chloracne, pigmentáció, májfunkció romlása. Chronicus
hatások: chloracne, diabetes, vesekárosodás, születési rendellenességek, spermiumszám csökkése, csökkent
fertilitás, endometriosis, immunrendszer csökkentmûködése.
71. Honnan származik a PCB expozició és mi ennek a következménye?
Poliklórozott bifenilek kiváló elektromos szigetelõk, így transzformátorok, kondenzátorok és egyéb elektromos
készülékekben alkalmazzák és felhasználják a festék, lakkiparban, jelen van a másolópapírban, tintákban
ragasztókban. Elterjedtek az egész természetben: növényi olajokban, zsírokban, tejben, plazmában,
zsírszövetben és anyatejben. GI behatolásuk van, esetleg a bõrön keresztül. A cytokróm P450-et gátolják, epén
keresztül választódik ki. Acut tünetek ritkák: nyálkahártya irritáció, hányinger, hányás, chlorachne. Chronicus
mérgezéshez még májfunkciós károsodás is társul. 1986-ban Yusho, 1979-ben Yucseng betegséget okozta
(étolaj idézte elõ).
72. A Yusho betegség milyen szennyezéssel kapcsolatos?
PCB expozíció következménye.1986-ban Yusho, 1979-ben Yucseng betegséget okozta. Étolaj idézte elõ, az
elõbbi 2 betegséget. Tünetek: a bõr, a körmök, és az ajkak barnás elszínezõdése, chlorachnék, szemhéjoedema,
átmeneti látás, hallás, érzészavarok, súlyvesztés, hypertriglyceridaemia, pozitív májfunkciós próbák. 1970-es
években a gyártását beszûntették, mégis ma is nagy készletek maradtak fent.
73. Mi okozza az akrilszálak gyártásához használt akril-nitril monomer akut toxicitását?
Az akril-nitrilbõl lehasadó cián-gyök; a monomerbõl keletkezõ tiocianát gyök
74. Humán karcinogénnek tekinthetõ-e az akril-nitril?
Igen, mert krónikus expozíció esetén tüdõrákot okozhat.
75. Soroljon fel legalább 4, biológiai fegyver készítésére használható ágenst!
Anthrax, pestis, fekete himlõ, tularémia, venezuelai ló encephalitis, haemorrhagiás lázak kórokozói, toxinok
(botulinustoxin, Staphylococcus enterotoxin B–SEB)
76. Soroljon fel 4 afrikai eredetû haemorrhagiás lázat!
Hantavírus, Krími-kongói, Dengue-láz,Marburg-,Ebola, Lassa-láz
77. Bioterrorizmusban használt inkapacitív ágensek?
Venezuelai lóencephalitis, SEB (Staphylococcus enterotoxin B)
78. Milyen biológiai fegyver tartotta rettegésben az USA-t 2001. szeptember 11. után?
Anthrax (tüdõ)
79. Anthrax terjedése?
Állatról emberre (zoonosis): direkt kontaktus állatokkal, kontaminált vízzel, kontaminált talajon termelt
növényekkel. Biológiai fegyveként használt spórák belégzésével (tüdõanthrax), bõrön keresztül, közvetlen
érintkezés révén (bõranthrax), fertõzött étel vagy víz fogyasztásával (bélanthrax).
80. Két kórokozó, ami vegyi fegyverként letális járványt okozhat:
Variola (feketehimlõ), Bacillus anthracis, Yersinia pestis
81. Hogyan terjed a pestis?
rezervoár - patkány, vektor- bolha
7
82. Soroljon fel legalább öt módot a biológiai fegyverek elleni védekezésre
Fizikális védelem: légzésvédelem megfelelõ filterrel ellátott maszkkal, bõrvédelem védõruházattal, kollektív
védelem megfelelõen kialakított filterrel (HEPA) ellátott ventillációs rendszerrel rendelkezõ építményekben,
jármûvekben. Egészségügyi ellátás: megelõzés (kemoprevenció, immunprevenció), diagnózis és kezelés
megfelelõ kapacitással, biológiai támadásnál izoláció. Korai detektálás, dekontamináció, megfelelõ
felvilágosítás és tréning, nemzetközi jogi és diplomáciai intézkedések, valamint hírszerzési tevékenység.
83. Hogyan számítjuk a BMI-t?
A testtömeg kg-ban osztva a testmagasság méterben kifejezett négyzetével.
84. BMI és mortalitás kapcsolata
20 alatt fordított arány, a BMI csökkenésével nõ amortalitás; 25 felett egyenes arány, a BMI növekedésével
meredeken nõ a halálozás
85. Mi jellemzõ a nyugati bõséges táplálkozásra? Sok zsírt és cukrot tartalmazó energiadús ételek túlzott
fogyasztása, komplex szénhidrátok (növényi táplálék) csökkent bevitele.
86. Milyen betegségek köthetõek az elhízáshoz?
Coronária betegségek, cerebrovascularis betegségek (stroke), egyes daganatos megbetegedések (emlõ,
endometrium, vese, colorectalis, pancreas, nyelõcsõ), 2. típusú diabetes mellitus, epekõ, caries, gyomorbélrendszeri
megbetegedések, csont és ízületi megbetegedések. Továbbá az elhízás növeli ametabolikus
szindróma, prosztata hyperplasia, embólia, thrombosis, köszvény, infertilitás, osteoarthritis, derékfájás,
pszichiátriai kórképek, illetve terhesség, sebészeti beavatkozások szövõdményének a kockázatát
87. Soroljon fel 3 vizsgálatot, ami a kardiovaszkuláris kórképek kockázati tényezõit vizsgálja!
BMI, RR-mérés, vérkép, haskörfogat (férfi<94cm, nõ<80 cm)
88. Soroljon fel szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó studykat!
Framingham study (prospektív kohorsz vizsgálat), seven countries study (ökológiai korrelációs vizsgálat),
hipotézis (a szív és érrendszeri betegségek kialakulása összefügg az életmóddal, különösen a táplálkozással).
89. Mi hozható közvetlen összefüggésbe a zsíros táplálkozással?
Szív-érrendszeri megbetegedések, gyomor-bélrendszeri daganatok
90. A táplálékkal elfogyasztott zsírsavak hogyan befolyásolják a szív-érrendszeri megbetegedések
kockázatát?
Kockázatot csökkenti: cisz zsírsavak, egyszeresen telítetlen zsírsavak, linolsav, hal, halolajok (EHA, DHA).
Kockázatot valószínûsíthetõen csökkenti: a-linolénsav, olajos magvak, fitoszterolok, folsav. Kockázat növelõ:
telített zsírsavak, transz zsírsavak, túlzott só fogyasztás, túlzott alkoholfogyasztás. Kockázatot
valószínûsíthetõen növeli: koleszterin, kávé.
91. Mi a kardiovaszkuláris betegségek diétás prevenciója?
A dohányzás mellõzése, magas vérnyomás betegség adekvát kezelése, rendszeres testmozgás, optimális
testsúly fenntartása, alacsony zsírtartalmú táplálkozás (fõleg állati eredetû telített zsírok fogyasztásának
mérséklése), magas komplex szénhidrát tartalmú táplálkozás (teljes kiõrlésû gabonafélék, zöldségek,
gyümölcsök), alkoholfogyasztás csökkentése, napi sófelvétel redukciója max. 5g/nap só fogyasztása.
92. Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulását csökkentõ primer prevenció legfontosabb
eszközei?
Fokozott testmozgás, táplálkozás - linolsav, hal, halolaj (EHA, DHA), zöldségek, gyümölcsök, kálium, mérsékelt
alkohol fogyasztása, dohányzás elhagyása, DM kezelése.
93. Sorolja fel a szív-érrendszeri betegségek 3 fõ rizikófaktorát!
Dohányzás, magas vérnyomás, DM, elhízás, magas lipidértékek.
8
94. Milyen táplálkozási tényezõket ismer, amely csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának
kockázatát?
Optimális testtömeg fenntartása, fizikai aktivitás, hízást elõsegítõ ételek, italok fogyasztásának korlátozása,
fõleg növényi eredetû élelmiszerek fogyasztása, vörös húsok és tartósított élelmiszerek korlátozott fogyasztása,
alkoholfogyasztás mérséklése, sós ételek és penészes gabonafélék és hüvelyesek fogyasztásának kerülése, a
tápanyagszükségletek kielégítése az élelmiszerekbõl táplálék kiegészítõk nélkül, szoptatás, daganatos
betegségek túlélõi a megelõzésre vonatkozó ajánlásokat kövessék.
95. Mik okoznak vastagbél és végbél daganatokat?
Túlzott alkoholfogyasztás, sós ételek túlzott fogyasztása, grillezett ételek nagymértékû fogyasztása, állati zsírok
(vörös húsok), nagy energiabevitel, (fõleg sok cukor), kevés testmozgás (elhízás), aflatoxin kontamináció.
96. Mi jellemzi az egészséges táplálkozást?
Változatosság és mértékletesség jellemzi. Növényi eredetû élelmiszereken alapuló táplálkozás: >400g/nap friss
zöldség és gyümölcs fogyasztása; teljes kiõrlésû gabonafélék, alacsony zsírtartalmú táplálkozás (max. 15-30%);
kevesebb hozzáadott cukrot tartalmazó étel, ital; kevesebb só.
97. Elhízáshoz köthetõ betegségek: keringési bet., cukorbetegség, daganatok, csontritkulás.
98. Mi a PEM?Milyen tényezõk játszanak szerepet a protein energia malnutríció PEM kialakulásában?
Protein energiamalnutritio, alultápláltság. Indikátorok: alacsony súlyú újszülöttek, magas csecsemõ és gyermek
halálozás, antropometriai adatok, pszichoszociális fejlõdés visszamaradása. Megjelenési formái:marasmus
(igen súlyos soványság, mennyiségi éhezés), Kwashiorkór (minõségi éhezés, súlyos soványság, ödéma, bõr és
haj elváltozások, megnagyobbodott zsírmáj). PEM okai: szegénység, tudatlanság, az ismeretek hiánya, csökkent
energiabevitel, fehérje és esszenciális aminosavak hiánya.
99. Mi a Kwashiorkór lényege?
Minõségi éhezés, súlyos fokú fehérjehiány, súlyos soványság, ödéma, bõr és haj elváltozások,
megnagyobbodott zsírmáj.
100. Mik a jódhiány tünetei?
Terhes nõ esetében: Vetélés, koraszülés, magas perinatális halálozás, neonatális golyva, hypothyreodizmus,
enyhe mentális retardáció, kreténizmus. Gyermek és serdülõkorban: mentális fejlõdés károsodása, testi
fejlõdés visszamaradása, golyva, hypothyreosis. Felnõttkorban: mentális funkciók károsodása, golyva,
hypothyreosis
101. Milyen veszélyeket hordozhat a terhes nõ jódhiányos állapota a születendõ magzat számára?
Vetélés, koraszülés, magas perinatális halálozás, neonatális golyva, hypothyreodizmus, enyhe mentális
retardáció, kreténizmus.
102. Mit nevezünk 1; 2; 3. fokú golyvának?
1. fokú: csak tapintással vagy a nyak hátrahajtásával látható. 2. fokú: oldalnézetben egyenes fejtartás mellett is
látható. 3. fokú golyva: diffúzanmegnagyobbodott, minden oldalról feltûnõ pajzsmirigy hyperplasia.
103. Hogyan monitorozzák a jódhiányos betegségek kontroll programját?
1990-is a golyva prevalenciáját használták (TGP- total goitre prevalence), de ez kevésbé volt használható a
jódozott só közvetlen hatásának mérésére. A vizelet jód meghatározása sokkal érzékenyebb indikátora az
aktuális jódbevitel. A TGP még mindig hasznos indikátora a kontrol program hosszú távú hatásának
megítélésében. Az iskolások közötti mintavétel a leghatásosabb és praktikusabb módja a jódhiányos
betegségek monitorozásának.
104. Milyen tényezõk gátolják a táplálékban lévõ vas felszívódását?
Vastelítettség a szervezetben, Ca (tej, sajt); fitátok és egyéb inozitol-foszfátok (korpafélék, gabonapelyhek, zab,
fényezetlen rizs; tésztafélék, szójabab, bab, borsó), vaskötõ polifenolok (tea, kávé, kakaó, vörösbor).
105. A vegetárius táplálkozás miért jelent fokozott veszélyt a Fe hiányos anémiára?
Mivel ez a táplálkozás a nem hem vasban gazdag. Hiányzik a hem vas bevitele, ami jobban felszívódik.
9
106. A legáltalánosabb táplálkozási hiánybetegségek
jódhiány, A-vit hiány, D-vit hiány, vashiány
107. Melyek az A-vitamin hiány jellegzetes tünetei súlyos és kevésbé súlyos?
Farkasvakság, xerophtalmia, végleges vakság, fokozott fogékonyság a fertõzésekre, fokozott morbiditás és
mortalitás, csökkent fertilitás, anaemia fokozott kockázata, csökkent növekedés és fejlõdés.
108. Fejlett országokban gyakori az A vitamin-hiány.Miért?
Mert a következõ táplálékokból keveset fogyasztanak: retinol=A-provitamin (máj, halmájolaj, tejtermékek), ßkarotinok
(répa, sütõtök, sárga gyümölcsök, vörös pálma olaj).
109. Mi a retinoekvivalens?
Az A-vitamin szükségletet retinoekvivalensekben fejezzük ki. Erre azért van szükség, mert a provitaminok
különbözõ hatásfokban alakulnak át A-vitaminná. Napi ajánlás: ffi: 700, nõ: 600, terhes: 800, szoptató anya:
1000.
110. A fejlett világ államaiban hány százalékra tehetõ az ételmérgezésben fertõzöttek aránya?
Az iparilag fejlett országokban az élelmiszerek okozta megbetegedések prevalenciája 5-10 % (inkább 30 %)
111. Soroljon fel az élelmiszerekben természetes tartalomként elõforduló mérgezõ anyagokat és azok
káros hatásait!
Mérgezõ gombákban falloin, amanitin, muszkarin, iboténsav található. Az amanitin leállítja a proteinszintézist,
legtoxikusabb amájra. A csonthéjas gyümölcsök magjában cianoglikozidok találhatók, hidrolízisük során HCN
keletkezik, ami gátolja a citokróm-oxidázt és ez kisgyermekkorban acut cianid mérgezést okoz (légzés,
szívmegállás, coma). A cassava, és a brassica (káposztafélék) goitrogén, a pajzsmirigy mûködését gátolják. A
spenótban, sóskában és rebarbarában lévõ oxálsav: gátolja a vasfelszívódást, vesekõképzõdéshez vezethet. A
szolanin a burgonyában és a paradicsomban fordul elõ, kolinészteráz inhibitor. A tengeri toxinok: ciguatera
toxin, saxitoxin (kagyló), tetrodotoxin (fugu) neurotoxinok, mérgezési tünetteik: érzészavar, izombénulás,
légzésbénulás. Az aflatoxin szennyezheti a földimogyorót és a gabonaféléket, az Aspergillus termeli,
genotoxikus, hepatotoxikus, nephrotoxikus, humán carcinogén (IARC1).
112.A brokkoli az alábbi fitokemikáliákat tartalmazza jelentõs mennyiségben:
Szulforafan, indol-3-karbinol
113.Mi az Aspergillus flavus által termelt carcinogén anyag neve?
Aflatoxin: szennyezi a földimogyorót és termékeit, gabonaféléket. Aflatoxin B1: geno-, hepato-, nephrotoxicus,
humán carcinogén (IARC1 – hepatocelluláris carcinoma). AflatoxinM1 a metabolizmus során keletkeznek, a
tejben, anyatejbenmutatható ki, humán carcinogén.
114.Mely vírusok okoznak gyakran élelmiszer-eredetû járványokat?
HAV, Rotavírus, Calicivírus (Norwalk)
115.Akut hasmenést okozó kórképek+kórokozó 3!
Salmonellosis (Salmonella sp.) Campylobacteriosis (Campylobacter sp.), Botulismus (Clostridium botulinum),
Shigellosis (Shigella sp.), E. coli enteritis (Escherichia coli), Listeriosis (Listeria monocytogenes), Brucellosis,
Yersiniosis (Yersinia enterocolitica), Toxoplasmosis (Toxoplasma gondii), Hepatitis A, Echinococcosis
(Echinococcus), Trichinellosis (Trichinella spiralis), Amoebiasis (Entamoeba histolytica), Enteritis infectiosa
116.Írjon min. 2 példát toxikoinfekcióra!
Az enterotoxint termelõ S. aureus, Clostridium perfingens, Clostridium botolinum, Bacillus cereus
ételmérgezéseket okoznak.
117.Magyarországon mely állatok lehetnek fertõzöttek trichinellával?
Általában vadon élõ állatok (vaddisznó, szarvas, medve, patkány), illetve elsõsorban sertés húsában találhatóak.
10
118.Milyen veszélyeket hordozhat az élelmiszerek antibiotikum tartalma?
Gastroenteritis: saját flóra elpusztulása révén, antibiotikum rezisztens törzsek elszaporodása, antibiotikumallergia.
119.Mi okozza a giardiasist?
Giardia intestinalis
120.A romlott tejben a metilénkék elszíntelenedését okozzák:
a bakteriális reduktázok
121.Melyek a fõ élelmiszerbiztonsági veszélyek (tényezõk, nem etiológiai ágens)?
Ha az ételeket a fogyasztás elõtt jóval elõbb elkészítik.
Ha az elkészített ételeket túl sokáig olyan hõmérsékleten hagyják, ahol a baktériumok szaporodni tudnak.
Ha nem megfelelõ a hõkezelés.
Ha a megfõzött és nyers ételek közötti kereszt-kontamináció jöhet létre.
Ha nem megfelelõ a személyi higiéné az ételek kezelésekor.
122.Soroljon fel öt elsõdleges védekezési módon a táplálkozás az élelmiszer okozta megbetegedések
ellen!
- Tartsa tisztán
- Külön tárolja a nyers és a fõtt ételeket
- Alaposan fõzzemeg/süsse át
- Tartsa biztonságos hõmérsékleten
- Használjon biztonságos vizet és nyersanyagokat
123.Soroljon fel legalább 4 példát a gastrointestinalis fertõzõ betegségek primer megelõzésére!
Határértékek megállapítása, megfelelõ élelmiszerellenõrzõ rendszerek alkalmazása (HACCP), élelmiszeriparban,
kereskedelemben, vendéglátóiparban dolgozók képzése, alkalmassági vizsgálata, lakosság egészségnevelése,
hatósági ellenõrzés, surveillance rendszerek kidolgozása, alkalmazása, monitoring.
124.Soroljon fel legalább 4 példát a gastrointestinalis fertõzõ betegségek secunder megelõzésére!
A megbetegedés jelentése. Járványügyi vizsgálat. Intézkedések a további megbetegedésekmegakadályozására:
élelmiszer kivonása a forgalomból, élelmiszeregység bezárása, védõoltás, antibiotikum profilaxis az
exponáltaknak, betegek elkülönítése, fertõtlenítés, intézményekben felvételi zárlat, kórházakban látogatási
tilalom.
125.A HACCP rendszer:
Tudományos eredményeken alapuló, szisztematikus eljárások, melyek azonosítják a specifikus veszélyeket, és
az ellenõrzésükhöz szükséges módszereket, hogy az élelmiszerek biztonságát szavatolják. A HACCP egy eszköz,
mellyel felbecsülhetjük a veszélyeket és ellenõrzõ rendszereket állíthatunk fel. A HACCP a megelõzésen alapul
és nem a végtermék ellenõrzésében bízik. Az élelmiszerláncminden egyes lépésének szigorú monitorozásával
és ellenõrzésével kevesebb az esély a különbözõ veszélyek keletkezésére.
126.A HACCP rendszer 7 alapelve:
A lehetséges veszélyekmegállapítása. A kritikus pontok megállapítása. A kritikus határértékek megállapítása.
Felügyelõ/monitoring rendszerek felállítása a kritikus pontokon. Helyesbítõ tevékenységekmeghatározása. A
HACCP rendszer hatékony mûködésének bizonyítása. Dokumentáció létrehozása.
127.Milyen állapotok hajlamosítanak D-vitamin hiányra? Malabsorptios szindróma, krónikus
vesebetegség, hosszú ideig tartó „napfény-megvonás”
128.Milyen megbetegedés kialakulásához vezet a D-vitamin hiány?
Gyermekkorban: rachitis, felnõttkorban: osteomalacia.
129.Mibõl és hogyan keletkezik a szervetlen D-vitamin?
A bõr 7-dehidrokoleszterin-tartalma UV-sugárzás hatására kolekalciferollá, D3-vitaminná alakul. Ez a vesében
alakul majd 1,25-dihidroxi kolekalciferollá, azaz „aktív szerré”.
11
130.A májrák okai:
HBV, HCV, aflatoxin, alkohol
131.Toxikológia fogalma
A kémiai anyagok élõ szervezetekre kifejtett káros hatásainak tanulmányozása, és azokmegjelenési
valószínûségének becslése.
132.NOAEL jelentése
No Adverse Effect Level, azaz megfigyelhetõ káros hatást nem okozó szint. Az a legmagasabb vizsgált expozíciós
szint, amely az exponált populációban statisztikai értelemben nem növeli meg jelentõsen a káros hatások
gyakoriságát vagy súlyosságát (a megfelelõ kontrollcsoporthoz képest).
Determinisztikus hatás esetén határozzák meg (sztochasztikus hatásnál egymaximális koncentráció van
megadva, amit nem haladhatmeg). Figyelembe kell venni az átlagos koncentrációt és a csúcskoncentrációt is.
133.Melyek a kémiai anyagok biotranszformációjában szerepet játszó metabolikus reakciók fõ típusai?
Metabolizmus: detoxifikáció (toxikus anyagból nem toxikus metabolit), bioaktiváció (nem toxikus anyagból
toxikus metabolit) I. típusú reakciók: oxidáció (CYP450 mediálta reakciók, nem CYP450 mediálta reakciók),
redukció (azo vegyületek, nitrát-nitrit), hidrolízis (észterek, amidok, epoxidok). II. típusú reakciók: konjugáció
(glükuronid, glutation, szulfát, N-acetil, metil, aminosav).
134.Benzpirén metabolizmusa?
Nem detoxifikálódik, hanem bioaktiválódik és epoxi formában toxikus
135.A toxinok célszerv szerinti csoportosítása, legalább 5!
Neurotoxin, hematotoxin, nefrotoxin, hepatotoxin, kardiotoxin, pulmonális toxin, metabolikus toxin, endokrin
toxin, dermatotoxin, reproduktív toxin, genotoxin, karcinogén, teratogén.
136.Sztochasztikus hatások?
Nincs küszöbdózis, a dózis emelésével a biológiai hatás kialakulásának a gyakorisága nõmeg.
137.Determinisztikus hatás?
Van küszöbdózis és e felett a dózis emelésével 1 bizonyos hatás SÚLYOSSÁGA nõ meg
138.Melyik interakcióra jellemzõ, hogy az együttes hatás egyenlõ a hatások összegével?
Additív.
139.Fizikai munkahelyi ártalomból mik a leggyakoribbak?
Zaj okozta halláskárosodás, helyileg ható vibráció okozta betegség, egésztest-vibráció okozta, túlnyomás alatti
munkavégzés által kiváltott, ionizáló sugárzás által okozott, UV, infravörös és egyéb nem ionizáló sugárzás által
okozott, elektroophtalmia okozta betegségek..
· zúzódás, vágás, amputáció, leesés, elcsúszás, derékfájdalom, carpal-tunel sy.
140.Mit nevezünk respirábilis poroknak?
1-5 mikrométeres nagyságú szemcsék.
141.Mi okozhat pneumoconiosist?
Kristályos szilícium, talcum, Be, Al, Co, W, Ti, korund, karborund, Fe.
142.A szilikózis pathomechanizmusa?
Kvarctartalmú por belégzése, amely tüdõben lerakódik, macrophagok fagocitálják. Anyagcsere változást
eredményez, és lizoszómamembránt károsítja. Az anyagcsere változások révén újabb immunsejteket vonzanak,
kötõszövetes rostok lerakódásához, majd granuloma képzõdéshez vezet. A lizoszóma membrán károsodása
révén sejtkárosító enzimek szabadulnak fel, amelyek szintén hozzájárulnak a kötõszövetes lerakódáshoz, és
sejtburjánzást okoznak, mindezek révén granuloma kialakul. A góc körül tüdõtágulat, perifokális emphysema
jön létre, majd a tüdõ progrediáló kötõszövetes átalakulása, amely a légutak, erek, nyirokerek deformálódását
okozza és így a keringés és a légzés súlyosan károsodik.
12
143.Azbeszt által létrehozott kórképek?
Azbesztózis (tüdõfibrózis), jóindulatú mellhártyagyulladás, mellhártyafoltok, tüdõ- és gégerák, mesothelioma.
144.Milyen munkásokban jelentkezik a byssinosis?
Gyapotmunkások, a gyapotpor belégzése révén, textil iparban dolgozóknál. Monday morning cough.
145.Milyen egészségkárosodáshoz vezet a krónikus berillium expozíció?
Fáradékonysággal, fogyással, köhögéssel járó tüdõgranulomatosis, amely amáj, a lép és a bõr egyidejû
granulomatosisa kísér.
146.Melyek a lokális vibráció egészségkárosító hatásai?
Kisebb frekvencia (<70Hz) à ízületeket, csontokat károsítja, míg a nagyobb frekvencia (70Hz<) a lágyrészekre
terjed, ereket és idegeket is károsítja.
Érelváltozások: Raynaud syndroma (hideg és mozgás által kiváltott ischaemiás epizódok a kézujjakban).
Mozgásszervi elváltozások: könyökízület arthrózisa, kéztõcsontok asepticus necrozisa, vállízület elváltozása.
Érzõ idegi elváltozások: plexus brachialis, n. ulnaris, n. radialis laesiója.
147.Milyen egészségkárosító hatása van az egésztest vibrációnak?
Neurotikus zavarok (alvási zavarok, fejfájás, szédülés), gerinc spondylosisa, visceroptosisok.
148.Milyen karcinogén az ionizáló sugárzás?
Fizikai (pajzsmirigy, nyirok, emlõ, bõr, tüdõ). Nincs direkt bizonyíték. Szöveti sugárérzékenység: nyirok, fvs, GIT,
ivarszervek, bõr, ér, máj, kötõszövet, izom, ideg.
149.Melyek a radioaktív sugárexpozició biológiai hatásait meghatározó tényezõk?
Áthatoló képesség, sugárzás minõsége, ionizációs sûrûség, idõfaktor, anyagcsere és hõmérséklet, O2 hatása.
150.Mi az elnyelt dózis (D) egysége?
Elnyelt dózis: tömegegységben elnyelt energia: Gray.
151.Mi az egyenértékû dózis és mi az egysége?
Az egészségkárosító hatás megítélése azonos dózis mellett.
152.Melyek az akut ionizáló sugárzást követõen kialakuló sugárbetegség tünetei?
Akut sugárbetegség: kezdeti (1Gy<): hányás, étvágytalanság, fejfájás, levertség, mozgáskordinációs zavar;
lappangó (2-3 Gy-4-4 hét), kritikus (10Gy): magas láz, petechia,vérkép elváltozás, immunkárosodás, 3-4Gy-60
napon belül halál
153.Soroljon fel legalább 5 db tüdõrákot okozó munkahelyi szennyezõt!
Alumíniumgyártás, széngáz- és kokszgyártás, vas- és acélipar, hematit felszín alatti bányászat radon
expozícióval, nukleáris ipar, arzén, azbeszt, bisz-klorometil-éter, krómvegyületek, mustárgáz, nikkel, korom,
vinil-klorid.
154.Milyen foglalkozások vezetnek daganatos megbetegedésekhez? (3 db)
Alumínium gyártás, cipõgyártás és –javítás, széngáz- és kokszgyártás, bútoripar, vas- és acélipar, bõripar,
izopropil-alkohol-gyártás, nukleáris ipar + egyéb, ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyek (radiológia,
egészségügy)
155.Milyen szervek daganatos megbetegedését válthatja ki a foglalkozási eredetû arzén expozició?
Tüdõ, bõr, hólyag
156.Milyen daganatos megbetegedést válthat ki a foglalkozási eredetû vinil-klorid expozició?
Máj, tüdõ, agy, leukaemia, lymphoma.
13
157.Mi a tünete az idült dekompressziós aeropathiának?
Encephalopathia
158.Mi a rekompressziós beavatkozás lényege dekompressziós aeropathia kapcsán?
Az acut tüneteketmutató egyént barokamrában ismét nyomás alá kell helyezni és a nyomást a beteg állandó
felügyelete mellett fokozatosan csökkenteni. Ha ez nem sikeres hélium-oxidot alkalmazunk.
159.Melyek a foglalkozási betegségek megelõzésének lépései? Fokozott ellenõrzés, rendszeres
monitorozás, egyéni védõeszközök, higiénés intézkedések, rendszeresebb mintavételezés, korai
diagnosztikai módszerek, dolgozók klinikai vizsgálatának ismétlése, további esetek kialakulásának
megakadályozása, dolgozós egészségének megtartása.
160.Sick building syndrome
Egy kórokilag és tünetileg is rendkívül heterogén tünetcsoport, melyet az a gyakorlati megfigyelés fûz össze,
hogy bizonyos épületekhez (többnyire légkondicionált irodaházakhoz) köthetõ.
Feltételezett okai: nem megfelelõ szellõztetés, beltéri légszennyezés (épület és berendezési tárgyak
anyagaiból), kültéri légszennyezés bejutása, nem megfelelõ páratartalom stb.
Tünetei lehetnek: nyálkahártya-irritáció, idegi hatás, asztma-szerû tünetek, bõrproblémák, emésztési panaszok,
stb
161.Milyen egészségkárosító hatása lehet a zajnak?
Átmeneti vagy végleges halláskárosodás, szívritmuszavar, magas vérnyomás, emésztési panaszok, rossz étvágy,
fejfájás, alvászavar, halláscsökkenés, fülzúgás
162.Milyen frekvenciájú hangok észlelésében jelentkezik halláskárosodás zajártalom következtében?
Magas 4000-6000 Hz-es hangtartományban.
163.Mit fejez ki a phon?
A szubjektív hangérzést jelenti.
164.Mit fejez ki a decibel?
A hangnyomás szintet.
165.Mi a decibel skála felsõ határa?
A kellemetlenségi küszöb, mely konvencionálisan 120 decibel. (elméleti határ: 194 dbel)
166.Jellemezze az ideiglenes halláskárosodást!
Tartós, intenzív hangbehatásra alakul ki. Pihentetés után a hallóképesség helyreáll. Percenciós halláscsökkenés
a magasabb frekvenciákon (3000-4000 Hz). Mértéke elérheti a 40-50 dB-t. Az expozíció megszûnését követõen
fokozatosan visszaalakul. Szubjektív panaszok: fülzúgás, teltségérzés.
167.Jellemezze a maradandó halláskárosodást!
Oka a tartósan ható 85 dB feletti hangerõ. Halláskárosodás: percepciós és kezdetben a magas hangok
károsodása érzékelhetõ (az audiogram jellegzetes: 4000 Hz-en van a károsodás maximuma. A zajexpozícióban
eltöltött idõ növekedésével folyamatosan progrediál, és a percepciós halláscsökkenés átterjed az alacsonyabb
frekvenciákra (beszédfrekvenciákra). A halláscsökkenés szimmetrikus és irreverzibilis.
168.Melyek a legfontosabb szerves ólomvegyületekek és ezek hol fordulnak elõ?
Ólomtetraetil, ólomtetrametil, motorbenzinben.
169.Foglalkozási ólomexpozíciók:
akkumulátorgyártás, használt akkumulátorok szétszerelése, szárazelemgyártás, hegesztés
170.Sorolja fel a környezeti ólom expozicíó fõ forrását!
Üzemanyag, ólomgõz (akkumlátorgyárból), ivóvízvezeték, élelmiszerek (szennyezõ források közelében
termesztett zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, konyhai edények, élelmiszeripari berendezések), talaj felsõ
rétegében lévõ ólom -> ivóvíz, ólomtartalmú festékek maradványai.
14
171.Honnan származik az élelmiszerek ólomszennyezettsége?
Szennyezõ források közelében termesztett zöldségek gyümölcsök, gabonafélék; konyhai edények,
élelmiszeripari berendezések.
172.Miért jelent fokozott veszélyt a gyermekeknél a szervezetbe jutó ólom, vagy vegyületei: Mert az
ólom abszorpciója: fõként légutak (20-50%); kisebb rész GIT (15%, gyerekeknél ez több: 30-50%!!)
173.Az ólom hol halmozódik fel a szervezetben?
A lágy szövetek közül: csontvelõ, vese, máj, idegrendszer. A keményszövetek közül: csontok, köröm, haj.
174.Mire hat az ólom?
gátolja az eritrociták plazmamembránjában a Na-K-ATPáz enzimet
175.Az ólomexpozició laboratóriumi kimutatásának lehetõségei?
A vér ólomkoncentrációjának mérése. delta-amino-levulinsav a vizeletben. Cink-protoporfirin.
176.Sorolja fel az idült ólommérgezés laboratóriumi tüneteit!
Hypochrom anaemia basophil szemcsézettségû vvt-k megjelenésével, nõ a vér ólomtartalma, vizelettel
fokozottan ürül ólom, delta-amino-levulinsav, koproporfirin-3.
177.Acut ólom expozíció tünete?
Ólomcolica, encephalopathia.
178.A krónikus ólomexpozíciónak milyen következményei lehetnek?
Chronicus szövõdmény: veseelégtelenség, magas vérnyomás, fejlõdési rendellenességek, lehetséges humán
karcinogén (IARC2B). Központi idegrendszeri hatások: intellektuális képesség csökken személyiség változás,
motoros idegrendszer károsodása, izomgyengeség, perifériás idegbénulás.
179.Melyek az akut higanymérgezés jellegzetes klinikai manifesztációi?
Acut: légzési nehézség, bronchitis, pneumonia, oedema pulmunom, tremor - ez alapján lehet kimutatni.
180.Melyek a krónikus higanymérgezés jellegzetes klinikai manifesztációi?
Tremor mercurialis (remegés, ami az ujjaktól indul és ráterjed a karra, esetenként a lábat is érinti), erethismus
mercurialis (éles hangulatváltozások,izgatottság, sírórohamok, koncentráció súlyos zavara).
181.Mi okozta a Minamata-betegséget és mik a tünetei?
A táplálékkal a szervezetbe jutottmetil-Hg okozza. KIR hatások: homályos látás, ujjak, ajkak, nyelv bénulása, a
látótér beszûkül és vakság, nagyothallás és hallásvesztés, mozgás koordináció zavara; fejlõdési
rendellenességek.
182.Elsõsorban, mire hatnak a szervezetbe jutott Hg – vegyületek?
KIR-re (+vese, légzõrendszer, vvt)
183.Mi a jelenlegi álláspont az amalgám tömésekbõl kiszivárgó Hg egészségkárosító hatása
vonatkozásában?
Epidemiológiai vizsgálatok nem erõsítették meg a tömésekbõl származó Hg egészségkárosító hatását.
184.Milyen élelmiszerben halmozódik fel a legtöbb Hg?
A szennyezett felszíni vizekben, ennek következtében a legtöbb a halakban.
185.Akut kadmiummérgezés:
oedema pulmonum, pneumonia („fémláz”)
186.Mi okozza a chr. kadmiumexpozíciót követõ csontrendszeri elváltozásokat?
A vesetubulosok károsodása miatt nagy mennyiségû ß2-mikroglobulin, Ca, P, glükóz, albumin és transzferrin
vesztés történik. Csontritkulást, csontlágyulást okoz.
15
187.Mi az itai-itai betegség?
Cadmiummal szennyezett rizs fogyasztása (0,6-2mg/kg), következménye a csonttörések fokozott gyakorisága és
a csontvázdeformitások kialakulása.
188.Kadmium krónikus hatásai?
Vesekárosodás, csontritkulás, csontlágyulás, itai itai- betegség, emphysema, bronchitis, tüdõrák (IARC1).
189.Milyen humán karcinogén IARC beosztás szerint a kadmium és vegyületei?
IARC1: bizonyítottan humán karcinogén a tüdõrák szempontjából.
190.Sorolja fel a nikkel által okozott leggyakrabban betegségeket!
Allergia, kontakt ekcéma, légzõszervi tumorok.
191.Milyen egészségkárosodáshoz vezethet a krónikus nikkel-expozíció?
Anaemia, májkárosodás, IDR-tünetek, 4-33év látencia idõ után az orr, orrmelléküregek és a tüdõ cc-ját okozza.
192.Milyen arányban áll a fémek elõfordulási gyakorisága a toxicitásukkal?
A ritkábban elõforduló fémek toxicitása lényegesen nagyobb az általánosan elterjedteknél. Fordított arány
állapítható meg a gyakoriság és a toxicitás között.
193.Bizonyítékokon alapuló orvoslás lényege Napjainkban az egyéni és az informális kollektív
tapasztalatból származó kvalitatív tudás kiegészül formális, empirikus kutatásból származó kvantitatív
jellegû tudásból. Releváns, hiteles, az egyéni döntéshozatalt támogató, naprakész tudásgyûjtemények
194.Milyen karcinogén az ionizáló sugárzás? pajzsmirigy, nyirok, emlõ, bõr, tüdõ
195.Üvegházhatást okozó gázok: vízgõz, CO2, NO2, fluorozott üvegházhatású gázok(hidrofluorokarbon,
kén hexafluorid), metán
196.Szerves foszfátok, klórozott szénhidrogének: =peszticidek. festékek, alapozók, neurotoxikusak
197.Melyik metabolit jelenik meg a vizeletben idült metilalkohol mérgezést követõen?
Hangyasav.
198.Hogyan mutatjuk ki a chr. etilén-glikol mérgezést?
A vér és a vizelet glikolsav tartalma nõ, a vizeletüledék oxálsav kristályokatmutat.
199.Mi a metilalkohol mérgezés tünetei?
Acut mérgezés: 8-36 órás lappangási idõ után dyspnoe, korai görcsök, látási zavarok (hóesés-szerû kép),
delírium, coma, n.opticus atrophiája miatt tartós vakság. Chr. mérgezés: perifériás polyneuritis, látótérkiesés,
acusticus neuritis, Parkinson-syn.
200.Hogyan csíramentesíthetõek a hõre érzékeny anyagok?
Autoklávozás, hõlégsterilizálás, gázsterilizálás, plazmasterilizálás, gamma-sugárzás.
|